Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-352

686 A nemzetgyűlés 352. ülése 1924. csoiatban a magam részéről semmi kifogást nem emelek az ellen, ha olyan irányban módosíttatnék ez a bekezdés, hogy a mentelmi bizottság javas­latához készített indokolás ne terjeszkedjék ki olyan mozzanatokra, amelyek a zárt ülés titkos­ságát veszélyeztetik. Elnök: Kivan még valaki szólni? Mivel senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni! Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Telje­sen ugyanez a kérdés képezte tegnap vita tárgyát. Akkor ugyancsak Csik József képviselőtársam kifogásolta egy másik szakasszal a 211. §-al kap­csolatban ezt a rendelkezést, amely tényleg inkább itt lett volna vita tárgyává tehető. Én azt hiszem, hogy ő teljesen félreértette e bekezdés intencióját. A zárt ülés az, ahol olyan tárgyak tárgyaltatnak, amelyek taglalása nem a nyilvánosság elé tarto­zik s ha az egyik képviselő megfeledkezik magá­ról, súlyos fegyelmi vétséget követ el, amely fe­gyelmi ^vétség nyilvánvaló összefüggésben van a zárt ülés tárgyával. Az eddigi házszabályok egy­általán nem gondoskodtak erről, s ha ezt a jogot átadnánk a mentelmi bizottságnak, semmikép nem lehetne elkerülni azt, hogy a zárt ülés tárgya legalább bizonyos vonatkozásban a nyilvánosság elé ne kerüljön. Csik képviselő ur azt kéri, hogy a mentelmi bizottság indokolását ne adja elő, amennyiben az a zárt ülés tárgyára vonatkozik. Ez a kérés teljesen felesleges. Mi itt csak azokra az esetekre gondolunk, amely fegyelmi vétségek közvetlenül a Ház előtt folynak le, amelyeknél több intézkedésre nines szükség, — mert hiszen ezt összehasonlíthatom a büntető törvénykönyvnek a tettenkapás esetével, — mert ha a renitenskedő képviselő olyan magatartást tanusit, amely egy­szerű elnöki figyelmeztetési joggal el nem intéz­hető, akkor a Ház határozna, amennyiben nyil­ván valami súlyosabb fegyelmi vétségről van szó. Hogy ez meghozható legyen, olyan javaslatot kell tenni, amelyet nem tehet meg más, mint az elnök, aki jelen van, akinek személye teljes garan­cia arra nézve, hogy olyan javaslatot tesz, amely az illető esetre megfelelő. Ismétlem, semmiféle \ r eszedelmet nem látok ebben s azért nagyon kérem, méltóztassanak az eredeti szöveget elfo­gadni és Csik József t. képviselőtársam indítvá­nyát mellőzni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyiivá­nitom. Következik a határozathozatal. A 240. § régi 19., uj 20. bekezdésével szemben Cí-ik József képviselő ur a bekezdés törlését javasolja. Mint­hogy az indítvány ellentétben van az eredeti szö­veggel, szembe fogom állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a régi 19., uj 20. bekezdést elfogadni, szemben Csik József képviselő ur módositó indítványával ? (Igen! Nem!) Akik az eredeti szöveget fogad­ják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Csik József képviselő ur módositó indítványa elesik. Következik a 259. §. helyett a 241. §. Szólásra következik ? Bodó János jegyző: Csik József ! Csik József: T. Nemzetgyűlés ! A 241. § azt mondja, hogy : »az elnök a Ház ülését egy órát meg nem haladó időre bármikor felfüggesztheti«. Az 1918-as házszabályokban az a rendelkezés van, hogy az elnök 5—10 percre függesztheti fel a Ház ülését. Én ezt az egy órai felfüggesztést túlsók­nak tartom. Ez ugyanis lehetőséget ad arra, bogy most, amikor a nemzetgyűlés behozza a klotürt és amikor az általános vitára bizonyos határidő van kitűzve, az elnökök minél gyakrabb felfüg­gesztések és egyórás szünetek következtében a vitára szánt idő bizonyos részét lefoglalják. Nem mondom., hogy talán momentán fog ez előfor­évi december 11-én, csütörtökön. dúlni, de erre mindenesetre megvan a lehetőség* Ebben az ellenzék természetesen nagy sérelmet lát magával szemben. Ismétlem, amikor ezt a felfogást vallom, tá­volról sem akarom ezt a gondolatot a mostani elnök urak ellen intézni, de mégis nekünk, ellen­zéki képviselőknek is kötelességünk minden ilyen lehetőség ellen tiltakozni. Épen azért, mert ez megadja a lehetőséget arra, hogy az ellenzék ta­nácskozóképessége bizonyos mértékben megbénit­tassék, a magam részéről az egy órát túlsóknak tartom és azt hiszem, elegendő lenne, ha félórá­ban állapíttatnék meg az az időtartam, melyre az elnök a Ház ülését felfüggesztheti. Ezért a 241. §hoz mély tisztelettel a követ­kező módosításokat vagyok bátor indítványozni : az 1. bekezdés első sorában »1« helyébe »fél« Írandó, a 2. bekezdés utolsóelőtti sorában pedig az »egy« szó szintén »fél«-re változtatandó. Emök : Szólásra következik ! Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem: kiván-e még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Örtfy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Csik József képviselőtársam előtt is ismeretesek a múltból azok a feszült parlamenti tárgyalások, amikor szüksége merült fel annak, # hogy az elnökség pártközi konferenciát hivjon össze olyan kérdésben, mely felett épen a nemzet­gyűlésnek döntenie kellett. (CsLi József; Az el­nöknek joga van javaslatot tenni!) Épen az ellenzéki oldalról támadták meg méltatlanul az elnököt olyankor, amikor a régi házszabályokban előirt 5—10 percen túinienőleg épen a közérdek szempontjából hosszabb szünetet volt kénytelen elrendelni azért, hogy nagyérdekü ügyekben a különböző pártok között valami megegyezés jöj­jön létre. Az elnöknek az eddigi házszabályokkal tény­leg ellentétes, de ki nem kerülhető intézkedését akarjuk most kellőleg megalapozni azzal % hogy lehetőséget akarunk nyújtani az elnök részére, hogy ezeket a szüneteket megtarthassa. Ami azt illeti, hogy félórás vagy egyórás legyen a szünet, tekintettel ezeknek a fontos értekezleteknek a tárgyára, valamint arra, hogy az illető kérdésben legtöbbször minden párt fel akar szólalni, a félórát olyan kevésnek tartom, hogy nagyon kérem, méltóztassanak az eredeti szövegben levő egyórás időt megtartani. Úgyis félek, hogy lesz rá eset. hogy az az egy óra is kevés lesz, de ez mindenesetre olyan minimum, mely mellett, ha az elnök gyorsabb tempóban vezeti a tárgyalást, eredményt fog elérni. (He­lyeslés a jobboldalon.) Elííök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá" nitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 241. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szem­ben Csik József módositó indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el, Csik József képviselő ur módositó inditványa tehát elesik. Következik a 261. és 262. §-ok helyett a 243. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 2Í3. §-t). Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a szakaszt, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 265., 266., 267. és 268. §-ok helyett a 246. §. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék a szakaszt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 2i6. §4). Elnök: Csik József képviselő ur kíván szólni. (Csik Józseí: Elállók a szótól!)

Next

/
Thumbnails
Contents