Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-382

A nemzetgyűlés 382. ülése 1925, évi február hó 26-án, csütörtökön. 277 lyes összegeket hoz össze alaptőkének, akkor megérdemelné az illető község-vagy vidék, hogy hitelszövetkezete különösebb módon is megsegíttessék. Én itt arra gondolnék, hogy a pénzügyi kormányzat a vidéki hitelszövetkezetek alaptőkéjét is bizonyos módon üzletrészek jegyzésével támogatná, természetesen ott, ahol arra a garanciák megvannak. Az alaptőke nagyságától függ, hogy a vidéki hitelszövetkezet milyen összegű hitelkerettel rendelkezik. Az OKH szabályai szerint az alaptőkének körülbelül háromszorosát szokták hitelkeret gyanánt nyújtani. Nagyfontosságú volna tehát, ha a pénzügyi kormányzat kiegészitené ezeknek a vidéki hitelszövetkezeteknek az alaptőkéjót, mert ez a" jegyzett üzletrész háromszorosát jelentené hitelkeret gyanánt. Ami kor én most bizonyos módon az OKH érdekében vagyok bátor szót emelni, nein tudom elhallgatni, hogy bizonyos aggályos jelenséget is látok az, OKH ügyvezetésében. Nem ismerem belső dolgaikat olyan részletesen, hogy százszázalékos kritikát mernék mondani róluk. Engem azonban rendkivül aggaszt az, hogy midőn az OKH a vidéki hitelszövetkezetek számára hitelkeretet nyit, itt igen magas kamatlábat ir elő a vidéki hitelszövetkezeteknek. Például annál a hitelszövetkezetnél Is, ^ amelynél működöm és amelynek ügykezelésébe betekinteni tudok, azt látom, hogy a rendes hitelkeret az OKH-tól 26%-kai érkezik le vidékre, a rendkívüli hitelkeret pedig 32%-kai. Én nem tudom, miért drágul meg a Nemzeti Bank által 12-5% kamatlábbal nyújtott pénz ilyen súlyos mértékben, mire az rendelkezési helyére lesz bocsátható. Midőn a pénzügy minister urnái egy alkalommal mint képviselő, hitelügyek miatt deputációba.n voltam, azt mondotta, hogy maga is látja, hogy bizonyos leépítéseket kellene az OKH-nál végezni, mert ez az oka, hogy t. i. ezek a leépítések még nem történtek meg, hogy ilyen magas kamatlábat kell szednie. Rendkivül fontos volna, hogyha az OKH ebben a tekintetben is revideálná álláspontját és amennyire lehet, segítene ezen a bajon, mert ha ezen az utón halad és ezen a bajo.n nem tud segiteni, akkor a törvényhozás által számára kontemplált altruisztikus szerepét nem tudja betölteni. 1923 : XXIII, tcikk egyik szakasza által nyújtott kedvezmény módot adott az úgynevezett körzeti hitelszövetkezetek létesitésére. Tudomásom szerint az. öt mezőgazdasági kamara területén hat ilyen körzeti hitelszövetkezet működik. Az én információm szerint — ismét hozzáteszem, hogy ámbár hiteles helyről kaptam ezt, nem mernék megesküdni reá, hogy ez igy van és ebben a tekintetben is szerettem volna a pénzügy minister ur figyelmét felhivni — a körzeti hitelszövetkezetek voltaképen a középés nagyobb birtokosok számára nyújtanak hitelt és ezek hiteligényeit volnának hivatva kielégíteni. Amint ez általában igy van elterjedve az országban, a kormány a körzeti hitelszövekezeteket alaptőkejegyzéssel is támogatta, ami a kisemberek hitelszövetkezeteinél nem történik meg. Azután információm szerint a központ ezeknél a körzeti hitelszövetkezeteknél a 12-5%-os kamatlábhoz csak 3-5%-ot számit hozzá, úgyhogy a közép- és nagybirtok az OKH központtól 16%-kai kapja meg a hitelt, holott a kisemberek, akik mégis csak megérdemelnék, hogy — ha segiteni akarunk rajtuk — fokozott mértékben az ő igényeik legyenek kielégítve: 26—32%-kai kapják meg a központtól ezt | a hitelt. Ez olyan dolog, amely bizonyos aggodalmakat támaszt a kisemberekben, rendkivül fontos volna tehát, hogy ezen a bajon segítve legyen. _ Egy másik ügy, amelyre vonatkozólag szintén intézkedést szerettem volna kérni a pénzügyminister úrtól, a szőlőkölcsön ügye. Már a földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál többen beszéltek erről a dologról s megígérte a földmivelésügyi minister ur is, hogy tőle telhetően segiteni fog ezen a bajon. Azonban a ház a szőlőtermelők felett egyre jobban ég: itt volna a legfőbb ideje, hogy meginduljanak a tavaszi munkák, ha az üzemi kölcsön lehetővé volna téve. A földmivelésügyi tárca költségvetése tárgyalása alkalmával a két évvel ezelőtt rendelkezésre bocsátott összeg 40-szeresét voltam bátor, mint a szőlőtermelés mai helyzetével ismerős, kérni, és nagyon óhajtanám, hogy a pénzügypúnisterur. ebben a tekintetben ifi sürgősen intézkednék. Még csak egy dolgot vagyok bátor felemlíteni, amely annak a keresztény szellemnek szempontjából, amely szellemnek pártom egyik letéteményese kivan lenni a közéletben, igen aggályosnak mutatkozik egy vidéki jelenség tekintetében. Abban a városban, amelynek képviselője vagyok, a Nemzeti Bank fiókot létesített. A város igazán nagy költséggel emeletes épületet építtetett a Nemzeti Bank tisztviselőinek igényei szerint berendezve. Méltóztassék elképzelni,' mit jelentett ez 1924-ben! A legnagyobb kényelemmel berendezve létesítette ezt a palotát Gyöngyös városa a Nemzeti Bank ottani fiókjának. Amikor aztán megjelent a cenzorok névsora, akik a hiteligényeket lesznek hivatottak Gyöngyösön kielégíteni, abból azt láttuk, hogy Gyöngyös városának közgazdaságát nyolcan képviselik ebben a 12 tagból álló eenzurátusban. Engem soha az életben nem vezetett lármás antiszemitizmus — ezt nem tartottam okos dolognak —, bizonyos mértékben azonban mégis szükségesnek tartottam; azt, hogy az arány, a proporció minden dologban meglegyen. (Szomjas Gusztáv: Numerus clausus!) Talán nem is a numerus clausus, de mégis számunknak, anyagi helyzetünknek megfelelő elhelyezkedést jogosan várhatunk. Mégis a között a nyolc ember között, akik Gyöngyös városát képviselik ebben a cenzori intézményben, csak három keresztényt találtam. (Szomjas Gusztáv: Rossz véleményük van!) Én tudom azt, hogy az ottani fióknak derék vezetősége van s igy ez talán nem fog a hitelügyeknél semmiféle veszedelmet jelenteni, nekem azonban, mint képviselőnek, igen nehéz azután az olyan bankpolitikát és az olyan pénzügyi kormányzatot képviselnem, amelyben ez lehetséges. Én tudom, hogy a pénzügy minister ur ártatlan ebben, azt hiszem azonban, a Nemzeti Bank központi vezetőségében valaki nem ártatlan ebben a dologban. Hogy ez megtörténhetett, azért voltam bátor a minister ur figyelmét erre felhivni, mert hiába mondja magát mindkét párt akár százszorosan is keresztény pártnak, ha a valóságban azután épen a Legfontosabb kérdésben az a keresztény elem igy jelenik meg, akkor -sohasem hiszik el nekünk, hogy őszintén szolgáljuk a keresztény irányzatot. Ezeket voltam bátor a pénzügyi tárca költségvetésénél röviden elmondani. Pártom egyébként a legteljesebb bizalommal viseltetik a pénzügymiuister ur iránt s ezért az ő költségvetését elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki iGyörgy jegyző: Tamássy József! NAPLÓ xxx. •h\