Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-351

A nemzetgyűlés 351. üicse 1924. évi december hó 10-én, szerdán. 679 vetkeztében a kormány arra az álláspontra fog' | helyezkedni, hogy ezért a keresztényszocialista szervezkedést is akadályozza! Ugyanerre hivatkoznak majdnem minden alkalommal vidéki gyűléseink betiltásánál is. Nem engedélyezik, hogy a földmunkások közé; keresztényszocialista vezető emberek menjenek s hivatkoznak arra, hogy ez a szociáldemokratáknak sem szabad. Nagyon jól jegyezte meg az egyik felvidéki képviselő, Körmendy-Ékes Lajos cseh nemzetgyűlési képviselő, az önök pártjának egyik tagjával szemben, hogy: „vegyétek tudomásul, hogy a földmunkásokat is és a dolgozó munkásokat is meg fogják szervezni. Akármit is csinál a kormány, meg fogják szervezni, csak arról van szó, hogy a nemzet ellen-e, vagy a nemzet mellett". (Csik József: Ugy van!) A kormány tehát, felfogásom szerint, nagyon rossz taktikát követ, ha egyenesen korlátoz és akadályoz bennünket abban, hogy ezt a munkánkat elvégezzük (Egy hang jobbfelől: A nemzet ellen!), abban a hitben, abban a felfogásban, hogy a földmunkásokat távol kell tartani a szocialista törekvésektől, a szocialista pártoktól. (Csik József: A rövidlátás politikája!) Az egyik sérelem tehát, ami velünk az elmúlt ünnepek alatt történt, az, hogy gyülésün- . kot a kormány nem engedélyezte. Egy másik gyűlést is, szinte szakgyülést, tartottunk ugyancsak e két napon: a közalkalmazottak és a nyugdijasok szervezetének taggyűlését. Zárt helyen, a szervezet saját helyiségében jöttek össze ezek azért, hogy megbeszéljék, megtanácskozzák azokat a gazdasági kérdéseket és problémákat, amelyeket nap-nap után megtárgTalnak a KANSz-ban is, anélkül, hogy oda hatósági közeg menne, anélkül, hogy azt a KANSz. vezetősége a főkapitányságnak bejelentené. Nem akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni, nem akarom kifogásolni, hogy más szervezeteknek meg van ez engedve, csak azért hivatkozom

1 a KANSz-ra, hogy ne hivatkozzam a szociáldemokratákra, mert hiszen bármikor elővesznek egy Népszavát, azt fogja találni a t. belügymiuister ur is, hogy a Népszavában naponta 30—40 gyűlés megtartását hirdetik — akár tudományos előadás formájában, akár taggyűlés formájában —, amely gyűlések tudomásom szerint rendőri bejelentést egyáltalán nem igényelnek. Nem tu doni megérteni, hogy ilyen körülmények között, amikor a keresztényszocialistáknak közalkalmazott és nyugdíjas szervezete összejött egy taggyűlésre, megtárgyalván a pénzügyminister ur felfogását az előleget és hasonló gazdasági problémákat illetőleg, hogyan láthatta helyesnek és jónak a belügymiuister ur, hogy saját szervezeti helyiségünkbe, zárt helyre, a rendőrhatósági közegeket, a rendőröket oda küldje a nyakunkra és ezt az értekezletet, amelyben semmi politika nem volt, amelyen kizárólag csak tagok vehettek részt, amely gazdasági értekezlet volt, rendőrökkel oszlatta fel és zavartatta szét. Méltóztassanak elhinni, én szégyellem magamat, amikor ez a jelenet lejátszódott. A gyűlésen résztvettek a felvidékről, megszállott területről prágai magyar képviselők is és megbotránkozva látták, hogy Magyarországon igy kezelik a keresztényszocialista szervezkedést a keresztény magyar kormány részéről. Nekünk nem volt szavunk, egyáltalában není tudtunk men- ' | tegetőzni, nem tudtunk semmit sem mondani, hogy miért történt ez igy. (Kakovszky Iván belügyminister: Mert hibásak voltak! Nem jelentettek be egy gyűlést!) Méltóztassanak tudomásul venni, hogy nem jó szint vet ez az országra, nem volt jó ez az eljárás, mert ezek az urak, akik résztvettek a mi tanácskozásainkon, nem valami jó véleménnyel távoztak a gyűlésről és nem jó véleménnyel voltak megáról a kereszténynek nevezett kormányról sem. A másik súlyos sérelem tehát, hogy feloszlatták azt a gyűlésünket, amely egyszerű taggyűlés volt, amelyet az én felfogásom szerint megtartani minden gazdasági szervezetnek és egyesületnek joga van. Hogy liberálisan kezelje a kormány a. keresztényszocialisták szervezkedési szabadságát, mégis tett valamit. Megtette azt, hogy megengedte, hogy a küldött-kongresszust, amelyen kizárólag csak a delegáltak, az egyes szervezettek megbízottai vehettek részt, megtarthassuk. Ezt a kongresszusunkat megtartottuk, azonban nem is mentünk olyan messze a tanácskozásokban, mert alig szólottunk egy-kettőt, már a rendőrtisztviselő — ha jól emlékszem, felsőbb utasításra való hivatkozással — minden öt percben megakasztotta szónokun• kat, ugy, hogy teljesen lehetetlen volt a komoly tárgyalás és tanácskozás. Napirendre volt tűzve, — mint minden kongresszuson napirendre van tűzve —, a párt főtitkári jelentése. Ehhez a szabályok szerint minden delegáltnak, minden kiküldöttnek joga van felszólalni. Aki felszólalt, azt a rendőrtisztviselő mingyárt figyelmeztette, hogy kérem, ne politizáljon. Bocsánatot kérek, nem tudom, hogyan értelmezi a t. kormány, hogyha valamely politikai párt beszámoló gyűlést, kongresszust, tart, vájjon miről beszéljenek ott, ha nem szabad a párt politikai magatartását birálat és kritika tárgyává tenni!' Ez történt ott is; egészen elvontan, annyira fegyelmezetten ment a dolog, hogy a napi politikai kérdéseket teljesen kikapcsoltuk — bár lett volna nagyon sok csemege és kellemes téma, amit pertraktálhattunk volna —, de egészen elvontan tárgyaltuk a kérdéseket, mégis a rendőrtisztviselő minden ötpercbeu belekötött a szónokokba, ugy, hogy csak a gyűlés nagy fegyelmezettségén és az elnökség mérsékletén múlott az, hogy a nagygyűlés botrányba nem fúlt. Ha a rendőrhatóságtól függött volna, hogy a gyűlés botrányba fúljon, méltóztassanak tudomásul venni, hogy ezt a gyűlést is a rendőrségnek kellett volna feloszlatnia, mert nekünk igen nagy megerőltetésünkbe került a tömeget elhallgattatni, lecsititani és a szónokoknak is nehéz volt ugy keresniök a szavakat és a témát, hogy a rendőrtisztviselő abba bele ne kapaszkodhassék és az ellen kifogást ne emelhessen. Nem tudom megérteni, miért van erre szükség! Teljes tisztelettel kérem a belügyminister urat, hogy amennyiben ő ezeket az intézkedéseket nem tartja helyeseknek, vagy amenynyiben belátja azt, hogy ilyen intézkedésekre szükség nincs, hanem a szervezkedés szabadságát velünk szemben is tisztelni akarja, a szervezkedés szabadságát nekünk, keresztényszocialistáknak is biztosítani kivánja, vagyis a törvényt velünk szemben is alkalmazza — nem támogatást kérünk tehát —, akkor legalább is ' olyan elbánásban méltóztassék bennünket is réNAPLO XXVÜ. : 00