Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.
Ülésnapok - 1922-368
24 'A nemzetgyűlés 368. ülése 1925. nem tudtuk megakadályozni, hogy vissza ne jöjjön, mert hiszen nem tudjuk a diplomák nosztrifikálását megtagadni, ha valaki tehát külföldi egyetemen elvégezte a főiskolákat, az épolyan egyenrangú bármely pályán, mint aki belföldi egyetemet végzett. (Platthy György : Nem áll !) Nagyon helyesnek tartom, mint ahogy Heinrich Ferenc t. képviselőtársam mesrjegyezte azt, ha a kormányhatalom, az intéző körök a jövendő generációt bizonyos irányokba igyekeznek terelni, ha a felelős vezetők gondoskodnak arról, hogy ne termeljünk szellemi proletariátust, hogy az egyik pályán ne legyen több, mint a másik pályán, hanem a tényleges szükségletnek megfelelően helyezkedjenek el a tanulók. Hiszen ily szempontból nagyon helyes az iskolák bizonyos korlátozása, hiszen ilyen értelemben vett numerus clausus a múltban is volt; hiszen a katonai iskolákban, a szakiskolákban, a tanárképzőkben — és felsorolhatnék egy egész sereg szakiskolát, ahol meg volt állapiévá a létszám, — hogy csak ennyit nevelhetnek és csak ennyit vehetnek fel; a papi szemináriumokba is csak annyi kispapot vesznek fel, amennyit el tudnak annak az egyházmegyének területén helyezni. Ilyen szempontból kétségtelenül van helye a beavatkozásnak. Azonban mit látok? Ennek a kis országnak négy egveteme van. Ez a kis ország termeli itt a szellemi proletariátust. Magunk termeliük, hiszen midőn Nagy-Magyarországnak elég volt két egyetem és elég A^olt egy műegyetem, nekünk ezenfelül néary egyetemünk van, s megcsináltuk ráadásul a közgazdasági egyetemet is. Akár van itt numerus clausus, akár nincs, ezek a növendékek nem fognak tudni itt elhelyezkedni, mert tulsokan vannak. És amidőn én nagyon, de nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy fajvédő képviselőtársaim fenyegetőznek, néhány nappal ezelőtt Eckhardt Tibor t. képviselőtársam fenyegetőzött azzal, hogy ha a kormány meg meri szüntetni a numerus clausust, itt egyáltalában nem lesz tanitás, mert a fiatalság elbarikádozza magát. Gömbös Gyula pedig a magyar ököllel fenyegetőzött, tehát kérdezem, nem kell-e nekünk ezeket a jelenségeket a leghatározottabban elitélnünk. Nem kell-e nekünk elitélnünk azokat a nemzetgyűlési képviselőket, akik, nemhogy hivatásuk magaslatán állva ők igyekeznének a mögöttük álló tömegeket nevelni és vezetni, (Ügy van! jobbfélől.) hanem a tömegek szabad indulatainak engedve ők hagyják magukat vezettetni a tömegektől és népszerűségre vadászván tesznek olyan kijelentéseket, amelyek ennek az országnak mérhetetlen kárára vannak. (Berki Gyula : Befelé és kifelé !) Mert a numerus clausus nem a zsidóság kérdése, a numerus clausus az integer Magyarország kérdése. Amikor állandóan halljak azt, hogy a tőlünk elszakított területeken élő testvéreink, a kisebbségek milyen jogfosztásban részesülnek ; amikor állandóan látjuk azt, hogy nem engedik meg, hogy ez a magyar kisebbség saját iskoláiba járhasson és nem engedik meg nyelvének fentartását ; amikor egymásután kobozzák el a magyar iskolákat ; amikor a magyar gyermekeket kényszerítik, hogy ides-ennyelvü iskolákba járianak : akkor hogyan kénzelhetjük mi azt. Imgy amikor mi e sérelmek orvoslásáért a néns^övetséghez varrv a trianoni szerződést garantáló nagyhatalmakból ford^lnnk. a mi nanaszló s^avnnknak. felszólalásunknak mocdesz ott a kellő sxYlya ép Irpllrí eredménye, ba ido^nr>+ mi vsrvanazt osináljuk ! (Ügy van ! jobbfélől.) Hogyan lehet évi január hó 30-án, pénteken. akkor erkölcsi súlya a mi panaszunknak, ha a cseh állam vagy a román kormány ugyancsak ráolvashatja fejünkre : hiszen ti sem engeditek a saját nemzetiségeiteket szabadon az iskolákba járni ! Még egy sokat vitatott kérdést akarok tisztázni. Vagy vallás a zsidó, vagy faj. Ha vallás, akkor a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvény értelmében azt a zsidó vallású magyar embert ugyanazok a jogok illetik meg, mint minden más embert; ha vallás a zsidó vallás és ezen az alapon van érvényben a numerus clausus, akkor tessék megállapítani a római katholikus, a görög katholikus, a protestáns vallásfelekezetekhez tartozó hallgatók arányszámát is. Ha pedig faj, — amint a fajvédő képviselőtársaink mondiák, — ha tehát nemzetiség és azért kellett épen a zsidóság ellen létesiteni ezt a rendszabályt, akkor áll az, amit az előbb mondottam és gyengül a mi álláspontunk, azáltal, hogy nem ugyanolyan elbirá^s alá esnek a csonka Magyarországon lakó efvéb nemzetiségek, a svábok, szerbek, tótok is. Döntsük el végre a kérdést, hogy faj-e az a zsidó, nemzetiség-e, vagy pedig vallás. Ha vallás, akkor a numerus clausus-törvény érvénytelen, mert ellentétben van egy másik, érvényben levő törvénnyel ; ha pedig faj, ha nemzetiség, akkor Csak egyoldalúan van végrehajtva, mert a többi nemzetiségekre nem vonatkozik. Én tehát nagyon-nagyon fontos kérdésnek tartom ezt. Amikor ezeket az inkább meggondolásból fakadó észrevételeimet elmondottam, nekem az az érzésem, hogy igen t. kénvislotarsaim, sőt meg vpig-yok győződve róla, hogy fajvédő kéoviselőtársaim is, ha innen hazamennek és otthon lelkiismeretükkel, meggyőződésükkel számot vetnek; ha gondolkozni fognak azokon a sólvos konzekvenciákon, melyeket én itt kifejtettem, ha gondolkozni fognak azon, hogy tulaj donképen mennyit ártunk a külfö ] dön ezzel a törvénnvel az országnak és de facto semmit sem használunk, be fogják látni, — minden ke^e«z^ény érzésű és gondolkodó embednek be kell látnia — hogy épen. a keresztény Magyarország érdekében, épen ennek a kereszténységnek érdekében mindent el kell követnünk, hos'V ez a törvény megszüntethessék, mert csak nkkot" lehet azt az egybeolvadást, melyet mindi <r kivánunk, a zsidóság és kereszténység között végre megteremteni. Hogy én ezzel a kérdéssel foglalkoztam, tettem ezt azért, mert ilyen támadásban volt részünk. Újból kijelentem, hogy semüven megrendelésre nem történnek ezek a felszólalások; (Uav van! jobbfélől) ki kell jelentenem, bogy erről sem a ministerelnök ur, sem a kultuszminister ur, sem senki más nem tud, velük ebben a kérdésben semilyen megbeszélést nem tartottnuk s igy ezpk a hideglelések b^Varozott gyanusitások. Meg vagyok róla győződbe, hogy a t. kormány tudatában VFU e kérdés nagy horderejének, és meg vagyok arról is győződve, ho^y a kormánv foglalkozik ve T e és mikor az időt elérkezettnek fogja látni, (Heinrieh Ferenc : Ttt az ideje !) ezt a kérdést ide fogja bozni. (Helyeslés jobbfélől.) A kormánv i^ánt feltétlen bizalommal lévén, a költse "vetést elfogadom. (ÊUnl* helyeslés és ttms. Rr^nokot számosan üdvözlik.) Flnök : Szólásra következik? Perlaki ßvörsry ,i«igv*ő : Strausz István ! Strai'sz István : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályokban biztosított jogomnál £o<n T a kérem a tanáeskozásképesség megállanitását. Elnök : Kérem a jegyző urat, méltóztassék
