Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-382

A nemzetgyűlés 382. ülése 1925. évi tárai. Amennyire csak lehetséges, tovább is azon leszek, hogy a Pénzintézeti Központ egy helyesebb és egészségesebb kajnatpolitika lehetőségét szolgálja. Ami az OKH-t illeti, most már konkrétebb formában beszélhetek ebben a kérdésben. Feltétlenül szükségesnek tartom, az OKH megerősítését. (HelyeslésJ Az Országos Központi Hitelszövetkezet van elsősorban arra hivatva, hogy ä kisexisztenciáknak, a kisgazdatársadalomnak nyújtson hiteleket. (Ügy van! Ugy van! jobbfelől.) Tizenöt milliárddal fel akarom emelni az alaptőkéjét -— ennyi részjegyzést kivánok gyakorolni az állam részéről, ami maga után forrja vonni, hogy hitelképessége a Nem- ( zeti Banknál ugyanennyi milliárddal fog fokozódni—, ezenkívül körülbelül 50 milliárdot akarok átutalni a postatakarékpénztári pénzekből a hitelélet kiszolgálása érdekében. (Helyeslés.) Azt hiszem, ha nem is nagy lépést, de mindenesetre komoly lépést teszünk ezzel a falu felseaitése tekintetében. Ezzel én be is fejeztem beszédemet. Nem mulaszthatom el azonban, hogy akkor, amikor hosszú idő után az első aranyköltségvetést tárgyaltuk, az egész nemzetgyűlésnek és a felszólalt képviselő uraknak, akik ritka szaktudással, nagy objektivitással és az állampénzügyek leg-messzebbmenő mérlegelésével vitatták meg a költségvetést, legbensőbb és legmelegebb hálámat ki ne fejezzem. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Szólásjoga senkinek sem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom'. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!). Ha igen, \ ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a határozathozatal Szabó József képviselő űr határozati javaslata felett, ameljT- az üzemi alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek rendezéséről szól. A pénzügyministér ur kivan szólni. Bud János pénzügyminister: Igen t. Nemzetgyűlés! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a határozati javaslatot elfogadjam. Kifejtettem ugyanis azokat az indokokat, amelyek bennünket arra kényszerítenek, hogy csak az aktiv tisztviselői karon segítsünk. Az üzemi alkalmazottak abban a percben, amikor az illető üzem üzemmé vált, teljesen más jellegüekké lettek. Lehetetlenség, hogy mig az egyik oldalon jobb fizetést kapnak azért, mert üzemi alkalmazottak, a másik oldalon mingyárt állami alkalmazottakká váljanak, mihelyt az állami alkalmazottak valamihez hozzájutnak. Az üzemeknél attól függ az üzemi alkalmazottak külön megsegítése, hogyan tudják vinni az üzemek gazdasági üzemüket, milyen megtakarításokat tudnak -elérni; ez adja meg nekik a módot arra is, hogy az egyeseket hogyan tudják honorálni. Kérem a határozati javaslat elvetését, (Helyeslés jobhfelől.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A határozati javaslat elvettetett. (Szabó József: Az urak kinn a kerületükben a nyugdíjasok mellett szólnak! Ott más álláspontra helyezkednek. — Zaj.) Csendet kérek képviselő urak! Az idő előrehaladván, a vitát megszakjfebruár hó 26-án, csütörtökön. 295 torn. Mielőtt napirendi javaslatot tennék, megteszem elnöki előterjesztéseimet. Bemutatom a belügyniinister, ur átiratát, amelyben az 1886 : XXII. te. 148. §-a értelmében bejelenti, hogy Csanád, Arad, Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék közönsége, valamint Békés vármegye közönsége között létrejött megegyezés alapján az 1886 : XXII. te. 148. §-a értelmében megengedte, hogy az Arad vármegyétől elszakított Gyulavarsány, illetve Feketegyarmat községekhez tartozott, azonban a békeszerződés értelmében Magyarországnak maradt területek mégpedig a gróf Almássy Dénes tulajdonát képező 1626 hold Galvács nevű és a József királyi herceg tulajdonát képező 173 hold Bedőszeg nevű területek, Békés vármegye területén fekvő Gyulavári községhez átkebeleztessenek. Tudomásul vétetik. Bemutatom Csanád, Arad és Torontál vármegyék közönségének feliratát a vármegyei és községi pótadók százalékának felemelhetése ügyében. A felirat a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. A mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentéseit Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő kétrendbeli, Szeder Ferenc, Héjj Imre, Peyer Károly, Drozdy Győző, Nagy Ernő és Zsirkay János nemzetgyűlési képviselők egyrendbeli és Vanezák János nemzetgyűlési képviselő ötrendbeli mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassanak e jelentéseket* kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzetni. '• Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annakidején napirendre fognak tűzetni. Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napiredjére tűzessék ki: 1. 1924—25. évi állami költségvetés pénzügyi tárcájának részletes tárgyalása; 2. a számvizsgáló bizottság jelentése a nemzetgyűlés 1923. évi június hó 1-től 1924. évi mágus 31-ig terjedő idő alatt vezetett számadásainak megvizsgálása tárgyában; 3. a nemzetgyűlés könyvtárának 1923. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól a könyvtári bizottság jelentése; 4. gróf Apponyi Sándor magyar könyvtáráról a kultuszminister törvényjavaslata; 5. az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről; 6. a trianoni békeszerződés XIII. része (munka) 325. cikkének módosításáról; 7. a Svájccal 1924. évi június hó 18. napján Budapesten kötött békéltető eljárási és választott birósági szerződés becikkelyezéséről; 8. a Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában az 1923. évi május hó 27-én Párizsban kötött egyezmény becikkelyezéséről a külügyminister törvényjavaslatai; továbbá 9. a szerb-horvát és szlovén királysággal, a belga-luxemburgi gazdasági unióval és á román királysággal való kereskedelempolitikai viszonyok ideiglenes rendezéséről a külügyminister jelentése; 42*