Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-368

36 Â nemzetgyűlés 368. ülése 1925 ur részéről, (Ugy van !) mert ez első tekintetre annyira aggályos, hogy azt is kívánhatnám, tegye le a minister ur a hitelműveletre vonatkozó aktá­kat a Ház asztalára. De eltekintek ettől, mert bizom abban, hogy a pénzügyminister ur kimerí­tően megnyugtató felvilágosítást fog adni. (Zaj. — Zsirkay János: Valamit a numerus claususról! — Szabó Sándor: A bizottságban már megadta a felvilágosítást!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Strausz István : A földbirtokreformról kívá­nok még szólani. Kállay Tibor igen t. képviselő­társam beszédével kapcsolatban. T. képveselőtár­sam feíemlitette, hogy eddig — ha jól emlékszem a számodra — 360.000 család kapott földet és 127.000 család kapott házhelyet. Én kételkedni merek ezekben a számokbon, amelyeket ő csak Ítéletekből vehetett ki. ítéleteket hoztak ennyit, de az iíéktek végrehajtása késik s így az itéleti­leg juttatott föld föld birtokába az igénylők nagy része még nem lépett be. Elismerem a bíróság mostani gyorsütemű munkáját, de a földbirtok­reform végrehajtása mérnökök hiján s a mérnö­kök halogatási eljárása miatt folyton akadozik. Kevés a mérnök és ha van is, a legtöbb mérnök nem áll hivatása magaslatán. (Ugy van!) Nem érzi át, hogy a reábízott feladatkört minél job­ban és minél gyorsabban meg keíl oldani. Ezen a mindinkább elharapódzó bajon feltétlenül és sürgősen segíteni kell. Kállay képviselőtársam beszédéből kicsendült az a hit, hogy a juttatott földek meg is vaunak művelve. Üsalódik. Sok helyen nincs felszerelés. (Kováts-Nagy Sándor: Nincs pénzügyi megol­dás!) Ott állanak legnagyobb részben a földek megműveletíenül, úgyhogy a földbirtokreform épeu emiatt majdnem csődöt mondott. Az én kerületemre nem vonatkozik - nagy egészben — ez a megállapítás, mert ha vannak is községek, amelyekben a nincstelenek küzdenek a szántás­vetéssel, nagyjában a földbirtokreform itt nyugvó­pontra jutott és a megoldási teljesítmények is felülmúlják az országos átlagot. A házhelyek körül lehetetlen állapotok van­nak. Nem tudnak építeni, ahol peuig épitenek, ott a legtöbb uj ház a családra egészségtelen, a falu fejlődését pedig egyenesen megcsufoija. Sok helyen kunyhók épülnek a földnek szerves anya­gokat tartalmazó sarából. Emiatt betípités után valóságos rothadás, folyamat indul meg a sárból készült falban, amelynek árát az illető család egészsége sinyii meg. Ezzel a kérdéssel alaposabban kell foglalkozni, mert az ítélet folytán juttatott földek bevetetlenül maradtak. Az uradalom már nem törődik vele, az igénylők nem jutnak hozzá és ha hozzá jutnak is, anyagi eszközök hijján képtelenek a megmű­velésre. Ezt a földmivelésügyi kormány figyel­mébe ajánlom és megütközöm azon, hogy a föld­mivelési tárcánál a földbirtokreformmunkálatok előmozdításának támogatására a múlt évi 98 000 aranykoronával szemben csak 5500 korona van előirányozva. (B. Podmaniczky Endrét Kevesebb pénz van, mint tavaly! —Zaj.) Általában a földmivelésügyi tárca nem szol­gálja azokat az érdekeket, amelyeket szolgálnia kellene, épen a kisgazdák és munkások felsegitése körül. (Kováts-Nagy Sándor: Nem kapnak pénzt! — Zaj a jobboldalon.) Ha csak a gazdasági iparra gondolok, az egész évre 50.009 korona van felvéve, amelytől tanfolyamok rendezésére mindössze 70J0 korona jut. Mennyi tanfolyamot khet ebből szervezni egy év alatt ebben a csonka országban ? Ez csak mutatja, hogy még a földmivelésügyi ministeri um szaktisztviselőit sem lehet teljes munkaerejükkel a gazdasági iuar fellendítésére kihasználni. Hiányzanak a megfelelő anyagi esz­évi január hó 30-án, pénteken. közök. Még a szövőszékeket, kosárfonó eszközöket is kiveszik a földmivelésügyi ministerium hatás­köréből és — mint mondják — felsőbb hely­ről adott irányítás, útmutatás folytán odaadják a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének, mely annak érzetét akarja beplántálni a falu köz­tudatába, hogy a mezőgazdasági ipart ez a szö~ vétség táplálja, holott a szövőszékeket és kosár­fonó eszközöket épen ugy, mint az oktató meste­reket a földmivelésügyi tárca adja.Ez az eljárás az állam szempontjából nem előnyös, mert a föld­mivesosztály azt látja, hogy nem törődnek vele, és hogy ami a gazdasági ipar érdekében történik, az mind a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­ségétől ered. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét röviden befejezni, mert a tanácskozási idő letelt s a házszabály szerint egyéb teendőket is kell még a mai ülésen elintézni. Strausz István : Még igen sok mondanivalóm volna, azt hiszem azonban, módot fogok találni azok elmondására az egyes ministeri tárcák tár­gyalásánál. Befejezem tehát beszédemet és le­vonom a konzekvenciákat, (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, rövid beszédem tartalma után (Élénk derültség. — Elnök csenget ) a t. Nemzetgyűlés többsége tisztában lehet azzal, hogy mi az állás­pontom ezzel az előirányzattal szemben. A biza­lom szempontjából nem disztingválok abban a te­kintetben, hogy költségvetésről vagy más törvény­ről van-e szó, csak azt nézem, hogy ki képviseli azt % Aláírom a pénzügyminister urnák azokat a zárószavait, amelyekkel expozéját befejezte, hogy ebben a magyar földben, csonka országunk föld­jében is óriási értékek és nagy erők rejlenek ugy a felszinen, mint annak belsejében. Különö­sen aláirom azt, hogy a magyar fajnál zseniáli­sabb, leleményesebb, ügyesebb és dolgosabb faj nincs. Amikor a pénzügyminister ezt a megálla­pítást tette, nagyon is tárgyilagos volt, viszont nem tudom megállapítani ebből a költségvetési előirányzatból azt, hogy a kormány mindent megadott volna a magyar fajnak és mindent rendelkezésére bocsátott volna neki abban a tekin­tetben, hogy a föld erejéből minden érteket ki­vegyen és hogy a maga kiváló képességeit érvé­nyesíthesse. Sőt inkább azt látom, hogy a költség­vetési előirányzat által az ész- és kézmunkához nyújtott eszközök nagyon is fogyatékosak, ezért a költségvetési előirányzatot általánosságban sem fogadom el. Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát meg­szakítom. Mikovínyi Jenő, mint az igazolási állandó bizottság előadója kivan jelentést tenni. Mikovínyi Jenő: T. Nemzetgyűlés? A nem­zetgyűlés igazolási állandó bizottsága 1925. évi január hó 27-én megtartott ülésében vizsgálat alá Yette a nagyatádi választókerületben 1924. évi november hó 30-án megválasztott Bárány Sándor, Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város első választókerületben megválasztott Huska Vil; mos, és a rétsági választókerületben 1924. r évi december hó 20-án megválasztott Bud János nemzetgyűlési képviselők mandátumát. E vizs­gálateredményeképen az igazolási állandó bizott­ság Huska Vilmos megbízólevelét, mint alakilag reijeseu kifogástalant, a házszabályok 12 Vának a) pontja alá sorozta, Bárány Sándor és Bud János képviselők megbízóleveleit ellenben, bár a bizottság alakilag azokat is kifogástalanoknak találta, minthogy mégis e választások ellen panasz adatott be, a házszabályok 12. §-ának c) pontja alá sorozta. A bizottság eme döntése alapján tisztelettel bemutatom a megbízóleveleket. Elnök: Az igazolási állandó bizottság előadó­jának most beadott jelentése értelmében a ház-

Next

/
Thumbnails
Contents