Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-350

C>42 A. nemzetgyűlés 350. ülése 1924. Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiváa-e még valaki szólani. Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólani. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Szabó József t. képviselőtársam a 15 percnyi időtartamot semmiképen sem tartja elfogadhatónak. Figyelmeztetem t. képviselőtársamat, hogy én ezt a rendelkezést tartom az egész szakasz legfontosabb pontjának. Hiszen ha megakarjuk menteni az interpellációs jogot, csak ugy tudjuk ezt megtenni, ha időbeli határok közé szorítjuk. Ö maga is beismeri, hogy kell valami határ; ő csak más időbeli határt mond, ha jól emlékszem, 30 percet. Ez lényeges különbség. Méltóztassék kiszámítani, volt nap, amikor 20—30 interpellációt terjesztettek elő. Ha ezeket félórájával számítjuk és azonkiviil hozzáadjuk a most már nem esetleges, hanem valószinü miniszteri válaszokat, — mert ezután remélni akarjuk, hogy a ministeri válaszok szaporábbak lesznek — az interpellációk oly óriási időt vennének igénybe, hogy megoldhatatlan technikai nehézséget okoznának. Ami az egy és ugyanazon az ülésszakon belül való előterjeszthetési jogát illeti annak a képviselőnek, aki az interpellációról igazolás nélkül elmarad, erre a kérdésre már az előbbi szakasz során voltam bátor kitérni. Ennek az intézkedésnek tulajdonképen az az oka és intenciója, hogy ezzel akarjuk lehetővé tenni a ministerek részére, hogy tényleg azonnal, még az interpellációs napon feleljenek az interpellációkra. Ami az államtitkároknak az interpellációkra való válaszadási jogát illeti, e tekintetben csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy ez az egész világon igy van. Ami pedig az államtitkár válaszadása esetén a minister felelősségét illeti, azt hiszem, hogy e tekintetben már közbeszólás formájában meg lett nyugtatva a képviselő nr, de azért innen az előadói székből is szükségesnek tartom leszögezni, hogy nagyon természetesen akkor, amikor az államtitkár az ő törvényesen megszabott hatáskörében nyilatkozik, — amely politikailag elválaszthatatlan egységet képez a minister hatáskörével — a Háznak az államtitkárral szemben való állásfoglalása a ministerrel szemben is teljes mértékben érvényre jut. Még csak Csik József képviselő urnák egy kifogására térek rá, arra, amit az igazolás tekintetében emiitett. Én nem értem egészen t. képviselőtársamat. Azzal, hogy mi az igazolás lehetőségét is felvettük az eredeti koncepcióval szemben, csak jogot adunk az illető képviselőnek arra, hogy olyan — talán előre nem is szabályozható — esetben, amikor ama bejelentése dacára, hogy interpellációját elő fogja terjeszteni, nem jöhetett el arra, ha nem jöhet az ülésre, igazolhassa távolmaradását. És semmi okunk nincs kételkedni abban, hogy az elnökség az ilyen igazolásoknál nem egészen liberálisan fog eljárni. Csak a szankciót nem akarjuk elértéktelenedni hagyni, arra az esetre, ha egy képviselő, aki bejelentette, hogy megtartja interpellációját, egyszerűen elmarad. Kell, hogy ennek legyen valami szankciója reá nézve. Akármiféle más fogalmazást kerestünk volna, megerőtlenitettük volna azt a szándékunkat, hogy a minister részére lehetővé tegyük, hogy komolyan válaszolhasson az interpellációra még az interpellációs napon. Miután konkrét indítvány elő sem terjesztetett, kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a tárgyalás alatt lévő bekezdést elfogadni azzal a módosítással amelyet én voltam bátor benyújtani és felolvasni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítóin. Következik a határozathozatal. A tárgyalás alatt lévő 197. § 6. bekezdésével szemben az évi december hó 9-én, hedd-en. előadó ur adott be egy ellentétes módosító indítványt és egy pótlási indítványt. Az első indítványa, amely a szöveg'ben változtatást kivan eszközölni, ellentétben van az eredeti szövegezéssel, szembe fogom tehát azzal állítani. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, ugy az előadó ur által javasolt szöveget fogom elfogadottnak kijelenteni. Azután pedig fel fogom tenni a kérdést az előadó ur által javasolt pótlásra nézve. Kérdem tehát: méltóztatnak-e a 197. § 6. bekezdését eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem ! (Nem!) A nemzetgyűlés az eredeti szövegezést nem fogadván el, a 6. bekezdést az előadó ur módositó indítványával jelentem ki elfogadottnak. Kérdem: méltóztatnak-e az előadó ur pótlást javasló indítványát elfogadni, igen vagy nem Î (Igen !) A nemzetgyűlés az előadó ur által javasolt pótlási indítványt elfogadja. Következik a 7. bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni! Forgács Miklós jegyző (olvassa a 7. bekezdést). Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Szabó József ! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Az imént, amikor arról volt szó, hogy a képviselőnek az interpelláció előterjesztését az interpellációs nap előtt kell az interpelláeiós-könyvbe bejegyeznie azért, hogy a minister tájékozva legyen, hogy miről van szó, és másnap, az interpelláció előterjesztése alkalmával érdemleges választ adhasson, — én ezt az érvet magam felhoztam. Azt hiszem, ez vezette a javaslat szerkesztőit is, — amit én akceptálok és elfogadhatónak tartok, De most furcsának találom, hogy a bizottság ebben a pontban homlokegyenest ellenkező javaslatot tesz, t. i. azt mondja, hogy ha valaki sürgős interpellációra kér engedélyt s az elnök az interpelláció előterjesztésére az engedélyt nem adja meg, akkor az elnök ur a napirend letárgyalása után terjeszti elő a kérdést a Házhoz, hogy vájjon a Ház megadja-e a jogot az interpelláció előterjesztésére. Mármost, ha abba a helyzetbe kerül az illető képviselő, hogy neki az elnök úrral szemben a Ház megadja az engedélyt a sürgős interpelláció előterjesztésére, ugy mikor értesül a minister ur arról, hogy egy ilyen sürgős interpellációt fognak előterjeszteni? Ugy-e tehát, épen homlokegyenest ellenkezik ez az eljárás az előbbi elvvel. Sokkal célszerűbb és helyesebb volna, hogy ha az elnök, amint az eddigi gyakorlat szerint történt, az ülés megnyitása alkalmával fordulna a Házhoz, hogy vájjon a Ház megadja-e az engedélyt a sürgős interpelláció előterjesztésére; mert ha a Ház megadja az engedélyt, akkor a minister ur értesíthető lesz arról, hogy d. u. 2 órakor a képviselő interpellálni fog, és a minister ur is tájékozva lesz arról, hogy a képviselő milyen kérdésben terjeszt elő interpellációt. Azt hiszem, hogy én nem értettem félre magát a javaslatot, — mert ez ellenkezik magának a javaslatnak a felfogásával, miután a javaslat azt mondja, hogy az elnök (olvassa): »... az illető képviselő kivánatára a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása után kérdést intéz a Házhoz eziránt.« Tehát, ha már akkor kérdezi meg a Házat, amikor az ülés befejezésénél tartanak, s akkor a Ház megadja az engedélyt, a képviselő pedig előterjeszti az interpellációt, — viszont a minister nincs tájékozva arról, hogy a képviselő miről interpellál, s valószínűleg jelen sem lesz, mert nem tudja, hogy interpellációt fognak előterjeszteni, és akkor a ministernek nem lesz módja és alkalma arra,