Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-344

512 A nemzetgyűlés 344. ülése 1924. évi november Iw 28-án, pénteken. ják el ennek a nemzetgyűlésnek szuverenitását, — hogy ez az elnök a szuverenitás követelményeinek meg-felelőén járna el. Legnagyobb sajnálattal látom két és félesztendő óta, hogy az elnökség

1 betürágással állandóan az ellenzék terhére és a kormánypárt javára magyarázza a házszabályokat. Amikor egy egész párt olyan kérdést tesz szóvá, amely erre a pártra, de sőt az egész országra nézve véresen komoly és az elnök a házszabályok betürágó magyarázatával bele akarja fojtani a felszólalókba a szót és elnöki segítséggel akarnak eltussolni panamákat, amelyek megtörténtek, akkor a házszabályokhoz való hozzászólás kapcsán ugy érzem, hogy van jogom ahhoz, hogy szóvá tegyem, miért tiltakoztunk mi ilyen hevesen és szolidárisán ez ellen a házszabálysértés ellen. (Zaj.) Mi azt tartjuk, jogunk van idehozni és a nemzetgyűlésnek lehetővé kell tennie, hogy idehozhassuk parlamenti vizsgálóbizottság elé a következő ügyeket: Vádoljuk a kormányt, hogy ártatlan embereket tart hat éve börtönben. (Zaj.) Ártatlan, igazságtalanul elitéit embereket. Ha parancsolják, példákat /hozhatok. Teljesen ártatlanul, igazságtalanul elitéltnek tekintem pl— (Zaj jobbfelöl.) és még a kormányzó ur véleménye is egyezik ebben a kérdésben az enyémmel, azt a vörös katonát, akit a kommün ideje alatt a cseh fronton éjjel álmából ébresztettek fel azzal, hogy kémet fog-tak el, akit gyorsan fel kell akasztani. Ezt a szegény, ártatlan vörös katonát, akit álmából ébresztettek fel, hogy segédkezzen az akasztásnál, 15 évre itélte az ötöstanács. Ez a szegény 18 éves katona, aki akkor a csehek ellen védte a hazáját, ma is börtönben ül. Együtt érzek hozzátartozójával, szegény anyjával — hogy igazságtalanul ül. A kormány mégis tűri ezt az állapotot, nem terjeszti fel amnesztiára ezeket az ügyeket, mert az igazságügyniinisterium megfelelő helyén olyan emberek ülnek, akik az igazságtalanságokat továbbra is fenn akarják tartani. Ez az első vádam. A másik pedig az, hogy a bűncselekményeket, amelyeket a legkülönfélébb helyeken követtek el, különösen panamákat, de gyilkosság-okat is, egyenesen eltussol a kormány, illetve segédkezik ezeknek eltussolásában. (Zaj jobbfelől.) Elnök: A képviselő urat másodszor v^<ryok kénytelen figyelmeztem, hogy a képviselő urnák nincs joga itt ítéleteket előhozni. Ezt tiltják a házszabályok. Amennyiben a képviselő ur továbbra is eltérne a házszabályokhoz való szólástól, kénytelen volnék a képviselő urt)61 a. szót megvonni. (Felkiáltások jobbfelől: Azt akarjál) Hebelt Ede: Én kiteszem magam annak, hogy az elnök ur megvonja tőlem a szót. Nem félek ettől, mert érzem, hogy jogom van ezeket a kérdéseket itt felsorakoztatni. Harmadik vádam, amit emelek, hogy az egész többségi párt támogatja a kormányt, bár az 1848: III. te. által pontosan körülirt bűncselekményeket egész nyíltan elköveti. Hogy csak egyet említsek, zárszámadást &—10 esztendő óta nem terjesztett elő. Ha egyetlen évben nem terjesztene elő zárszámadást, már ez is bűncselekmény. (Zaj ) Tessék megnézni az 1848: III. te.-et. Az egységes párt mégis támogatja a kormányt, támogatja más bűnöknek elkövetésében is. Én jogászé mber vagyok, nagyon jól tudom, mi a különbség magánember és kormány között. A magánembernek nincsenek kötelességei, ott, ahol a ministerelnöknek és a mini stereknek vannak kötelességei. Ha látom, hogy egy ember meg akarja gyilkolni a másikat, akkor a magánembernek nem kell közbelépnie, a kormánynak, a ministereknek ellenben kötelességük, hogy közbelépjenek. Mi azt tapasztaljuk, hogy eltussolás folyik már évek óta az egész vonalon. Nem lehet a bíróságra való hivatkozással kitérni. A ministe relnök ur állandóan azzal tér ki, hogy tessék panaszt tenni, tessék konkrét vádakat felhozni, a bíróságok majd döntenek ezekben a dolgokban. Nem lehet kibújni egyszerűen azért, mert ban. Nem lehet ezzel kibújni egyszerűen azért, I mert a bíróságok csak olyan ügyekben döntenek, amelyekben az ügyészség vállalja a vádat, az ügyészség pedig nem más, mint a kormány alkalmazottja, ugy hogyha, az ügyészség nem vállalja a vádat, akkor ezekben a kérdésekben bírói döntésre nem is kerülhet a sor. Tessék megnézni, mi történik Angliában. Ha felmerül ilyen súlyos vád, ha panamavád merül fel, azonnal kiküldik a parlamenti bizottságot. Itten ellenben minden vád tisztázása elől elzárkózik az egységes párt. Azt sem tudjuk, nem ülnek-e velünk szemben gyilkosok a jobboldalon. Kaptunk olyan levelet, amelyben értésünkre adták, hogy gyilkos a nemzetgyűlés egyik-másik tagja. (Nagy zaj jobbfelől.) Igen, nyílt levélben írták meg, hogy egyik képviselőtársunk gyilkosságot követett el. (Erdélyi Aladár: Ki volt az?) Nem Wild képviselő úrra gondolok, nem akarok nevet mondani (Zaj jobbfelől.), de ha kívánják, megmondom: Jankovich-Bésán Endre grófról irta egy anya mingyárt a nemzetgyűlés megnyitása után Kéthly Annának, hogy a fiát lelőtte. Hallottunk egyébről is. Én nem hiszem el, Scitovszky elnök úrról és Nádossy országos főkapitányról, hogy panamáztak és hogy ők is részesedtek a részvénypanamában. Én ezt nem hiszem el, azonban mi'ndaddig, amíg a gyanú árnyéka fér ezekhez az emberekhez, amíg a parlamenti bizottság nem tisztázza ezeket a kérdéseket, addig ugy érzem, hogy jogos kétségeink lehetnek abban, elfogulatlan lehet-e olyan ember, akihez ilyen gyanúnak az árnyéka tapad. És ha azt mondják, hogy különböző panamákban résztvett egyik-másik képviselő, ha felhozza itt egyik képviselőtársunk, hogy nem tudom, hány más képviselő is részes panamákban, kijárásokban, megvesztegetésekben és egyebekben, akkor nem lehet megnyugodni abban a mi'nisterelnöki kijelentésben, hogy a biróság elé menjünk, és vigyük a biróság elé a konkrét vádakat, hanem igenis, jogunk van ahhoz, hogy parlamenti bizottság kiküldését követeljük. És ha az elnök megakadályozza, hogy parlamenti bizottság- iránti javaslatot" megindokoljuk, akkor jogunk van az elnöki intézkedéssel szemben tiltakozni és nem tűrni, hogy az elnök a házszabályokkal elősegi'tse a panamák eltussolását. És ha tiltakozásunknak nem tudjuk más módját találni, mint azt, hogy elkeseredetten protestálunk az ellen, hogy egyik társunkat fegyveres darabontok vezessék ki, akkor a t. Nemzetgyűlésnek megértéssel kell erre viseltetnie ezzel a mi elkeseredésünkkel szemben. Én nem vagyok bosszúálló ember. Én nem kívánom, hogy azok, akik ártatlan, embereket börtönbe és sírba juttattak, hasonló sorsra jussanak. — (Szabóky Jenő: Minek bántja Szamuelly emlékét? — Rupert Rezső: Mindegy, akár a maguk gyilkosai, akár Szamuelly.) Az önök gyilkosai több embert küldtek korai halálba, mint Szamuellyék. (Rupert Rezső: Egyformán gyilkosok!) De akkor jogom van figyelmeztetni

1 a képviselő urakat, hogy emlékezzenek vissza, hogy a kommün alatt is azért tettek be előkelő urakat a börtönökbe, mert az volt az intenció-