Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. bis, imperative kimondja, hogy csak a napirend megállapítása után illeti meg az illető képvi­selő urat a szólás joga. Normális üléseken, amelyek nem nyolcórás ülések, a házszabá­lyok 205. §-a értelmében az elnök belátására van bizva, hogy azonnal megadja-e az illető képviselő urnák a szót, avagy csak a napirend tárgyalására meghatározott idő után. A tanács­kozási vagy pedig határozatképesség meg­£ lapitását csak a házszabályokhoz szólva lehet kérni. Ez egészen világos dolog. Meghosszab­bított ülésen pedig ezt csakis a szónok kérheti, amire nézve a 189. § intézkedik, amelyet a képviselő ur ezidőszerint — ugy látszik —, nem vett figyelembe. Normális ülésen a 205. § alap­ján az elnök megengedheti az ilyen címen való felszólalást (Zaj.) — csendet kérek —, vagy a szónok kérheti a tanácskozás- vagy határozat­képesség megállapítását. Az elnökség tehát a házszabályoknak megfelelően, azok betűsze­rinti értelmében járt el, s ezért ezt az eljárá­sát ezentúl is fenn kell tartania, és ettől el nem térhet. (Helyeslés a jobboldalon.) A jelentkezés sorrendjében Szabó József képviselő urat illeti a szó. Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Egészen hasonló okból, mint Farkas Tibor t. képviselő­társam, kértem szót a házszabályokhoz, s ugyanaz történt velem is, mint vele. Én "is a házszabályokra való hivatkozással kértem szót az elnök úrtól, és az elnök ur az előbb emiitett indokok,, alapján ezt a jogot tőlem megvonta. Mindenben csatlakozom Farkas Tibor képvi­selő ur felfogásához és nem osztom az elnök ur felfogását, de én továbbmegyek: nem arra he­lyezem a hangsúlyt, hogy meghosszabbított ülésről van-e szó, vagy nem. Egyébként töké­letesen igaza van Farkas Tibor képviselő ur­nák, amikor azt mondja, hogy a költségvetés tárgyalása nem meghosszabbitott ülésen tör­ténik, mert a házszabályok formálisan egy­szersmindenkorra előírják, hogy a költségve­tést legalább nyolcórás üléseken kell tár­gyalni; meghosszabbitott ülés az, amikor eset­ről-esetre, ha annak szüksége mutatkozik, az ülés ideié indítvány alapján meghosszabbitta­tik. Osztom ezt a felfogását. De ettől elte­kintve, továbbmegyek és nem teszem vita tár­gyává, hogy a költségvetés tárgyalására elő­irt nyolcórás ülés meghosszabbitott ülés-e, vagy sem. Felfogásom az, hogy a képviselők­nek, minden alkalommal biztosítani kell azt a jogot, illetve kötelességet, hogy őrködjenek afelett, hogy a nemzetgyűlés házszabálysze­rüen tanácskozzék. Már pedig a házszabályok 189. §-a imperative kimondja, hogy a tanács­kozáshoz 40 tag jelenléte szükséges. Nem azt irja elő, hogy csak a szónok kérheti a tanács­kozásképesség megállapítását, hanem csak azt mondia ki, hogy beszéd közben még maga a szónok sem kérheti. E kérdés megtárgyalásánál az a szempont vezet, hogy a házszabályok megalkotásánál mi­lyen . intenció . vezethette a nemzetgyűlést. Egész biztosra veszem, hogy nem lehet a Ház­nak egyetlen egy tagja sem, aki ugy gondolta a házszabályokat megalkotni, hogy ezeknek az legyen a. céljp, ho'erv a házszabályokat küátez­szuk. Nem lehetett senkinek az a gondolata, hogy azért alkossunk egy házszabályt és olyat alkossunk, hogv lehetetlenné teo^ük a ^emytf­gyülésnek, hogy azt a házszabályt valamiké­pen meg is tartsa. Mert ha az ilyen értelmezés szerint a képviselőnek nincs joga őrködni afe­lett, hogv a nemzetgyűlés tanácskozóképes le­gyen, akkor ismételten előfordulhat az, ami itt nap-nap után előfordult, mint pl. ma is. ami­kor az estét kivéve, egy percig sem tanácsko­évi február hó 4-én, szerdán. 12/ zott a Ház házszabályszerüeii. Én ügyelemmel kisértem a nemzetgyűlés együttlétét, tagjai­nak számát és nem hiszem, hogy az estét ki­véve, egy esetben is húsz tagnál többen lettek volna jelen. Épen ezért mi fog történni holnap! Holnap megkezdődik a részletes vita, tehát határozat­hozatalnak lesz ismételten helye, és akkor csak néhány tag lesz jelen, mint ahogy például ma délután Neubauer képviselő ur beszéde alatt is csak kilenc képviselő volt jelen. Holnap a ha­tározathozatalnál ez meg fog* ismétlődni, és akkor az elnök ur ki fogja mondani, hogy a többség elfogadta a javaslatot, és az a kilenc képviselő mint többség fog határozatot hozni. (Erdélyi Aladár: Jöjjön be az ellenzék, akkor leszavazhatja a javaslatot! — Zsitvay Tibor: Tessék megtanulni a házszabályokat! — Zaj.) Nem erről van szó, ne tessék ebbe az abnormis helyzetbe belekapaszkodni, azt mondva, hogy jöjiön be az ellenzék és szavazza le a javasla­tot. Arról van szó, hogy a kormányzópártnak kötelessége a tanácskozás jellegét. egyszersmin_­denkorra fentartani és megőrizni. (Erdélyi Aladár: Fentartja!) Kilenc taggal nem tartja fenn. Meg fog tehát történni a határozathoza­tal ugy (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.), hogy kilenc tag fogja a határozatot kimondani. Ps nekünk, akik ez ellen óvást emelünk, nem adatik mód arra, hogy ezt kifogás tárgyává tegyük. (Ellentmondás jobbfe'ől.) Nem tudom, hogy hol adatik erre mód, mert ha a mélyen t. elnök ur talán arra gondolt, hogy nekem vagy valamely képviselőtársamnak jogavanakérdés feltevéséhez hozzászólni, akkor, ha a kérdés fel­tevéséhez szólok, csak arról lehet szó, hogy az elnök ur helyesen tette-e fel a kérdést vagy nem, és nem szólhatok arról, hogy a Ház ta­nácskozásképes-e vagy nem. Épen ezért teljes tisztelettel kérem az el­nök urakat, méltóztassanak ezt a kérdést nem pártszempontból kezelni, mert ez sem a kor­mányzópártnak, sem pedig az ellenzéknek nem ügye, ez a nemzetgyűlés ügye. Annakidején — jól emlékszem — a t. kép viselő urak hivatkoz­tak arra, hogy a nemzetgyűlés tekintélyét meg kell védeni. A nemzetgyűlés tekintélye paran­csolja azt, hbgy itt a. tanácskozás és a határozat­hozatal komoly jelleg'ét biztosítsuk; márpe­dig ezt csak ugy tudjuk biztosítani, ha a.z egyes képviselő uraknak megadjuk azt a jo­got — ami nemcsak joga, hanem kötelessége is valamennyiünknek —, hogy őrködjenek afe­lett, hogy a tanácskozásnak ez a jellege egy­szersmindenkorra megóvassék. Azért teljes tisztelettel kérem az elnökséget, ne méltóztas­sék ilyen erőszakos magyarázatot adni ennek a házszabálynak, mert egészen bizonyos az, hogy a házszabályok alkotásánál nem vezet­hette az urakat az az intenció, hogy ilyen hely­zetet teremtsenek a nemzetgyűlésben, hölgy itt biztosítsák azt a semmittevést, hogy képviselő urak állandóan távol tartsák magukat a nem­zetgyűléstől, és ne legyen meg a fegyelmi joga a Háznak, az elnökségnek, hogy kényszerit­hesse a képviselő urakat arra, hogyha mandá­tumot vállaltak, teljesítsék kötelességüket. A jelen körülmények között azonban ez a jog nem adatott meg nekünk, azért teljes tisztelet­tel kérem az elnökséget, méltóztassék revízió alá venni, megfontolni álláspontját és liberáli­sabban kezelni a házszabályokat. Elnök: A képviselő ur szavaira csak^ egy megjegyzés kívánok tenni. Tiltakozom a képvi­selő urnák azon megállapítása ellen, hogy az elnökség pártszempontból és erőszakos magya­rázattal kezeli a házszabályokat. Mi a házsza­19*

Next

/
Thumbnails
Contents