Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-379
132 A nemzetgyűlés 379. ülése 192. rendszer szerint a fentartókra tanítónként 120—150 aranykorona esik. Nagy teher ez, de a kultuszkormány azáltal igyekezett segíteni a fentartók nehéz helyzetén, hogy a két évre előirányzott befizetési kötelezettségből, ha a második évre szolgáló terhet a fentartók teljesítik, az elsőt a kultuszkormány elengedi, ha pedig nem tudják teljesíteni egy összegben, akkor rátánkónt, részletekben fizethetik be. A nem állami óvodákban 311 világi óvónőt, 104 szerzetes óvónőt, 56 felügyelőt és 5 helyettes fizetését egészíti ki az állam 419.560 aranykoronával. A fentartók a fizetésekhez csak 100.336 aranykoronával járulnak hozzá. Itt kell megemlítenem a minister urnák egyik legszebb alkotását, t. i. az iskolákban a hitoktatás biztosítását. Ugyanis a Nagy-Magyarországon az összes közép-, polgári-, kereskedelmi-, tanítóképző- és elemiiskoláknál mindössze 37 önálló hitoktató, hittantanár működött, ma pedig a kultuszminister ur a csonka ország iskoláiban 432 önálló hitoktatói állást létesített és 1000 óraadó hitoktatónak óradíját fizeti 466.000 aranykorona értékben. A hitoktatók a történelmi egyházak között igy oszlanak meg: katholikus van 169, görögkatholikus 10, református 88, lutheránus 32 és izraelita 15. A pénzügyminister külön fizetési osztályba sorozta az önálló hitoktatókat, 1—9 osztályba. Ezek az osztályok azonban nem felelnek meg a tisztviselők fizetési osztályainak. Itt 80 aranykoronánál kezdődik és 130 aranykoronánál végződik a havi illetmény. Akiknek egyetemi vagy akadémiai végzettségük van, azok a 4. fizetési osztályban kezdik 95 aranykoronával, a többiek pedig, akiknek egyetemi vagy akadémiai képzettségük nines, az 1. osztályon. A kültüsministerium a 24. cím alatt más tudományos, irodalmi és közművelődési eélokat f is támogat. így különösen megemlítendő elsősorban az ebben az évben centenáriumát ünneplő Akadémia. A nemzetgyűlés az 1923. évi I. te. értelmében 12 millió papirkoronát szavazott meg a Magyar Tudományos Akadémia támogatására. A mostani költségvetésben erre 4410 aranykorona van felvéve, ami mintegy 75 millió papirkoronát tesz ki. A pénzügyi bizottság tekintve azt, hogy az Akadémia az idén ünnepli fennállásának 100 éves jubileumát és ennek emlékére hatalmas művel fogja meglepni a magyar tudományos világot, amelyben fel fogja sorakoztatni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia milyen nagy szolgálatokat tett a nemzeti műveltség, a nemzeti művelődés előmozdítására, kik voltak a magyar tudósok közül azok, akik a Magyar Tudományos Akadémia keretében erre a nagy célra dolgoztak, ugy határozott, hogyha nem ebben a költségvetésben, de az apropiáeiós javaslatban felhatalmazást kér a kultuszminister ur számára, ennek a 4410 aranykoronának 12.000 aranykoronára való felemelésére. A költségvetésben foglaltatik a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége címén 40.000 aranykorona és a rendkivüli kiadások között külön 3&200 aranykorona. A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége szintén a kultuszminister ur alkotása. A kultuszminister ur ugyanis belátta, hogy az országban fennálló különböző tudományos társulatok és intézmények anyagilag tönkremennek, ha még egymással is versenyeznek, összevonta tehát azoí. évi február hó 19-én, csütörtökön. kat országos szöveteégbe, hogy az összes tudományos intézetek és egyesületek anyagi szükségletét egységesen biztosítsa. Létrehozta ezt a szövetséget a minister ur anélkül, hogy az illető tudományos intézetek és egyesületek autonómiáját bármivel is érintette volna. A 40.000 aranykoronából 20.000 aranykorona tudományos folyóiratok kiadására és 20.000 aranykorona a tudományos művek megjelenésének segélyére fordittatik, a 38.200 korona pedig papírvásárlásra fordíttatott, hogy ezzel is megkönnyítse a kultuszmisiter ur a tudományos egyesületeknek és intézeteknek munkásságát . A következő rovatban 5880 aranykorona foglaltatik a külföldi tudományos kongressziy sok résztvevőinek támogatására ós a nyugdíjigény nélkül elhunyt tudósok özvegyeinek némi támogatására. A következő rovatban 19.570 aranykorona fordittatik a római, bécsi, berlini, dorpati, szófiai tudományos kutató intézmények segítségére. A kultuszminister ur szervező ereje hozta létre ezeket az intézményeket és különösen Bécsben, a gárda-palotában már több intézményt tudott elhelyezni, igy" a Magyar Történettudományi Társulatot, a Magyar Természettudományi, Művészettörténeti Társulatot. Azonkívül itt találnak elhelyezést azok az egyetemi hallgatók is, akik német nyelvet tanulnak a bécsi egyetemekelni. A következő rovatban 10.290 aranykorona foglaltatik az irodalmi célok támogatására. Részben a berni Unió tagsági díja fedeztetik ebből, részben a Jókai, Petőfi, Madách, Vörösmarty jubileumi ünnepségek rendezésének költsége foglaltatik benne. Itt kell megemliteneni a 23. cím 2—3. rovatában a művészeti célokra juttatott áldozatot. A kultuszkormány ugyanis arra a célra is bizonyos csekély összeget vett fel a költségvetésbe, hogy egyes művészek — képzőművészek és iparművészek — külföldi kiállításokon résztvehessenek. Ez az összeg azonban nem elégséges ahhoz, hogy akárcsak megközelíthesse is azt a nagy célt, amelyet a dolgok lén3 7 ege követel. Igy pl. képzőművészeti kiállításon magyar művészek az idén nem jelenhetnek meg, mert ehhez 3 milliárd volna szükséges. De az iparművészek meg fognak jelenni a monzai kiállításon, mint ahogyan két évvel ezelőtt is megjelentek, még pedig olyan eredménnyel, amely nemcsak benünket tölthet el büszkeséggel, hanem a körülöttünk levő népeket és nemzeteket is versenyre késztetheti. Ugyanis a két évvel ezelőtt megtartott monzai iparművészeti kiállításon 6 grand prix-t osztottak szét külföldieknek, ebből kettőt francia kapott, egyet angol, hármat pedig magyar iparműveszek kaptak. Ezzel is megmutattuk kulturf ölényünket nyugatnak. Végül megemlítem még, t. Nemzetgyűlés, a szabadoktatás céljaira előirányzott összeget. T % i. az az összeg, amely itt fel van véve, Csekély arra a nagy célra, amelyet a szabadoktatás maga elé tűz. Különösen most, amikor a háborús oktatás után kevesebb képzettséggel kerültek ki még a műveltebbek is a közéletbe, nagy szükség van arra, hogy az iskolánkivüli oktatás minél nagyobb mérvet öltsön az országban. A kultuszminister ur ideiglenesen az iskolánkivüli népoktatást ügy szervezte meg, hoigy megyénként Vármegyei Iskolánkivüli Népoktatási Bizottságot létesített. Ennek az elnöke az alispán, ügyvezetője a tanfelügyelő és
