Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-382

2Ö8 A nemzetgyűlés 382. ülése 1925. ein február hó 26-án, csütörtökön. rá, hogy miért minősítem felszólalását mellette szólásnak. Abban az esetten tehát, ha a kép­viselő ur, szabályszerűen csak utolsónak szólalt volna fel e képviselő urak után — mert hiszen csakis a házszabályok helytelen magyarázata mellett volt módjában, de nem jogában, hogy mindezeket a szónokokat megelőzze —, és amennyiben a mai napon a vita nem ugy fej­lődött volna, hogy egyes szónokok elállottak a szólás jogától, nyilvánvaló, hogy ha a képviselő ur házszabályszerüen jár el, a mai napon a szólás joga valószinüleg meg sem illette volna. Rá akarok mutatni arra a kérdésre is, amelyet a képviselő ur emiitett fel, hogy az el­nöknek módjában van-e # kritika tárgyává tenni, hogy valaki egy javaslatnak mellette vagy ellene szól-e. Erre semmi befolyása az el­nöknek nem lehet. Szóba sem kerülhet, hogy a képviselő ur milyen irányban szólal fel, ha­nem a feliratkozás helyes voltáról van szó. Az elnök kénytelen figyelemmel lenni a képviselő urak jogaira, és ebből a szempontból figyelnie kell arra, hogy a képviselő a feliratkozásnál eleget tett-e a házszabályok szellemének. A kép­viselő urak felszólalásában nem lehet azt a szempontot figyelembe venni — amelynek az­után mértéke nincs —, hogy gyakorolnak-e kritikát és milyen mértékben és ebből követ­keztetést vonni arra, hogy valaki a javaslat mellett vagy a javaslat ellen szólalt-e fel. A képviselő ur felszólalásában maga is megálla­pította, hogy pro és kontra "felszólalások mind­két oldalról egyaránt kritikát gyakoroltak. Mórtéknek tekinteni csak azt lehet, hogy a képviselő urak elfogadják-e a javaslatot vagy sem. Ez a lényege a felszólalásnak. Ebben a te­kintetben ellenmondás lévén a feliratkozás és a képviselő ur erre vonatkozó nyilatkozata között, nekem a képviselő urak szólási joga biztosítása érdekében szót kellett emelnem an­nál inkább, mert nem járulhattam hozzá olyan jogszokás és precedens teremtéséhez, amely le­hetővé tenné a képviselő ur gondolatmenete szerint még azt is, hogy tekintet nélkül a kép­viselő urak érdemben való állásfoglalására, teljesen tetszésük szerint iratkozhatnának fel pro vagy kontra, eltekintve attól, hogy vég­eredményben mit céloz a felszólalásuk. Ha végigkisérnők azt a gondolatmenetet, melyet a képviselő ur előtár, akkor megállapí­tásom szerint lehetségessé válnék az is, hogy a képviselő urak, tekintet nélkül elvi állásfogla­lásukra, tisztán taktikából és tisztán ügyesség szerint iratkoznának fel és tetszésük szerint el­foglalhatnák például az ellenzék összes lehető szónoki helyeit. Megtörténhetnék egy olyan ülésen, amelyen összesen 8 óráig lehet beszélni, mint például a költségvetés egyes tárcáinak álT-alános vitája során, amely csak egy napig tarthat, hogy nyolc képviselő kellő időben fel­iratkozik, a szónokok kimerítik az egyórás felszólalási jogot és igy lehetetlenné tennék például az ellenzék felszólalását. (Igazi Ügy van! jobbfelől.) Ezzel az abszurditáshoz vezető példával, de nem is annyira abszurd, mint tisztán taktikai, lelkiismereti és izlés kérdésen múló lehetőség­gel bizonyítom, hogy az elnökség, amelynek pártatlanul kell eljárnia, nem járulhat hozzá ilyen házszabályniagyarázathoz. (Élénk helyes­lés a jobboldalon.) A házszabály 205. ^-ának a) és b) pontja alapján Szabó József képviselő ur kért szót. A képviselő urat a szó megilleti. Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Csontos Imre képviselő ur délutáni beszédében, amikor a kisüst kérdéséről szólt nagy szakszerűséggel, az én személyemet is szükségesnek látta a vi­tába bevonni és ugy állította be személyemet és a keresztényszocialistákat, mintha mi a kis­üstnek a kisgazdák részére való visszaállítása ellen valaha is állást foglaltunk volna, Szüksé­gesnek tartom röviden kifejezésre juttatni, hogy a képviselő urnák ez a felfogása teljesen tévedésen alapszik, mert a keresztényszocialista párt, sem nem munkáspárt, sem nem kisgazda­párt, sem nem városi párt, sem falusi párt, hanem az összes dolgozók pártja és mi soha nem nyi­latkoztunk oly értelemben, mintha a kisgazdák e jogos kívánsága elől elzárkóznánk. (Helyes­lés a jobboldalon.) Ki kell jelentenem, hogy amennyiben a kisgazdák részéről ilyen javaslat fog a Ház elé kerülni, azt a legnagyobb kész­séggel támogatni fogjuk. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Hátra van még a mai ülés jegyző­könyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Csík József jegyző (olvassa a jegyző­könyvet.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegy­zőkönyv hitelesítése ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki s az ülést berekesztem. .(Az ülés végződik délután 6 óra 25 perckor.) Hitelesítették.' Renczes János s. k. Héjj Imre s. k. naplóbiráló-bimttsági tagok

Next

/
Thumbnails
Contents