Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-344

A nemzetgyűlés 344. ülése 1924. évi november hó 28-án,pénteken, 511 meg a valóságnak, ellentétben áll az eredeti szöveggel. A zárt ülésben azok a képviselő urak, akik utólag a nyilt ülésben emeltek vádat, nem szóltak egy szót sem, mert nekik nem az igazság keresése volt a céljuk (Ugy van! a jobboldalon.), hanem kizárólag az, hogy felhasználva azt a körülményt, hogy én, tekintettel az állami érdekre, zárt ülésben tettem szóvá ezt a kérdést, nyilt ülésben tegyék szóvá a kérdést, bizva abban, hogy én nem fogom az állam érdekét elárulni abból a célból, hogy magamat az ő alaptalan rágalmaikkal szemben megvédjem. (Ugy van! Ugy van! Taps a, jobboldalon.) Ennyit akartam megjegyezni annak a vádnak a loyalitásáról, amelyet kénytelen vagyok itt, a nyilt ülésen pellengérre állítani (Ugy van! a jobboldalon.), mint a képviselői jogokkal való visszaélést, amely nem méltó a magyar parlamenthez. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Azt mondja Rupert t. képviselő ur, hogy ők nincsenek együtt a gyilkosokkal és panamistákkal. Ez egy második vád (Ugy van! a jobboldalon.), amely annyit jelent, hogy mi vagyunk együtt a gyilkosokkal és panamistákkal. Hát kérem, én a gyilkosokkal és panamistákkal igenis a biróság előtt szálltam szembe, ő volt az, és az ő hozzá hasonló képviselő urak, akik a gyilkosok és panamisták által ellenem szórt vádakat magukévá téve, velük magukat azonositották. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon.) Kérdem, hogy ki van itt akkor a gyilkosokkal és panamistákkal, én-e, aki a független magyar biróság előtt szállok szembe ezekkel a vádakkal, vagy azok a képviselő urak, akik tudva, hogy nem igazat állítanak — merem ezt mondani ebben a formában —, azonositják magukat azokkal a gyilkosokkal és panamistákkal, akik szorult helyzetükben hazugságokat találnak ki a maguk rovására? (Ugy van! a jobboldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Komoly időket élünk, és ezt a napot a nemzetnek meg kell jegyeznie magának. (Ugy van! a jobboldalon.) Ugy látszik, megint az az idő következik, amikor a vádlottak padján ülők vádlókként akarnak fellépni becsületes emberekkel szemben. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon!) így volt ez 1918-ban is, és ha 1918-ban leterítették azt a férfiút, akiben talán volt erő, hogy megvédje ezt a nemzetet azzal az aknamunkával szemben, amely most újból felüti a fejét, ugy legyenek meggyőződve a t. képviselő urak, hogy, amig ezen a helyen leszek, meg fogom védeni ezt a nemzetet azzal az aknamunkával szemben, amelyet a t. képviselők folytatnak (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) és minden energiámmal arra fogok törekedni, hogy megfékezzem azokat a törekvéseket, amelyek ezt a nemzetet újból forradalomba volnának képesek vinni. (Ugy van! a jobboldalon.) Legyen vége a nemzet nagy érdekeivel való ennek a játéknak, mert a nemzet nagy érdekei nem tűrik meg és nem birják el azt a játékot, amely itt a parlamentben folyik. Egy összeesküvéssel állunk szemben, amely előre el volt készítve a mai napra, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. — Zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon. — Baross János: Téved a ministerelnök ur! — Felkiáltások a jobboldalon: Hallgasson!), mert ezek az urak nem féltik a nemzet becsületét és közéletének tisztaságát. Hiszen mindenki előre tudta, hogy a parlamentben a mai napon skandalum lesz, jóelőre kigondolt fegyverekkel, azért, hogy megakadályozzák, hogy napirendre legyen tűzhető a házszabályrevizió. (Ugy van! a jobboldalon.) Előre tudtuk ezt, de számoljon a tisztelt képviselő ur és számoljanak önök, akik ilyen fegyverekkel küzdenek a többséggel szemben, hogy mi is férfiak leszünk és le fogunk számolni önökkel. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon. A Ház jobboldalán ülő képviselők felálltnak. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Hebelt Ede képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Hebelt Ede: Tisztelt Nemzetgyűlés! Nem egy emberről volt ma itt szó, nem egy ember vétett a rend ellen, hanem egy egész párt, sőt az egész ellenzék, amely két és féléven keresztül türelmesen nézte azt a játékot, amit itt a kormány és a többség folytat. Ennek az ellenzéknek türelme végre-valahára elfogyott. (Kováts-Nagy Sándor: Miért nem mennek ki?) Lehetetlen tovább tűrnünk azt a betürágó elnöklést, amit az elnök ur két és félév óta folytat. Elnök: Én teljes szabad kritikát engedek az elnöklésemmel szemben, sőt talán túl is megyek azon a határon, amit e tekintetben a házszabályok megengednek, de kérnem kell a képviselő urat, hogy ne az én személyemet, de az elnöki tekintélyt tessék megtisztelni azzal, hogy legalább sértő kifejezéseket ne méltóztassék alkalmazni. Hebelt Ede: Méltóztassék megeneredni, hogy ma, amikor talán életem legizgatottabb napja játszódott le, hogy egész őszintén kiönthessein mindazt, ami a szivemet öt esztendő óta bántja. Öt esztendő óta, ami'óta az ötöstanácsok a maguk brutális Ítéleteiket hozzák, végigkisértem azoknak szenvedéseit, akik a börtönökben ülnek és ártatlan hozzátartozóikét is. Öt esztendő óta hangoztatom a hozzám forduló ártatlan hozzátartozóknak, (Zaj jobbfelől. Felkiáltások: A házszabályokhoz beszéljen!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! (Nagy Sándor: A szakszervezetben elmondhatja mindezt.) Hebelt Ede:... hogy milyen igazságtalanul . . . (Kovács-Nagy Sándor: Mi köze ennek a házszabályhoz.) A képviselő urnák nincs köze hozzá. (Rupert Rezső: Az a köze hozzá, hogy öt év óta kínozzák ezzel az országot.) Vádolom az egész kormányt, hogy ártatlan embereket öt esztendő óta tart börtönökben. Mégegyszer hangoztatom, ártatlan emberek, teljesen ártatlan emberek ülnek ottan öt év óta. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék a házszabályhoz szólni. A képviselő urnák nincs joga a kormánnyal szemben vádakat emelni, hanem méltóztassék azokat a rendelkezéseket, amelyeket az elnök alkalmazott, mint konkrétumot kritika tárgyává tenni. Ehhez a képviselő urnák a házszabályok megfelelő rendelkezése szerint joga van, de másról a képviselő urnák nincs joga beszélni. Hebelt Ede: Nekem a

7j az álláspontom, hogy itt nem egy embernek a rendzavarásáról volt szó, és hogy csak akkor lett volna joga az elnöknek a házszabálvt alkalmazni, ha egvkét ember rendetlenkedéséről lett volna szó. Itt azonban nem ez történt, hanem az, hogy az ellenzékbe akkor, mikor az egy rendkivül komoly kérdést, panamák tisztázását követelte, akkor az egész ellenzékbe, egymásután az ellenzék minden tagjába durva, brutális módon házszabálysértéssel belefojtották a szót. Én tisztelem az elnökséget, és óhajtanám, hogy a szuverén nemzetgyűlés elnöke — voltakénen nem is szuverén, hiszen kormány is, mellékkormányok is a legbrutálisabb terrorral fojt-