Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-352

A nemzetgyűlés 352. ülése 1924, határozatnak megváltoztatására módot nyújtsunk, nem tartom elegendőnek. Azt hiszem, helyesen járunk el akkor, ha minden beszúrás nélkül az eredeti javaslat rendelkezéseit fogadjuk el. Részünk volt már egy ilyen ellenzéki exodusban a városházán is. Ott is megtörtént, hogy az ellenzék egy része kivonult a székesfőváros közgyűléséről, de abban volt annyi férfias elhatározottság, — abban résztvett Rassay Károly képviselő ur is — hogy egyidejűleg letette a mandátumát. Az ilyen lépést férfiasnak és komolynak tartom. Ha valaki nem akar a parlament tanácskozásaiban résztvenni, tegye le a mandátumát, vigye eljárását választói elé és általuk nyújtasson magának elégtételt, vagy bizonyítványt arra nézve, hogy helyesen, vagy helytelenül járt-e el. De azt, hogy a Ház által, komoly formák között, a mentelmi bizottság javaslatára meghozott határozatot később a Ház egy engedékenyebb hangulatban módosithassa, illetőleg mérsékelhesse, a magam részéről helyesnek nem tartom és nem fogadhatom el. A javaslat eredeti szövegét fogadom el. (Helyeslés a középen.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur óhajt nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministerelnök: (Halljak ! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! Csak egész röviden kivánok nyilatkozni arra a két felszólalásra, amely elhangzott és amely a felfogásoknak két ellentétes pólusát képviseli a jelenlevő képviselő urak között, amennyiben Griger Miklós t. képviselőtársam a Rassay-féle indítványt kívánja elfogadni abból a célból, mert nézete szerint a Ház olyan határozatot hozott, amely túlszigoru, Petrovácz Gyula t. képyiselőtártam pedig még azt a módosítást sem hajlandó elfogadni, amelyet Alniásy László t. barátom nyújtott be és amely nem kegyelmi tényt tervez, hanem csak lehetőséget nyit meg abban az esetben, ha a túlsó oldalon beismerés történik arra vonatkozólag, hogy az elkövetett hibát férfiasan reparálni kívánják, hogy ennek útja el ne zárassák. T. Nemzetgyűlés! Én Rassay t. képviselőtársam indítványát nem fogadhatnám el aeért, mert az ülésszak berekesztésével hoz összefüggésbe olyan tényt, amely semmiféle összefüggésben az ülésszak berekesztésével nincs és nem is lehet. Ha mi kimondanók azt, hogy az ülésszak berekesztésével automatikusan megszűnnek azok a büntetések, amelyeket esetleg a mentelmi bizottság javaslatára a Ház kimondott, ebben az esetben az ülésszak berekesztése előtt minden turbulenciának szabad útja lenne, ez annyit jelentene, hogy közvetlenül az ülésszak berekesztése előtt feltétlenül lehetne gondoskodni arról bizonyos oldalon, hogy a Ház ülései elmerüljenek olyan turbulens jelenetekben, amelyek mindenképen elítélendők, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) tudva azt, hogy a kirovandó büntetések, amelyek az ülésszak berekesztése előtt hozattak, amugj^ is el fognak esni. Ami mármost a másik részét illeti Petrovácz Gyula t. képviselőtársam indítványának, hogy elvettessék az Almásy-féle indítvány, azt szintén nem tehetem magamévá. Ö a kérdést, nézetem szerint, helytelenül világította meg. Itt nem megalkuvó politikáról van szó, nem arról van szó, hogy egy kegyelmi tény terveztetik, itt csak arról van szó, hogy ha az ellenzék a maga részéről belátja azt, hogy hibásan járt el és ezt nyílt férfiassággal be is ismeri és azt mondja, hogy tévedvén, ezt reparálni kívánja, hogy ebben az esetben ennek útja ne legyen elzárható. Én azt hiszem, hogy ez magától értetődik, de viszont ennek előfeltétele az, amint már ismételten mondottam, hogy a túlsó oldalról valamilyen formáévi december 11-én, csütörtökön. 685 ban^ beismerés történjék. Én sohasem volnék kapható arra, hogy egy, a Ház által helyesen meghozott határozatot tisztán politikai célzattal alku tárgyává tegyek bármiféle politikai kedvezmény rágj előny kedvéért. (Helyeslés a balközépen.) Tehát itt erről nem lehet szó, csak arról, hogy ha férfiak azt tartják, hogy a hibát beisnieni férfias dolog, — amint én is annak tartom — akkor ebben az esetben ne zárjuk el ennek útját, hanem egyengessük a lehetőségét annak, hogy itt a parlamentben a normális élet újból helyreálljon. Én ennek alapján kérem, hogy Aimásy t. képviselőtársam határozati javaslatát méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 240. §-nál uj 18. bekezdést javasol Aimásy László képviselő ur, amely szakasszal szemben ellentétes szövegű bekezdést javasol Rassay Károly képviselő ur. Aimásy képviselő ur indítványával szemben fogom feltenni Rassay Károb" képviselő ur inditványát, amely ezzel ellentétes. Amennyiben az Almásy-féiét méltóztatik elfogadni, a Rassay képviselő úrét fogom elvetettnek kijelenteni. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 240. §-hoz uj 18. bekezdésként Aimásy László képviselő ur inditványát, szemben Rassay Károly képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Aimásy László képviselő ur indítványát fogadják el, szíveskedjenek fdállani. (Megtörténik!) Többség! A nemzetgyűlés Aimásy képviselő ur inditványát elfogadta, igy Rassay képviselő ur inditványa elesik. Következik a régi 18., az uj 19. bekezdés. Feliratkozva senki nincsen, kérdem, kíván-e valaki hozzászólni! Senki szólni nem kivan, igy a bekezdést, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a régi 19., uj 20. bekezdés. Szólásra következik? Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kíván-e valaki szólni. Forgács Miklós jegyző: Csik József! Csik József: T. Nemzetgyűlés! A 19. bekezdés az iránt tartalmaz intézkedést, hogy amennyiben zárt ülésen az elnök fegyelmi jogkörét meghaladó intézkedés szüksége merülne fel, ugy a mentelmi bizottságnak az a jogköre, hogy a Háznak javaslatot tesz, az esetben az elnökre száll át. Ezt az intézkedést már a zárt ülésekkel kapcsolatban kifogásoltam, miután ebben az intézkedésien a zárt ülések titkosságának veszélyeztetését látom. Igaz ugyan, hogy a mentelmi bizottság az ülését, amelyhez a renitenskedő képviselőt utasitani az elnöknek joga lesz a zárt ülésben, titkosak, zártak, azonban a mentelmi bizottság javaslatai, amelyek a Nemzetgyűlés elé kerülnek, általában indokolással vannak ellátva. Mármost ha a jövőben igy fog történni, ennek az indokolásnak ki kell terjeszkednie a zárt ülés bizonyos mozzanataira, ami által egész természetszerűleg a zárt ülés titkossága veszélyeztetve van. Nem az ellen a gondolat ellen emelek kifogást, hogy az elnöknek ne juttassunk bizonyos hatáskört a zárt ülések tartamai a is, mert hiszen az elnököt nem lehet kitenni annak a támadási felületnek, amelyet az a körülmény neki okozhat ha egyáltalán nem lenne semmi jogköre a támadó képviselőkkel szemben, de leg. lább azt szerettem volna, ha ez a paragrafus kimondotta volna, hogy a mentelmi bizottságnak a Ház elé terjesztendő javaslatára nézve az indokolás semmi esetre se terjeszkedjék ki olyan mozzanatokra, amelyekazárt ülés titkosságát veszélyeztetnék. Én a magam részéről ehhez a bekezdéshez a következő módositást vagyok bátor ajánlani (olvassa): »A 240. § 19. bekezdése törlendő.« Ismétlem azonban, ezzel a módosítással kap101*