Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-331

A nemzetgyűlés 331. ülése 1924. így, mondom, a legnagyobb komikumok jönnek ki. A szövetkezeti alkalmazott, részvénytársasági alkalmazott, ha még tegnap jött is Budapestre, választó, ellenben az igazgatóság tagja, vagy a nagy részvényes, aki az egész verklit ott fentarthatja, az, ha csak öt évig van itt, vagy öt év és hat hónapig van itt, nem választó. Az ilyen kiváltságokra alapitott választójog olyan komikumokra vezet, mint amikor annak idején a Tisza-féle választójogi javaslat azt tervezte, hogy a munkások számára, minthogy a statisztika kimutatása szerint a munkások, sajnos, kevesebb ideig élnek mint a polgárok, ezen az alapon alacsonyabb korhatár állapittassék meg a választójoghoz, mint a polgárok számára. Akkor bátor voltam bebizonyítani, hogy ezek után előáll az a helyzet, hogy ha valaki borbélysegéd, akkor megvan a választójoga már 24 éves korban, ellenben ha megnősül vagy örökséget kap és önállósitja magát, akkor annak az örömére, hogy önálló lesz, elveszti a választójogát. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ez lett volna az akkori javaslat eredménye ; tehát a javaslat szerzője maga is nevetett, mikor ezt kimutattam, annyira igazat adott nekem és beismerte, hogy helytelen ez a kiváltságokon alapuló választójog, és ezt a gondolatot, bármilyen jó volt a célzata, elejtette. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni, mert a Ház határozata értelmében V

£

2 órakor Szabó József képviselő ur sürgős interpellációjának meghallgatására kell áttérnünk. Vázsonyi Vilmos: Mindjárt befejezem. Bocsánatot kérek, ezt sem nem tudtam, sem nem láttam, hogy már ennyi az idő. Befejezem tehát beszédemet és még a következőket vagyok bátor mondani. Ha a nemzetgyűlés a domicilium alapjára helyezkedik, helyezkedjék a domicilium alapjára. Tiltakozom azonban az ellen, hogy egyes társadalmi osztályoknak itt kiváltságokat biztosítsanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kérem, egyenek velünk azok az urak egy tálból, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) legyenek szívesek sorsunkban osztozni : vagy van domicilium, vagy nincs domicilium; ha van, legyen mindenki számára, ha nincs, ne legyen senki számára. (Pikier Emil: Genfben ezt mondták! Ez a genfi demokrácia!) Ezért a következő inditványokat adom be. Először azt az indítványt, hogy (olvassa): »A 2. § első bekezdéséből törlendők ezek a szavak: »ha a községi választók összeirási évét megelőzően hat év óta a székesfőváros területén lakik, vagy van lakása.« Második inditványom az, hogy (olvassa): »A 2. § második bekezdése törlendő.« Ez t. i. az a rendelkezés, amely egyes osztályoknak és nemzetgyűlési képviselőknek gyökeret adományoz. (Derültség és helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kérem módosításaim elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a Ház határozata értelmében félkettőkor át kell térnünk Szabó József képviselő ur sürgős interpellációjának meghallgatására, ennélfogva a vitát megszakítom s az idő előrehaladottságára való tekintettel, napirendi javaslatot kivánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, f. hó 7-én, délelőtt 10 órakor tartsuk és annnk napirendjére tűzessék ki a

# székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a sürgős interpelláció. A szó Szabó József képviselő urat illeti. Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Már néhány KAPLÓ xxvn. évi november 6-án, csütörtökön. 61 nappal ezelőtt interpellációt jegyeztem be a köztisztviselők, közalkalmazottak, nyugdíjasok és B-listások különböző sérelmei tárgyában. Az interpellációt mindezideig azért nem mondottam el, mert módot akartanf adni a t. kormánynak arra, hogy az interpelláció anyagának ismeretében legyen és az interpellációra érdemleges választ adhasson. T. Nemzetgyűlés ! A keresztényszocialista párt a közalkalmazottak és köztisztviselők ügyét mindig nagyjelentőségű és nagyfontosságú kérdésnek tekintette. Első izben is ezt a kérdést keresztényszocialista párt tagjai hozták ide a nemzetgyűlés színe elé, és amennyiben a keresztényszocialista pártban azóta személyi változások történtek, a párt ma sem adhatja fel ezirányu törekvését, ma is épen olyan jelentősnek, fontosnak tartja ezt a kérdést, és ennek helyes, bölcs megoldását, mint a múltban. Minthogy, mondom, ez a változás történt a pártunkban, a párt engem bizott meg azzal, hogy ezt a kérdést a nemzetgyűlés szine elé hozzam és itt szóvá tegyem. Mi nem kívánjuk a közalkalmazottak kérdését pártpolitikai szempontból kezelni, (Helyeslés balfelől.) nem csinálunk belőle pártpolitikát, de viszont tiltakozunk az ellen, hogy azt a jogunkat, amellyel mi a közalkalmazottak ügyét tárgyaljuk és kezeljük, valaki tőlünk megvonni akarná. Mi, keresztényszocialisták nem vagyunk osztálypárt, nem vagyunk csak a munkásságnak pártja, (Pikier Emil: Annak a legkevésbé!) hanem minden dolgozó embernek a pártja. Szeretném, ha a képviselő ur most nem kívánná azt, hogy én a képviselő úrral folytassak vitát, hanem ha megengedné azt, hogy arról beszéljek ez alkalommal, amiről magam beszélni akarok. A képviselő ur nekem már megteremtette egyszer ázt a kellemes helyzetet, hogy egy közbeszólásával olyan sitzert adott, hogy a képviselő ur maga is megbánta. Méltóztassék tehát megvárni, hogy azt mondjam el, amit mondani akarok, nem pedig azt, amit képviselő ur megenged. Amint tehát a munkáskérdésnek is képviselői vagyunk, ugy minden dolgozó ügyét — akár szellemi, akár fizikai munkás legyen az — becsülettel, odaadással képviselni akarjuk és amennyiben sérelmet tapasztalunk akár az egyik, akár a másik oldalon, mi ezeket a sérelmeket mindig szóvá fogjuk tenni ugy a nyilvánosság előtt, mint itt a nemzetgyűlésen. Mai beszédemben foglalkozni kivánok a közalkalmazottaknak ugy jogi, mint anyagi sérelmeivel. Szóval kivanom tenni az állami és vármegyei tisztviselők jogi és anyagi sérelmeit,^ szóvá kívánom tenni a nyugdíjasokat ért sérelmeket, valamint foglalkozni fogok a Blistások ügyével is. Mint. mondottam, teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a köztisztviselői osztálynak, a magyar középosztálynak tekintélyes része milyen nagy jelentőségű, és tudjuk azt is, milyen óriási jelentős szerepük van a közalkalmazottaknak, a köztisztviselői osztálynak a magyar társadalmi életben. Épen azért, mert értékelni tudjuk ezt a nagy jelentőséget, óvni akarjuk a közalkalmazottakat attól, hogy különböző befolyások érvényesüljenek velük szemben, óvni akarjuk őket attól, hogy ezen társadalmi kötelezettségeik teljesítésében akadályozva legyenek. Azt akarjuk, hogy a jövőben is azt a szerepet töltse be a közalkalmazottak tábora a nemzet életében, amelyet betöltött a múltban. Lássuk, milyen ez a szerep ? A közalkalmazottak a múltban vezető szerepet játszottak kulturális téren, a társadalmi életben. Ma min10