Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.
Ülésnapok - 1922-362
A nemzetgyűlés 362. ülése 1925. rom nem tesz annyira aggá, hogy ezt ne tehetném meg. f (Élénk tetszés és taps a jobbóldalon és a középen.) Én tisztán azért tartózkodom attól, mert azt hiszem, hogy a magyar kormánynak bizonyos tekintélyre is van szüksége, amelyet külső formákkal is meg kell őrizni. (Helyeslés jobbfelől.) Ami a második kérdést illeti, hogy magánjellegű utakra ne vétessenek igénybe állami autók, őszintén mondva, nincs is tudomásom arról, hogy ilyen történnék. Az előfordult egyes minister urak részéről, sőt részemről is, hogy pl. a nyár folyamán kirándultam állami autón Párádra, de ezen az utón is a benzint saját költségemen fedeztem, úgyhogy ebből a kirándulásból az államnak semmiféle kiadása nem volt, s ugy tudom, hogy ministertársaim is hasonló eljárást követnek. Dacára annak, hogy parádi utam bizonyos fokig állami érdekű is volt, mert meglátogattam és megnéztem azt a birtokot, amely épen a biróság előtt per alatt áll — azonkivül kirándultam Salgótarjánba is, hogy megnézzem a kőszénbányászatot és azokat az ujabb munkástelepeket, melyek az utolsó időben épültek —, mondom, annak dacára, hogy részben állami érdekű volt utam. ezt a költséget is saját zsebemből fedeztem, s ugy tudom, hogy hasonló esetekben többi ministertársaim is hasonlóképen jártak el. Ezt csak azért mondom el, mert nagyon sokszor kifogásolnak ilyen utakat, és a nagy közvéleményben el V e »n terjedve, hogy az illetékes ministerek saját passzióikra fogyasztanák az állani benzinjét és költenék az állam pénzét. Ami végre azt illeti, hogy nők is kocsikáznak állami autókon, erről nincs tudomásom. Végre megtörténhetilc az, hogy egy-egy ministernek felesége vagy hozzátartozója, családtagja, autón jár, de azt hiszem, hogy ezt még sem lehet Budapesten kifogásolni, és nem lehet különbséget tenni minister és a neje között a tekintetben, hogy a ministernek meg- j engedik az autó használatát, családtagjának, ! hozzátartozójának azonban nem. A múltban is így volt. Hogy pl. Kecskeméten a biróság előtt gróf Tisza Istvánra^ azt mondták, hogy nem engedte meg feleségének, hogy autón menjen, ez tudomásom szerint nem felel meg a tényeknek. De különben is a ministerelnökségen, két autó van, amelyek közül az egyik a ministerelnök szolgálatára, a másik pedig a családja szolgálatára van odarendelve; nem kifogásolható tehát ebből a szempontból az, ha a kirendelt, erre a célra szolgáló autót erre a célra tényleg használják is. Ezeket voltam bátor bejelenteni. Egyébként kijelenthetem, hogy a kivánt kimutatást — ha össze lesz állítva —, a nemzetgyűlés elé fogom terjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! A ministerein ök ur válaszának azt a részét, amely kilátásba helyezi, hogy az általam kivánt kimutatást beterjeszti — mint most már igazán hosszú idő óta időszerű —, örömmel hallottam, és ezt tudomásul veszem. Ami azonban a válasz második részét illeti, ez tulaj donképen nem válasz arra, amit kérdeztem, illetőleg kifogásoltam. Én nemcsak a ministerelnökségről beszéltem. Azt hiszem, azt nem lehet állítani, hogy más ministóriumokban, ahol két autó van, az egyik autó szintén a minister családja szolgálatára van rendelve. Ezt talán maga a ministerelnök ur sem állítja. évi január hó 21-én, szerdán. 199 Abból azonban, hogy a ministerek autót használnak, még nem következik az, hogy a ministeriumok személyzetének családtagjai is autón járjanak. Pedig ez megtörtént. (Gr. Bethlen István ministrelnök: Konkrét esetet kérek!) Egyes eseteket nem akarok rekriminálni, de ezt általam abuzusnak tartom. Ez végtére olyan dolog, hogy nem annyira paragrafusok szerint, mint inkább izlés szerint intézendő el. Ujabban olyan szokás kezd lábrakapni, hogy az állami autót, vagy állami vagyont olyan célra is használják, amely semminemű összefüggésben nincs a hivatalos funkciókkal. Kár volt a ministerelnök urnák felemlíteni azt, hogy kiment Párádra félig hivatalosan. Én semmiféle olyan utazást, amely félig hivatalos, vagy reprezentatív jellegű — akár autón történik, akár pedig máskép —, legkevésbé sem kifogásolok. De igenis, kifogásolom az általam felhozott eseteket azért, mert kötelességemnek tartom, hogy mint törvényhozó, a kormány ellenőrzése szempontjából, ezt szóvá tegyem, bár itt nem annyira a kormánynak, mint inkább alantas közegeinek mulasztása jön szóba. Mindenesetre szükséges, hogy ez a kérdés rendeztessék. Minthogy tehát az interpellációm második részére adott válasz, amely tulajdonképen válasz nem is volt. engem nem elégít ki. ezt tudomásul nem veszem. Elnök: A ministerelnök ur kíván szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Csak egy rövid megjegyzést kivánok tenni. Magától értetődik, hogy azt, hogy a minister családtagjai is használják azt a bizonyos autót, magam is bizonyos keretek között akarom tartani. De engedje meg a t. képviselő ur, ezt a sztrikt szabályokat — hogy ugy fejezzem ki magamat —, paragrafusokba foglalni nem lehet. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Azt hiszem, minden minister van olyan gentleman, hogy tudja, milyen messze lehet ilyen kérdésekben mennie és mitől kell óvakodnia. Ha visszaélések történnek, nagyon kérem a képviselő ur konkrét adatait. Én nagyon szívesen rendelkezésére állok a tekintetben, hogy bármilyen ilyen visszaélés megtoroltassék és lehetetlenné tétessék. De bizonyos latitüdön belül méltóztassék azt az illető minister urak belátására és tisztességére bizni, amire mégis Magyarországon is még valamit bizni lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a ministerelnök urnák Farkas Tibor képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Farkas képviselő ur második interpellációjának szövegét felolvasni. Láng János jegyző (olvassa): „Interpelláció az összkormányhoz. Hajlandó-e a kormány a nemztgyülést arról tájékoztatni, hogy a múlt évben karácsonyi jutalmak címén az egyes ministeriumok milyen összegeket osztottak kit Mi volt az oika annak, hogy a központi szolgálat előnyben részesült a vidékivel szemben ! Kaptak-e jutalmat és mennyit a II. és III. fizetési osztályba sorozott köztisztviselők ! Ki állapította meg azt, hogy az egyes osztályokban, illetve hivatalokban a vezető, a helyettes és a többi jutalmazott mennyit kapjon?
