Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-344

A nemzetgyűlés 344. ülése 1924. évi november hó 28-án, pénteken. 483 ott és az emberek mégis el voltak zárva a könyvolvasás lehetőségétől, pedig a tótkomlósnak már nekikezdtek, hogy olvassanak, tanuljanak. Becsukták a könyvtárt, nem tudtuk kinyittatni, nincs szavunk hozzá. Politikai okokból elütötték ezeket az embereket a kulturális fejlődéstől. Ez a meggondolás késztet arra, hogy felvessem' azt a gondolatot, hogy amikor a kormány kocsma jogot ad, kötelezze a kocsmárost arra, hogy igenis, legalább a kocsma mellé, rendezzen be egy kis könyvtárat is. (Perlaki György: Isren veszélyes ez a kocsma mellett!) T. képviselőtársam, a bor és nálinka önmagában még veszélyesebb. (Hedry Lőrinc: Ezentúl minden korhely ember azt fogja mondani otthon, hogy a könyvtárba megy! — Derültség.) Nagyjában ezek voltak azok a szempontok, amelyekre a t. előadó urnák és a kormánynak figyelmét fel akartam hivni. Amikor a kormány egy adminisztrációs törvényjavaslatot terjeszt elénk, szivlelie meg a Nemzetek Szövetsége Munkaügyi Hivatalának egyéb egyezményeit is, hogy ezeket is meghányjukvessük s akkor bizonyára sokkal többet fog használni à konszolidációnak, mint bármely más törvényjavaslattal. A törvényjavaslatot elfoß-adom. (Helyeslés half elöl.) Elnök: Szólásra következik

1

? Hebelt Ede jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Szabó József t. képviselőtársam beszédében a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban, illetve konferenciákon való képviseltetés kérdésében reklamálja a képviseltetés jogát a keresztényszociális pártnak. ö maga is elismerte azt, hog-y a többség a szociáldemokráciáé, az ott tömörült munkásságé,, viszont ezzel a kérdés a mai szervezeti szabályok mellett el is van intézve, amennyiben a szakszervezeti szabályok kifejezetten ugy szólnak, hogy a képviseltetés joga mindig azt a munkáspártot illeti meg, amely az illető országban többségben van. Szabó József képviselő ur Hollandiára hivatkozik, ez a hivatkozás azonban nem egészen helytálló, mert Hollandiában az a helyzet, hogy ott a keresztényszociális szakszervezetek valóban erősek és — hozzátehetem — komolyak. Egészen komoly munkásérdekeltségek és munkásképviseletek ezek és igy természetesen jobban hóditottak, mint olyan országokban, ahol a keresztéiryszociális felfogás egészen más vizeken evezett és kevésbé volt munkásképviselet, mint Hollandiában. Nálunk ilyen a helyzet, mert a keresztény szociális szakszervezetet vagy pártot komoly munkásképviseletnek nevezni nem lehet. Egyébként Hollandiában, mivel ott valóban követelték a hollandiai keresztényszociális szabadszervezetek a képvisel tetést, ugy tudom, hogy egyelőre ugy oldották meg a kérdést, hogy nem felváltási rendszer mellett történik a képviselet, hanem, ha a delegátus szociáldemokrata, akkor a mellé beosztott szakértők keresztényszociális vagy megfordítva, ha a delegátus keresztényszociális, akkor a mellé beosztott szakértő a szociáldemokrata, úgyhogy minden esetben egy-egy szociáldemokrata és egy-egy keresztén vszociál is képviselő vesz részt a konfei'encián. Egyébként megnyup-tatom Szabó József képviselő urat, a képviseltetés dolga ai mi részünkről, a munkásság szempontjából, tökéletesen rendben van és kifogástalan. Jászai Samu képviselőtársunk, aki ott a magyar munkásságot képviseli: őszintén, becsületesen, bátran képviseli az egész magyar dolgozó osztályt és a, hiba nem is ott van igen t. Szabó képviselő ur, hanem ott, hogy az a kormány, amelyet ön képvisel, teljesen érzéketlenséggel viseltetik minden szociálpolitikai kérdés iránt és minden olyan javaslat iránt, amely a nemzetközi munkaügyi konferenciákon felmerült. Ha ez megváltozik, ha a kormány szociális belátása i erősödik — közben megjegyzem: talán lehet erősíteni azzal, ha a kormány legalább azokról a részekről kap kevesebb támogatást, amelyek magukat demokratikus- és munkásképviseletnek nevezik —, mondom, ha megváltozik a kormány felfogása a szociálpolitikáról, ha képessé teszi magát arra, hogy bizonyos szociális tartalommal telitse magát, akkor semmi hiba és hiány nem lesz a képviseltetés körül és akkor annak meglesznek a szükséges eredményei. Ami a békeszerződések politikai jellegét illeti, erre nézve már Jászai képviselőtársam elmondotta véleményét, amely fedi p mi álláspontunkat. Ehhez hozzátennivalóm nincs, legfeljebb csak azt mondhatom kiegészitésül, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt érzi és tudja azt a kötelességét, amely reá a békeszerződésekkel kapcsolatosan hárul, de nem tud eleget tenni ennek a kötelezettségének, nem tudja A'égrehajtani a nemzetközi szocialista kongresszusok idevonatkozó határozatait, mert súlyos belső problémákkal van elfoglalva, le van kötve, meg van bénitva; az egész munkásosztály el van nyomva, és mindaddig, mig a saját maga belső, első nroblemáit nem tudja közelebb hozni a megoldáshoz, természetesen sem ideje, sem lehetősége nincs — és nem is lehet — ahhoz, hogy külpolitikai kérdésekbe vesse bele magút és ezen a téren igyekezzék az országnak igen nagy várható eredményeket hozni. Ami a békeszerződések szociális vonatkozásait illeti, amiről most szó esik ennek a kis törvényjavaslatnak kapcsán, arra nézve csak megerősithetem azt, hogy a békeszerződésnek ezt a részét mi jónak, időszerűnek, korszerűnek tartjuk. Igen nagy szimpátiával nézzük a működését s ha ebben a pillanatban nem is tud megfelelni hivatásának ugy, amint azt talán elgondolták, azt hiszem, hogy idővel, ha majd fejlődik, ha több demokratikus és szociális tartalmat kap, ha kevésbé lesz kapitalista képviselet, mint most — mert még ez is van benne jó adaggal —, akkor annak a célnak, amire szánták, igenis, meg fog tudni felelni. T. Nemzetgyűlés! Ne méltóztassanak^ azt hinni, hogy a szociálpolitika és a munkásyétíelem nemzetközi rendezése tisztán munkásügy. Nem tisztán munkásügy. nem tisztán munkásérdek. Igen messzemenő kapitalista és állami érdek is szól amellett, hogy

? a munkát nemzetközileg védelmezzék, egyenlősítsék s a szociálpolitikát nemzetközileg szervezzék és szabályozzák. Az angol munkásság már 1916-ban legelőször látta meg azt, hogy a háborúnak igen mélyreható szociálpolitikai és társadalmi következményei lesznek. Mondom, 1916-ban, amikor a társadalmi forrongások jelenségei még nem mutatkoztak a keleten, az angol szakszervezetek Leeds-ben kongresszust tartottak, melyen megszövegezték a miunkásság követeléseit azzal az elhatározással és céllal, hogy a majdan összeülő nemzetközi békekonferencia elé fogja terjeszteni, mint követelést. Ezen a konferencián annak idején résztvettek az entente-hatalmak szakszervezeti kül-