Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-351
680 A nemzetgyűlés 351. ülése 1924. évi december hó 10-én, szerdán. szesiteui, mint amilyen elbánásban minden szabad polgárt részesiténi kell. Az elmondottak alapján a belügyminister úrhoz a következő interpellációt van szerencsém előterjesztem (olvassa): Van-e tudomása a t. belügyminister urnák arról, hogy a keresztényszocialista párt december 8-án tartott kongresszusával kapcsolatosan tervbevett népgyűlést a rendőrhatóság a szervezkedési szabadság súlyos arculcsapása mellett nem engedélyeztet Tud-e arról a t. belügyminister ur, hogy ugyanazon a napon a közalkalmazottak és nyugdijasok gazdasági szervezetének a párt zárt helyiségében tartott egyszerű taggyűlését a rendőrség karhatalommal feloszlatta 1 ? Végezetül tudja-e a belügyminister ur,hogy a már engedélyezett országos küldött-kongreszHZÚS előadóit a kiküldött rendőrtisztviselő felsőbb utasításra állandóan korlátozta és megakadályozta a napirendre tűzött tárgyakról véleményük elmondásában? Hajlandó-e intézkedni, hogy a jövőben hasonló esetek elő ne forduljanak?'" Elnök: A belügyminister ur kivan válaszolni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. képviselő ur interpellációjában nem emlit meg olyan dolgokat, amelyekről pedig az igen t. képviselő urnák tudomása van. Tudomása van nemcsak azért, mert hiszen az egész ország közvéleménye tájékoztatva van felőlük, de azért is, mert hiszen a képviselő ur ezekre a gyűlésekre vonatkozólag ugy a ministerelnök úrhoz, mint hozzám előzőleg élőszóval telefonon is fordult &S cl képviselő urnák a helyzetet több izben meg-magyaráztuk. A képviselő ur tisztában van azzal, hogy mindezek az intézkedések, amelyeket felpanaszolt nem azért történtek, mert a kormány a keresztényszocialista párt szervezkedési szabadságát akarja korlátozni. Ezek azért történtek, mert a keresztényszocialista párt a maga kongresszusát és. népgyülését épen olyan időben kivárnia megtartani, amely időre ezektől a gyűlésektől teljesen függetlenül, egyéb politikai okok következményeképen a politikai gyűlések tartásának tilalma volt elrendelve. Ezt a képviselő urak előzőleg tudták, a kongresszus megtartásának idején is tudták és a képviselő uraknak szabad választásuk volt, kívánják-e a kongresszust ilyen körülmények között is megtartani politikamentesen, vagy pedig elhalasztani. (Csik József: A kongreszszust néni lehet egyik napról a másikra elhalasztani!) Minthogy az igen t. képviselő urak a két eshetőség közül inkább azt választották, hogy a népgyüléstől eltekintve a kongresszust megtartják, ugy hogy ezen politikai témák nem fognak tárgyaltatni, a keresztényszocialista párt a kongreszus megtartására az engedélyt megkapta. Épen ezért, midőn a képviselő ur a kongresszus ügyében telefonon felhivott, égy izben megkértem a képviselő urat arra, hogy leg-yen szíves odahatni, hogy ezt az engedélyt teljes lojalitással vegye a keresztényszocialista párt igénybe és én meg* is vagyok győződve a t. képviselő urak teljes lojalitásáról. Mi azonban kénytelenek vagyunk, ha egy általános tilalmat egyszer kiadtunk, azt a keresztényszocialista párttal szemben is épugy érvényesíteni, mint« bármely más párttal, vagy bármely más gyűlést tartani akaró társadalmi egyesülettel szemben. Azt kérdezi a képviselő ur, hogy mi köze van a keresztényszocialista pártnak ahhoz, hogy a szociáldemokrata párt itt a nemzetgyűlésen mit csinált? Tökéletesen igaza van a képviselő urnák; nincsen ebben az országban talán egyetlenegy ember sem, aki a keresztényszocialista pártot azonosítani akarná a szociáldemokráciával, vagy pláne a szociáldemokrata párt bűneit a keresztényszocialista pártnak akarná felróni. (Griger Miklós: Sajnos, a vidéken vannak! A földmunkások megszervezésénél mindig azzal vádolnak bennünket, hogy szociáldemokraták vagyunk!) Ahhoz azonban igenis köze van a keresztényszocialista pártnak is és a képviselő uraknak is, hogy a kormány milyen általános, mindenkire egyformán érvényes intézkedéseket adott ki. A kormány nincsen abban a helyezetben, hogy ha ilyen általános intézkedéseket adott ki a politikai gyűlések tartásának eltiltása tárgyában, azt az egyik párttal szemben másképen alkalmazza, mint a másikkal szemben. Az egyenlő elbánás elvénél fogva, ha általában politikai gyűlések egy bizonyos időszakra el vannak tiltva, ezt a tilalmat minden párttal szemben érvényesíteni kell. Azt hiszem, ezekben megadtam a választ arra vonatkozólag, hogy a népgyűlésre miért nem adatott meg az engedély. Megadtam a választ arra vonatkozólag is — ám ezt magábanvéve felesleg-esnek tartom, de súlyos következményei néni is voltak —, hogy a rendőrtisztviselő több izben figyelmeztette a kongresszuson felszólalókat arra. hogy politikával ne foglalkozzanak. (Csik József: Csak a szónokok tapintatosságán múlt, hogy nagyobb bajok nem történtek!) Harmadik kifogása a képviselő urnák az, hogy a Scitovszky téren megtartani szándékolt taggyűlést — mint a képviselő ur mondja — a rendőrség feloszlatta. Ugy látszik a képviselő urat saját pártja részéről nem kellőképen informálták, mert hiszen ennek a gyűlésnek összelm^ása tárgyában plakátok is voltak kiragasztva, a plakát szövegéből világos, •hogy itt nem egyszerű csoport taggyűlésről volt szó, hanem általában a közalkalmazottak, nyugdija sok és B-listás tisztviselők számára volt a Scitovszky tér 2. szám alatt december 8-ára ülés hirdetve. A plakátok legalább még csak azt a gyanút sem kelthetik, hogy ez a gyűlés csak tagok részére lett volna összehiva, még kevésbé arra, hogy ez a gyűlés csak csoportgyülés lett volna. Még a legszigorúbban vett értelmezés mellett is az összes az ország területén bárhol lakó keresztényszocialista közalkalmazottak, nyugdijasok és B-listások számára rendeztetett. Ha a képviselő ur azt mondja, hogy egy ilyen taggyűlésre nem kell bejelentés, ezt igen könnyen megcáfolhatom azzal, hogy ad ultimum viszem ezt a tételt, mert pl. akkor, ha a keresztényszocialista párt a maga összes tagjai részére taggyűlést rendez, az én tudomásom szerint mindenesetre sok ezer tag gyűlne össze, és talán mégsem lehet azt gondolni, hogy egy ilyen, bár tagokból összealkotott, több ezer egyénből álló tömeg ne esnék a népgyülésekre nézve előirt szabályok alá. Az igen t. képviselő ur erősen téved, amikor azt mondja, hogy a szociáldemokraták tarthatnak olvan gyűléseket, amelyeket nem jelentenek be. Ellenkezőleg, a szociáldemokraták is. összes egyesületeik és szakszervezeteik is mindig bejelentik taggyűléseiket; a rendőrség a bejelentés alapján engedélyezi vagy nem engedélyezi őket, és többizben megtörtént, hogy a bejelentés elmúlásztafott, de ilyenkor a gyűlések mindig feloszlattattak és a kihágási eljárás meg-i ndittatott. Ha az igen t. képviselő ur azt mondja,
