Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-377

4 Á nemzetgyűlés 377. ülése 1925. évi február hó 17-én, kedden. A külföldi kölcsön beözönlésének és a külföldi kölcsön Magyarországra való behozatalának akadálya tulajdonképen nem onnan datálódik, hogy itt a birtokforgalom korlátozására vonatkozó intézkedések fennállanak, hanem tulaj donképen onnan van, hogy azok a tőkegazdag országok, amelyektől boldog időkben is, mi külföldi kölcsönöket kaptunk — hisz mi akkor is tőkeszegény országok voltunk —, tőke szempontjából ma annyira igénybe vannak véve, hogy már a saját területükön szükséges az a tőke, amely külföldre tőlük kivándorol és saját közgazdasági forgalmuk lebonyolítása céljából már arra gondolnak a tőkegazdag országok is, hogy a további tőke juttatás elé korlátokat állítsanak. Nem pusztán az az ok tehát, hogy itt a birtokforgalom korlátozása terén bizonyos intézkedések fennállanak, hanem az, hogy a tőkegazdag országok — ismétlem — annyira igénybe vannak véve — prózai nyelven fejezvén ki magamat —, hogy úgyszólván nem telik mindenhova tőke és ide hozzánk se telik. Egyébként azokat a korlátokat, amelyek akadályát képezhetnék a jelzálogkölcsönök ujabb forgalma megindulásának, : törekszünk kormányintézkedésekkel eliminálni. i (Rassay Károly: Évek óta sürgetjük!) Héjj Imre t. képviselőtársam a balatoni gzŐlővidék bortermelése érdekében szólalt fel ! és igen értékes felszólalásában a szőlőtermeléshez szükséges anyagok vámleszállitását kérte. Már utóbbi beszédemben jeleztem, hogy amenynyiben erre szükség lesz, a szőlőtermeléshez szükséges anyagok vámjának, nevezetesen a .rézgálie vámjának leszállítása iránt a szükséges intézkedéseket meg fogom tenni. Kálmán István t. képviselőtársam pedig a kötelező védoltásról beszélt. Utóbbi beszédemében voltam bátor jelezni, hogy az uj állategészségügyi törvény készen van és mihelyt egyszer a pénzügyi és gazdasági helyzet megengedi, ezt a törvényjavaslatot ide fogom hozni a Ház elé. Ebben a törvényjavaslatban mindazok az intézkedések, amelyeket Kálmán István t. képviselőtársam nagyon helyesen és okosan az állattenyésztés védelme szempontjából itt sürgetett, benfoglaltatnak. (Helyeslés.) Farkas Tibor t. képviselőtársam kifogásolta azt. hogy a ménesbirtokokon 160 darab felesleges használati ló van. Nem tudom, hogy gondolja Farkas Tibor t. képviselőtársam ezeket a felesleges használati lovakat. Felesleges használati ló ugyanis a ménesbirtokokon abszolúte nincs. A ménesbirtokokon nincsenek külön luxus célra szolgáló lovak sem, kizárólag befedezett, vagy meddő kancák vannak és ezek a lovak vannak használatban, amelyek más célra is használtatnak. Nem tudom, hogy luxus célokra használt lovat értette-e t. képviselőtársam, vagy milyen használati lovat értett, azonban olyan lovak, amelyek valamely különösebb vagy fontosabb gazdasági érdektől elvont használatra szolgálnának, nincsenek. Kifogásolta továbbá azt is, hogy felesleges számú lóápoló személyzetet tartottunk ott fenn. Békében 4000 állás volt a lótenyésztési intézetekben. Ezek az állások ma 1086-ra redukáltattak. Utóbbi időben azonban ezeket az állásokat se .töltöttük be, úgyhogy most 826 állás van betöltve, 120 pedig üresedésben van. E 120 állás fentartását azért voltam kénytelen biztosítani, mert ha a fedeztetési állomások a békeviszonyokhoz képest, amint tervbe van véve, újból az egész vonalon fel lesznek állítva, ezek a lóápoló személyzetek, a lótenyésztési intézetek számára biztosítva legyenek és rendelkezésre álljanak. Forster Elek t. képviselőtársam azt a kérdést vetette fel, hogy az én adataim helyesek-e az állami ménesbirtokok jövedelmezőségére vo,natkozólag, vagy az övé és ha nem az övé, akkor miért ugy helyeztük be az adatokat a költségvetésbe, amelyből ő az ő számítását levonta? Tisztelettel kijelentem, hogy Förster Elek t. képviselőtársam okoskodása bizonyos tekintetben helyes. Vette a költségvetést, elővette a ceruzáját és az ott feltüntetett rovatokat szétosztotta a holdak számával. Ez azonban nem az üzemek zárszámadásának az adata, az üzemek zárszámadásának adatai azok, amelyeket ón voltam bátor itt feltüntetni. Méltóztatnak tudni, hogy az egyik pénzügyministeri megállapodás alapján az összes ménesbirtokokra nézve holdankint 50 kilogram búza árának megfelelő összeget minimálisan kötelesek vagyunk beszolgáltatni az állampénztárnak. E kötelezettségnek eleget téve, a többi összeg forgótőkeként marad az üzemeknél és ott van elkönyvelve és a költségvetés adataiban kifejezésre nem jut. Elvégre nem mehetünk minden ekéért a pénzügyministeriumba aktázni. Azért kellett üzemekké átalakítani ezeket a birtokokat, hogy a könnyebbség a termelés és a forgalom terén meg legyen, és hogy ezzel is elősegítsük annak jobb jövedelmezőségét. Mondom, amikor teljesen helyeslem azt az okoskodást, ahogy Förster t. képviselőtársam a költségvetési adatokból kiszámította az ő adatait, mégis tisztelettel voltam bátor ezeket a felvilágosításokat adni azokra, amiket t. Förster képviselőtársam itt az általános vitában felsorolt. Reisehl Richard t. képviselőtársam a Sió szabályozására nézve tett megjegyzéseket. Tisztelettel vagyok bátor bejelenteni, hogy azzal az építtető társasággal, amely ezeket a munkálatokat végezte, felbontottuk a szerződést és most házilag törekszünk azokat a munkálatokat végrehajtani, amelyek ott még" hátra vannak. Ami mármost a balatoni kormánybiztosság hatáskörének bővítését illeti, itt csak anynyit vagyok bátor megjegyezni, hogy hatáskör a szükséges eszközök nélkül nem sokat ér. A balatoni kormánybiztosságot, hogy a balatoni kultuszt, a balatoni kultúra kiépítését biztosítsuk és munkáljuk, fen tartottuk és ma is fentartjuk, sajnos, azonban nem állnak rendelkezésünkre azok az összegek, amelyekkel azokat a szép terveket, melyeket a balatoni kultúra kiépítése terén a kormánybiztosság eddig már termelt, tényleg- végrehajtsuk és ezért kénytelenek vagyunk egy jobb időre visszatartani s akkorra halasztani, amikorra ezeknek megvalósítása lehetségessé válik. Szabóky Jenő t. képviselőtársam a halászati törvény revízióját sürgeti. Tisztelettel bejelenteni, hogy a halászati törvény revízió alatt áll, az előmunkálatok folynak és az idevonatkozó törvényjavaslat szintén a nemzetgyűlés elé fog kerülni. Teljesen helyes volt az a kritika, amelyet Szabóky Jenő t. képviselőtársam gyakorolt ennek a törvénynek tárgyalásánál és éppen ezekből az okokból kifolyólag vesszük magát a törvényt revízió alá. Rákóczi Ferenc t. képviselőtársam kárhoztatta azt, hogy a Budapest-vármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulatnál a szabályozási járulékok túlmagasan vannak megállapítva. Kárhoztatta azt, hogy azt a 30 kilogram búzát, amelyet szabályozási járulékként