Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-369

 nemzetgyűlés 369. ülése 1925, Neuberger Ferenc : Majd erre is rátérek, t. képviselőtársam. A törvény és rendelet alapján a községi képviselőtestület határozhat, hogy a hivatalos nyelv, illetőleg a jegyzőkönyvi nyelv milyen legyen a községben. (Patacsi Dénes: Csak ne Trianonból induljon ki!) Nálunk Nyugat-Magyarországon be van ez vezetve és teljes a megelégedettség. Egy komárommegyei község képviselőtestülete a múlt évi július 17-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán egy pont szerepelt : X. Y. és társa beadványa a német nyelv használata tárgyában. Tessék talán vigyázni, hogy mit követeltek. A tárgy ez volt: A községi alkalmazottak érintkezése a magyarul nem tudó felekkel. A községi képviselőtestület a rendkívüli közgyűlésen — méltóztassék megint figyelni, hogy félre ne értsük egymást — azt a határozatot hozta, hogy a képviselőtestület a német nyelv használatát kívánja a községben, egyebütt is, még ped'g abban az értelemben, hogy a községi alkalmazott a magyarul nem tudó félnek német nyelven legyen köteles felvilágosítást adni. Ez a határozat szövege. Ugyebár, mennyire .helyes A jegvző megfellebbezte a határozatot az alispánhoz és az alispán mégsem in isitette. (EőriS^abó Dezső : Ez a helves !) Mindenki helyeselte, boay jól határoztak, azt követelték, amit a törvény megenged és még azt sem hagyták helvben. ÍEőri-Szabó DezsíS : Az alispán cselekedett helyesen !) Somogyban is ilyen határozatot hoztak, ahol tiszta magyar lakosság lakik. P^fm-Sr^ó TDe^ő : Dehogy tiszta ! — Patacsi Dénes közbeszól.) Elnök : Patacsy képviselő urat. ismételten figyplmetetem, méltóz+"

ö

sék esendben len^i. > Neub«rger Ferenc : Ez a sok gáncsoskodás útjában áll annak, hogy a nép természetes jogait és törekvéseit érvénvesithesse, hoQv közvetlen éj-intkezésben nyelvét használja, hoev az iskolában tényleg kultúrát lehessen elérni, mert idegen ismereteket idegen nyelven tam+ani s gverekokkel elsajátíttatni nem lehet. Ezt bebizonyította a múlt, ezen már túl vagyunk. Fogy milyen nehézségek tornyosulnak elénk, erve nézve esik azt mondom el, hoerv a min^ster^lnöt i^tene

;

óiára, erkölcsi és anvag-i Német Népművelődési Egyesület. Ennek az efi

^r

e

afilp+Ti«k pl

r,T

"s

,

'"bá

1

y

r

!Ít a belnTymiuisterimn 1924 szeotembe^ében ió^áh^^vta. Alkusza háltok szerint ennek az eo-vesületnek oélia a magva rorszá°i •np-'-n^tség érdekeinek fejlesztése minden r>r>ií+i "kától meu+esen. néniéi saiátsá^ainak. trad'eiőinak, nyelvénplr. kere^z+énv erkölcseinek is

f

ár,olása és nemesité«e. valamint a magyar hazához való raf

r

as?k'~>dá

c

ának ánolása és megerős

;

té

c

e. Az eq^esület megalakulása után, amelynek vp^o+osee'ebeu, illetőleg fővédnökei közö

+

t ott találjuk a Vnltnszminister urat, négy misnök nrat, amelyben benne vannak a kormány emberei, bent van. mint vezető ember, mint igazírató W

;

ld József iVen t. V<n)vise]hársam, az esrvesülethpz a ministerelnöV ur 7699. szám sla+t a mnlt év október 21-é"^

1 keltetve e-rv átiratot iu+éze+t. E^hen azt mondja a ministerelnök ur : tekintette] arra, hogy a kormány intencióit teljesen f^dik az eíryesület céljai, a kormányelnök a legteljesebb támogatását helyezi kilátásba az egvesülétnek. Átiratában a ministerelnök vr ujból felsorolja a törvényeket és rendeleteket, amolvek az együttműködésnok kell hoPT alánját képezzék. A ministerelnök ur továbbá ígéri az egyesületnek, hogy utasítani fogja a főispáévi február hó 3-án, kedden. T5 nokat, hogy a hatóságok az egyesület munkáját ne akadályozzák. Kéri az egyesületet, amennyiben tudomására jutna valamely anomália a nemzeti kisebbségi kérdésben, ha bárhol vexaturák fordulnának elő, hozza ezt az ő tudomására, és ő seeiteni fog a bajon. Ez az egyesület tehát a ministerelnök támogatásával alakult meg és alapszabályait jóváhagyta a ministerin m. Ha alapszabály szerint jóváhagyott testület, mit kell az egyesületnek elsősorban tennie ? Tagokat kell gyűjtenie és szervezkednie kell. Ez az egyesület próbált szervezkedni, erre azután megindult a gyanúsítások, a rágalmak lavinája, s viszhangzik Baranya a pángermanizmus vádjától. T. Nemzetgyűlés ! Tessék ezeket Bethlen István gróf elé adresszálni, mert Bethlen István gróf kormánya és a többség hozta a törvényeket és támogatja a rendeleteket. Vagy van törvény, vagy nincs. Ha van, tessék betartani ! Megengedem, hogy esetleg ez a lörvény rossz, ÍZsfrkay János : Nagyon rossz !) tessék megváltoztatni, de tiszta bort kérünk a pohárba, nehogy becsületes, tisztességes embereket — mint a minőnek magamat tartom -• jóhiszemű naivitásuk oda vigyen, hogy hátulról döfjék le. Az egyesület nevében visszautasítom a páns-ermánizmus vádját. (Patacsy Dénes közbeszól.) Elnök : Csendet kérek, kénviselő urak ! Pafacsv Dénes képviselő urat kénytelen vaa-yok figyelmeztetni, hogv ha meg nem szünteti közbeszólásait. kénytelen leszek a házszabályok más szakaszait alkalmazni vele szemben. Leheie'

t

len. ho<rv a kénviselő ur az elnöki figyelmeztetéseket figyelembe nem vesri. Neuberger Ferenc : T. Nemzet^vnlés ! Aki a nán^errnán izmus vádiával előáll, annak tudnia kell azt is, hogy mi az. Nekünk nincs semmifé'e törekvésünk kifelé. A pángermanizmus pedig ezt jelentené, amint — egy naiv km, a Pécsi Est irja rólunk — hoo-y ezek a uáu^eTTnánok rem a holnaonal és nem a t>olnanutánnal törődn°k. ezeknek az életében 100—• *ÏW) esztendő seirmi ; ők háromszáz esztendőre elő^e dolíroznak és a Duna v^lgvében biztosijain akarják a nvolevanmilliáe germán nemzet előretörését. Ez naivitás. Ez azonban a ^án-ermánizmus vádia és evt a vádat mi minden V

r

'pen s a leghatározottabban visszautasítjuk. Maaryarország na^v katasztrófájában a réíri nemzetisééi -nnli+ikának volt bizonyos ré-^e Ha ezt a "nolitikát folytatjuk ha r"+ a politikát akarjuk visszanézni amelv politikából rY

^HT az erre l

f

"

r

hiva'í"P'f'tai~hak megmondották, bosry re

c

sz volt. — hivat^o^om A^mcn*™ &!baT*t gróf ijren t, l

r

é"r"í

T

i

e

5

o1

^társiin

i

k nviia+Trrvzatára, aM maga volt pV^otnÍP annak a bVor^ns vpR^prlplrrigs! iskola^Örvénvníík — iy!<^n A •~ni; " TTT ol TT^/Í | Tnpp'SI, fi TT^opTTJ 4]}inf»f; lr'-ÎA,1p-p + "'*-+Q ho^v rossz volt, azt kell mondanom, bo^y ne téliünk vis«za erre az

4 útra, k^np™ folvtae^nk okos, tisztességes, becsületes nvílt nemzetiséri •nnlif

;

kát. Necsak porhintés V^-^^n ez a szemekbe, hanem, legyen őszinte Olyan nolítika, aminőt ma folytatnak a e«e>>pk, a «v-prUpV. — a psphpk elnyomiák a tótokat, a szerbek p. horvátokat, mindketten a magyarokat a^ oláhokkal e^vütt — az ilyen politika feltétlenül centrifugál:.« erőket szül aminek mi ma<rvarok csak s^ivből örülhetünk. De mi a ma«*rmk magyar államisága szem non ti áh ól ne folvtas^unk ilven oktalan nolitikát, hanem olvant, amely centripetális erőket szül, Ez a csekély nemzeti