Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-344

510 A nemzetgyűlés 344. illése 1924. évi november hó 28-án, pénteken. gyár királyi ministerelnök elintézte Magyarország- királyát. Ha a ministerelnök Magyarország- királyára lövetett Budaörsön, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a szociáldemokrata képviselőket is kidobálhatja a magyar parlamentből. (Zaj a jobboldalon.) Ezt a mai napot önök nagyon, de nagyon meg- fog-ják keserülni. Az egyik képviselőtársam átkiáltotta... (Zaj a jobboldalon. — Barthos Andor: Nem lesz több felforgatás! — Baross János: Önöktől még az is kitelik, hogy megcsinálják. Önöknek még sikerülni fog megcsinálni! — Barthos Andor: Nem lesz még egy október 31-ike! — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Pikler Emîl: Barthos képviselőtársam, én itt voltam a karzaton 1916-ban, amikor gróf Károlyi Mihály felállott és azt mondotta, hogy jó lesz már végre egyezséges békét kötni, jó lesz már végre belátni, hogy ezt a háborút ugy sem lehet megnyerni. Akkor felállott gróf Tisza István és azt mondta: „Itt nem lehet békéről beszélni, csak győzelemről". Ugy amint ő megjósolta a győzelmet — és milyen győzelem lett belőle?! —, önök is megjósolják, hogy nem lesz felforgatás, nem lesz forradalom. (Zaj jobbfelöl.) Én a házszabályokhoz kértem szót; megengedem, hogy eltértem a tárgytól... (Derültség és zaj a jobboldalon. — Dénes István: Nem olyan derűs ez a nap, hogy annyit lehessen kacagni! — Kiss Menyhért: Csak nevessenek!) Ne vegyék ezt zokon, mert nálunk a szociáldemokrata pártban mind egytől-egyig olyan emberek vannak, akik az élet minden keserűségén átmentek, akik tudják, hogy mit akarnak. Egyik nagyobb, másik kisebb képességgel talán, de tiszta fejjel és becsületes i gyek véssél akarnak szolgálni nemcsak a munkásság- érdekeinek, hanem a közügynek is. (Rotheustein Mór: Az egész világ- kacagni fog azon, hogy Peidl Gyulát kivezették. — Derültség és zaj a jobboldalon. — Barla-Szabó József: Azt fogják mondani: Kár, hogy eddig vártak vele!) Mi részt akartunk venni a munkában és módot akartunk adni arra, hogy általános amnesztiával, a börtönajtók kinyitásával, a közszabadságok visszaállításával európai állapotokat teremtsenek itt. Minden lehetőt elkövettünk; nagyon sokáig türelmesek voltunk, de betelt a pohár, t. Nemzetgyűlés. Önök kidobálhatnak, kivezettethetnek bennünket. A szociáldemokrata párt Magyarországon akkor i.s nagy hatalom volt, amikor még nem volt páriamenti párt. (Zaj a jobboldalon.) Akkor is megvoltak a maga tömegei s ha kidobálnak bennünket és leeresztik előttünk a parlament sorompóit, ha lehetetlenné is teszik hogy visszajöjjünk, mi azért hatalmasabbak leszünk, mint önök, mert a. nép szeretete igenis, mi mellettünk van. (Derültség és zaj a jobboldalon,) Láthatják ezt azokban az intelligens magyar városokban, ahol titkos a szavazás, mint pl. leg-utóbb Győrött és Debrecenben, de meglátják majd Miskolcon is, hogy a polgárok — nem a munkások — hova szavaznak. Hiszen önök Miskolcon még jelöltet sem mertek állítani, hanem olyan jelöltet állítottak, aki az önök embere,

s aki álellenzéki programmal lépett fel. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat. méltóztassék a házszabályokhoz szólani. Egyizben már be is méltóztatott vallani, hogy el méltóztatott térni

1 a házszabályoktól. Méltóztassék tehát a házszabályokhoz visszatérni. (Helyeslés a jobboldalon.) Pikler Emil: Meg akarom indokolni, hogy miért tartom a házszabályokba ütközőnek azt. ami ma történt, miért tartom a házszabályokba ütközőnek azt, hogy Györki Imre t. képviselőtársamtól megvonták a szót, és többi képviselőtársaimmal együtt kivezettették. Határozottan meg vagyok győződve arról, hogy az elnök ur nem saját meggyőződése szerint cselekedett, hanem hogy itt a pártfegyelem béklyója és felső utasítás játszik szerepet, (Zaj a jobboldalon. — Gr. Bethlen István ministerelnök: Gyanúsítás! — Kováts-Nagy Sándor: Nem szégyenlik magukat!) Lehetetlen, hogy az elnök ur ne érezze, hogy itt nagyon-nagyon elvetette a sulykot. (Kuna P. András: Kötelességét teljesítette!) Én nem tudom ebben a pillanatban, hogy a mai gyalázatos eseményeknek mi lesz a következménye. (Zaj a jobboldalon.) A dolgozó emberek, akik munkájukkal nem tudnak egyebet elérni, mint hogy nyomorognak és koplalnak, már elveszítették türelmüket és épen nekünk, szociáldemokrata képviselőknek jutott az a nehéz feladat, hogy az embereket türelemre intsük s arra szoritsuk, hogy legyenek türelemmel s lássák be, hog-y a mai gazdasági viszonyok között milyen nehéz a helyzet egész Európában, várjanak és ne zajongjanak. Mindenfelé, ahol mefordultunk a munkások között, ebben az irányban működtünk, de a mai naptól kezdve ne számoljanak önök ezzel, ne bizakodjanak el, és ne tételezzék fel rólunk, hogy mi ezt a szerepet tovább is játszani akarjuk. A leghatározottabban, a legnagyobb felháborodással és undorral tiltakozom az ellen, ami ma történt, A következménye majd meg fogja mutatni azt a bűnt és gyalázatot, amit elkövettek. A mai nap Magyarország parlamentáris történetében igazi fekete péntek lesz (Ugy van! a jobboldalon.) és hiába helyesel a képviselő ur, ennek a fekete pénteknek minden ódiumát önök fogják viselni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok az után a két szónok után, akik a házszabályokhoz való szólás címén ' szóltak hozzá a helyzethez, de a házszabályokhoz igazán egy betűt sem szóltak, kiterjeszkedni a t. képviselő urak által mondottakra, Ugy Rupert Rezső, mint az utána felszólalt képviselő ur ugy állította be a mai eseményeket, hogy azoknak kiinduló pontjául szolgált egy vád, melyet az egyik képviselő ur ellenem emelt, amelyet bizonyítani is tudott volna, amelynek bizonyítására azonban az elnök ur alkalmat nem adott és ennek folytán ők nincsenek abban a helyzetben, hog-y a képviselőház elnökének intézkedését magukra nézve törvényszerűnek ismerjék el. Vádat emelt a t, képviselő ur olyan sértő formában — hiszen ezt mindnyájan tudjuk, jelen voltunk, nem lehet letagadni —, (Ugy van! a jobboldalon.) amely formában senki vádat a magyar parlamentben nem emelhet, aki ragaszkodik a házszabályokhoz. Azonban magáról a lényegről is akarok szólni. A t. képviselő urnák és mindazoknak a képviselő uraknak, akik hasonlóképen nyilatkoztak, alkalmat adtam a zártülés folyamán, hogy erről a kérdésről bőven és behatóan beszéljenek. Nem vártam meg a támadást, amelyről értesültem, hanem magam hoztam a kérdést a Ház elé. Magam voltam, aki azt a kérdést, amely a délután folyamán egy képviselő ur által leadott interjúban felvettetett, a Ház elé hoztam, és I bizonyítottam azt, hogy ez a vád alaptalan (Ugy van! a jobboldalon.), hogy az a szöveg, i amelyet a t. képviselő ur felolvasott, nem felel