Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-350

'À nemzetgyűlés 350. ülése 1924. hogy a kérdéssel komolyan foglalkozhassak és érdemleges választ adhasson az illető képviselőnek. „Épen azért, ha következetes akar maradni az előadó ur is, akkor az előbbi felfogása alapján fogja ezt a pontot is módositani, még pedig olyképen, hogy az elnök az ülés megnyitása után tesz, mint az eddigi gyakorlat szerint történt, előterjesztést a Házhoz, hogy vájjon az engedélyt megadja-e a Ház a sürgős interpellációra, azért, hogy abban az esetben, ha a Ház megadja az engedélyt, a ministernek módjában legyen a napirend befejezése után itt lenni és az interpellációra érdemleges választ adni. Én az interpellációs jognak, a tanácskozás komolyságának érdekében hívom fel erre a t. Ház és az előadó ur figyelmét. Kérem az előadó urat, legyen következetes a negyedórával ezelőtt ismertetett álláspontjához, és amennyiben következetes akar lenni az előző érvek alapján állva, hiszem, hogy ezt a. módosítást javasolni is fogja a t. Háznak. Elnök : Szólásra feljegyezve senki nem lévén, kérdem, kivan még valaki szólani? (Nem!) Miután senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Én azt hiszem, hogy Szabó József t. képviselőtársam aggálya e tekintetben túlzott. Mi a helyzet? Ha reggel, vagy mondjuk, az ülés elején az a helyzet támadna, hogy a határozás az ülés végére, illetőleg a napirend megállapítása utánra maradna, akkor meg lehet állapitanunk, hogy a Ház többségében a hajlandóság meglesz-e arra nézve, hogy a sürgős interpelláció előterjesztésére az engedély megadassék, hogy tehát a napirend után — nem olyan időben tehát, amikor a napirendre kitűzött tárgyból valamit elvonunk ~ meg lesz-e tartható az interpelláció vagy nem. Az elnökségnek kötelessége lesz — ez tisztán technikai kérdés — az elnöki hivatal utján az illető ministert értesíteni, hogy a napirend letárgyalására szánt idő után előreláthatólag egy interpelláció fog előterjesztetni és a ministertől függ azután, hogy bej ön- e az interpelláció meghallgatására vagy nem; de mindenesetre megvan az értesités lehetősége, tehát a minister ez esetben még inkább előkészülhet a válaszadásra, mert ideje van a napirend tárgyalása alatt arra, hogy a kérdéssel foglalkozzék. Azt hiszem ennélfogva, hogy az érdemleges válasz alapossága szempontjából is helyesebb ez a konstrukció, mint az, amelyet a t. képviselő ur ajánl. Szabó József: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Szabó József: Félreértett szavaimat szeretném megmagyarázni. Azt hiszem, hogy az előadó ur félreértette felfogásomat és előterjesztésemet. Hiszen épen arról van szó, hogy az elnök megtagadja a képviselőnek ezirányu kérését, vagyis nem adja meg az engedélyt ; tehát a képviselő ur szavaiból következtetem, hogy ha az elnök megtagadja az engedélyt, akkor kizárt dolog, hogy a Ház azt megadja. Ha az elnök megtagadja az engedélyt, akkor valószínűleg az elnök nem fogja értesíteni a ministert, hogy lesz egy interpelláció és az is valószinü tehát, hogy a minister nem lesz tájékozva afelől, hogy vájjon milyen kérdésben akar a képviselő interpellálni. Bocsánatot kérek, ez homlokegyenest ellenkezik az előadó ur felfogásával. Mert ha azt a célt akarná az előadó ur szolgálni, amelyet emiitett, akkor, igenis, arra kellene módot adni, hogy ez a kérdés mindjárt a Ház ülésének megnyitása után terjesztessék elő, mert csak akkor tudjuk meg, hogy lesz-e interpelláció vagy nem lesz. De hogj

r a minister készüljön egy olyan interpellációra választ adni, amelynek elmondását valószínűleg nem engedik 3TAPLÓ xxvii. évi december hó 9-én, "kedden. 643 meg, bocsánatot kérek, ezt állítani igazán nem viseli magán a komolyság bélyegét, épen ezért csodálkozom, hogy az előadó ur, ha megértette az én előterjesztésemet, mégis ragaszkodik a javaslatban lefektetett álláspontjához. Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Miután félreértett szavakról van szó itt is, ott is, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy én nem kétlem azt, hogy az elnök, ha nemlegesen intézi is el az illető sürgős interpellációra vonatkozó kérést, mégis azonnal értesíteni fogja a ministert. Ha tehát az elnöknek nemleges is az álláspontja, értesíteni fogja a ministert, az a meglepetési momentum tehát, amelytől igen t. képviselőtársam fél, egyszerűen kikapcsolható. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz hetedik bekezdése ellen nem adatott be indítvány, kérdem tehát: méltóztatik-e a 197. § hetedik bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? {Igen!) A nemzetgyűlés a bekezdést eredeti szövegezésében fogadja el. Következik a nyolcadik bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 197. § 8. és 9. bekezdéseit, valamint a 208. § helyett javasolt 200. §-t, a 211., 212. és 213. §-ok helyett javasolt 203. §4 és a 215. § helyett javasolt 205. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak)Elnök : Következik az eredeti 221. §-nak a törlése. Az előadó urat illeti a szó. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel vagyok bátor javasolni, hogy — amint már a bizottsági jelentés is előrebocsátja — méltóztassék a 221. §-t törölni. Ezen inditványom indokolásául csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a régi 221. § a fegyelmi rendszabályokat tartalmazza, amelyekkel - mint bölcsen méltóztatnak tudni - a jelen javaslat 240. §-a foglalkozik kimerítően. Mintán ennélfogva a régi 221. § tárgytalanná vált, kérem annak törlését. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani! (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztatnak-e a bizottságnak az eredeti 221. <§> törlésére vonatkozó javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az eredeti 221. § törlését elfogadja. Következik az eredeti 222. § törlése. Az előadó ur kivan szólni. Örffy Imre előadó: Ugyanazon indokból kifolyólag, amelyet előbb voltam bátor kifejteni a 221. § törlésére nézve, tisztelettel kérem a 222. § törlését is, mert az ebben foglalt rendelkezések az előadói javaslat 240. §-ában benfoglaltatnak. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Minthogy senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, s felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a bizottságnak az eredeti a 222. § törlésére vonatkozó javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a bizottságnak az eredeti 222. § törlésére vonatkozó javaslatát elfogadja. Következik a 223. § helyett javasolt uj 211. 4. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 223. helyett javasolt 211. §-t). Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Szabó József képviselő ur kivan szólni. Szabó József: T. Nemzetgyűlés! A 211. § rendelkezik a zárt üléseket illetőleg. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy ha a képviselők közül har 9é