Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-343
464 A nemzetgyűlés 848. ülése 1924. Méltóztatnak mindnyájan ismerni a magyar j álláspontot a Nemzetek Szövetsége tekintetében Mi magyarok azt tartjuk, hogy a Nemzetek Szövetsége intézményének olyan magasztos célja van, amelynél magasztosabbat emberi aggyal elképzelni sem lehet. Ez a szerv, a nemzetek között való megértésnek és tartós békének a biztosítására alakult. Nekünk viszont azt is kell konstatálnunk, hogy soha gyarlóbban nemes intézméuyt meg nem teremtettek, mint ahogy a Nemzetek Szövetségét annak első alapitói létrehozták. {Ugy van! Ugy van!) Mert a Nemzetek Szövetsége mai alakulatában nem az, aminek lennie kellene. (Ugy van! Ugy van!) T. i. nem a szabad nemzetek szabad egyesülése, hanem mostani formájában semmi egyéb, mint a háborúban győztes hatalmak önbiztositási szindikátusa. (Élénk helyeslés és taps) Ha mi mégis Lementünk a Nemzetek Szövetségébe, arra nekünk alapos okaink voltak. (Ugy van! Ugy van!) Első okunk az volt, mert a Nemzetek Szövetsége mégis csak az azareopag, amelyről mi az egész világnak hirdethetjük a mi nagy igazságainkat, a Nemzetek Szövetsége az a hely, ahol nekünk módunk és alkalmunk nyilhatik meggyőzni a magunk igazságairól a világ közvéleményét. A. második indok, amiért mi beléptünk a Nemzetek Szövetségébe, az a felfogás volt, hogy a Nemzetek Szövetségének hibás szervezetét csak akként lehet megreformálni és fokozatosan megjavítani, hogyha mi és a velünk hasonló felfogású nemzetek bent vannak magában a szervezetben és minden tőlünk telhetőt elkövetünk annak megjavitására. Időközben egyes kis javításokat már sikerült is létesíteni. Sikerült megváltoztatni magának a szervezetnek teljesen elhibázott alakulatait, annak főbb pontjait azonban, melyek az antant-hatalmaknak mindenkorra igyekeznének a presztizsét megállapítani, ezeket a fakciozus rendelkezéseket még nem sikerült megválfozíatni. A Nemzetek Szövetségének van két létesítménye, amelyekkel szemben egészen más álláspontot foglaltunk el, mint magával az alapintézménnyel szemben. Az egyik létesítmény, amely minden tiszteletre, minden megbecsülésünkre érdemes, a nemzetközi állandó bíróság, amely fel van ruházva a birói függetlenség minden atributumával, úgyhogy azokban az ügyekben, amelyek e magas ítélőszék elé kerülnek, biztosak lehetünk a politikamentes, objektiv megítélésben. Azért igyekszünk mi magyarok mindent elkövetni, hogy legfontosabb kérdéseinket, így elsősorban a kisebbségek ügyeit sikerüljön a nemzetközi állandó biróság elé vinnünk. (Helyeslés jobbfelöl.) Igaz ugyan, hogy maga a faktum megállapítja, hogy a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülő vitás kérdések mind a nemzetközi állandó biróság elé viendők, a gyakorlatban azonban annyi nehézséggel, akadállyal torlaszolják el az odavezető utat, hogy eddigelé még alig sikerült a bennünket életérdekeinkben érintő ügyet a nemzetközi állandó biróság elé vinni. Mi azonban nem szűnünk meg internacionális utón ugy az állam kormánya, mint a társadalom utján internacionális értekezleteken minden tőlünk telhetőt elkövetni, hogy az utat a nemzetközi állandó bírósághoz szabaddá tegyük. Másik létesítménye a Nemzetek Szövetségének, amely minden tiszteletünkre érdemes, a nemzetközi munkaügyi szervezet, amely a Nemzetek Szövetségének kezdeményezésére, a Nemzetek Szövetségével kapcsolatban Genfben létesült. Ez a szervezet felöleli mindazt, ami a munkásügyre általában vonatkozik, kiindulva abból, hogy a. nemzetek állandó békés együttélésének egyik jelentékeny feltétele az, hogy a munkásügy minévi november 27-én, csütörtökön,. denkepen megnyugtatóan és lehetőleg internacionális, közös elvek szerint rendeztessék. A nemzetközi munkaügyi szervezet már eddig is igen jelentékeny eredményeket ért el a munkaidő szabályozása, a női munka és az ifjak munkája tekintetében (Graeffl Jenő : A gazdasági munkában !) és az egyéb közegészségügyi és szociális munkáskérdések tekintetében. Ez a szervezet egyfelől anyagot gyűjt internacionálisan, másfelől pedig az anyagot feldolgozza és üdvös javaslatokat terjeszt a kormányok elé, hogy egységes alapelvek szerint legyen rendezhető világszerte a munkásügy. Ennek a szervezetnek leglényegesebb orgánuma a nemzetközi munkaügyi hivatal. Ennek a hivatalnak ellenőrzésére és felügyeletére úgynevezett igazgatótanács van szervezve, amelynek bizonyos szervezeti megváltoztatásáról van a jelen törvényjavaslatban szó. Ugyanis az Európán kivül álló államok, nevezetesen a délamerikai államok már rég törekszenek arra, hogy az igazgatótanácsban állandó képviseletük leg3 T en. Sikerült is nekik ezt a céljukat elérni és a nemzetközi munkaügyi szervezet egyetemes közgyűlése a múlt évben bizonyos szervezeti módosítást vitt keresztül a tanács összeállításában. A tanács addig 24 tagból állott, akiknek fele a kormány képviseletében vett részt, másik fele pedig az érdekelt munkaadók és munkások képviseletében paritásos alapon, ugy, hogy közülük hatan munkaadók, hatan munkások voltak. Már ez a megosztás is mutatja, mennyire egészséges, demokratikus alapon nyugszik ez a szervezet, mert nem csupán a kormányokat vonja be a maga eljárásának a körébe, mint pl. a Nemzetek Szövetsége, hanem az érdekelteket is, egyfelől a munkaadókat, másfelől a munkásokat, úgyhogy ez a szervezet helyes, demokratikus alapokon nyugszik. Ami a tervezetmódositást illeti, ez a módosítás semmiképen sem ütközik a mi érdekeinkbe, másfelől pedig megfelel az igazságnak és méltányosságnak, hogy az Európán kívüli államok, nevezetesen elsősorban a délamerikai államok, amelyek gazdasági, de különösen ipari tekintetben nagyon fontos faktorai a világgazdaságnak, a szervezetben is elfoglalják az őket megillető helyet. Ezért nekünk semmi okunk nem lehet arra, hogy ezt a módositást el ne fogadjuk. Minthogy pedig ez a szervezet be van iktatva a trianoni békeszerződésbe, amely békeszerződést mi törvénybe iktattuk, ennélfogva ennek a változtatásnak ratifikációja a mi részünkről szintén csak törvény alakjában történhetik akképen, hogy a trianoni békeszerződésnek illető szakasza, amely az erre vonatkozó határozmányt tartalmazza, módosittassék. Nagyon boldog volnék, ha a trianoni békeszerződés egyéb szakaszai tekintetében 'enne alkalmam módosításra előterjesztést tenni, mert a trianoni békeszerződés középső része, eltekintve az első és az utolsó fejezetektől, olyau liatározmányokat tartalmaz, amelyeknél igazságtalanabb, erőszakosabb liatározmányokat okmányban, amióta emberi intézmények fennállanak, még nem irtak. (Ugy van! jobbfelől.) Legszilárdabb meggyőződésem, hogy nincs oly messze az az idő, amidőn békés utón bekövetkezik ennek az erőszakos, igazságtalan szerződésnek módosítása. Sajnos, ma még nem haladt ennyire az idő, ma. még meg kell elégednünk kicsinyes módositásokkal, amelyek a mi életérdekeinket nem érintik. Ennélfogva ma nem lehetek abban a szerencsés helyzetben, amelyet az imént volt szerencsém vázolni és röviden csak arra szorítkozom, hogy a belügyminister ur törvényjavaslatát, amely a benne foglalt javaslattal a mi érdekeinket nem érinti és amely
