Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-343

458 A nemzetgyűlés FAS. ülése 1924. most esedékessé váló 1924/25. tanévi nyugdíjintézeti járulékok fizetésére pedig szintén halasztást engedélyeztünk a költségvetési év végéig, vagyis 1925. évi június hó 30-áig, ami az egyházi fentartókra nézve különösen előnyös, amennyiben az ő háztartásuk a naptári évek szerint van beosztva, ők tehát már a jövő költségvetési évben előirányozhatják a nyugdíjintézeti terheket. Ennyit óhajtottam megjegyezni a fentartók terhein való könnyítés szempontjából. Még egyszer összegezve tehát, hangsúlyozom, hogy a múlt terhek befizetését bizonytalan időre elhalasztottuk, a folyó évben esedékessé váló terhek befizetésére pedig a költségvetési év végéig szintén halasztás engedélyeztetett. Természetesen az a kérdés, hogy ezekkei a terhekkel szemben mit nyújt a nyugdíjtörvény a nem állami tanítóknak és a nem állami tanároknak. A nem állami tanárokra vonatkozólag épen Kiss Menyhért t. képviselőtársam volt szives felhivni a nemzetgyűlés figyelmét arra, van-e itt is valami, ami ezeknek az előnyére szolgálna. A nem állami tanárok nyugdíjviszonyait az 1914: XXXVI. te. rendezi. A jelen törvényjavaslat általában módot ad bizonyos ujabb kedvezményekre is, amelyek ezen törvénycikk határozmányait kiegészítik. Először is a nem állami tanároknak eddig, ha 30 évi szolgálat után nyugdíjba mentek, lakbérnyugdíjigényük nem volt. Ez a törvényjavaslat módot ad arra, hogy ezentúl lakbérnyugdí jban is részesüljenek. A nem állami tanárok között akarok említést tenni a teológiai tanárokról is. Ezeknek, amennyiben előbb lelkészi szolgálatot teljesitettek, a lelkészi szolgálatban töltött éveiket eddig nem számították be. A törvény most módot ad arra, hogy olyan végrehajtási utasítást adjunk ki, amely szerint a teológiai tanárok lelkészi szolgálatban töltött évei is beszámíttassanak. Voltak tanári oklevéllel biró egyének, akik pl. a tanítóképző intézetnél nevelői szolgálatot teljesitettek. Mivel a régi törvény szerint ezt nem -tanári funkciónak minősítették, ezek nem kaphattak nyugdíjat. Most ezek az okleveles tanárok is nyugdíjban fognak részesülni. Van ezenkívül még több apró kedvezmény, pl. az, hogy azoknak a hitoktatóknak, akik a tanári nyugdíjintézet tagjai voltak, azelőtt nem engedték meg, hogy nyugdíjat élvezhessenek, ha más foglalkozásra tértek. Erre vonatkozólag is fogunk könnyitést tenni. Sokkal fontosabbak azonban ezeknél azok a kedvezmények, amelyeket ez az uj nyugdíjtörvény tervezet a nem állami tanitóknak biztosit. A nem állami tanitóknak biztosított kedvezmények több irányúak; ezekben a kedvezményekben benne vannak azok a kívánalmak is, amelyeket Homonnay t. képviselőtársam emiitett. Megnyugtathatom őt, hogy a kidolgozott végrehajtási utasitás ezekről teljes mértékben provideál, ugy, hogy kérem őt, tekintse indítványát tárgytalannak, mert a nem állami tanítói kar előterjesztett kívánságai alapján mi már igyekeztünk ezeket honorálni és csak köszönettel adózunk a képviselő urnák, hogy ezeknek a méltányosságát szintén átlátta. A nem állami tanitók kedvezményeinek egyik legnagyobb jelentőségű része az, hogy mig eddig a nem állami tanitók gyermekeik után nevelési segélyt csak a 16 éves korig kaptak, addig ezentúl 24 éves korukig kaphatnak. Sőt a nyomorék gyermekek életjáradék címén egész életük hosszán át is kaphatnak ilyen nevelési segélyt. A nem állami tanitók hozzátartozói elhalálozásuk esetén temetkezési segélyt vagy temetkezési járulékot eddig nem kaptak, ilyenben nem részesültek. A törvényt végrehajtó rendelet erre is módot fog nyújtani. Ezenkívül még különévi november 27-én, csütörtökön. t böző apró előnyöket is nyújt ez a törvény a nem állami tanitóknak : ezek közül csak azt akarom megemliteni, hogy a régi törvény szerint csak a 20-ik vagy 21-ik életév utáni szolgálat számított be a nyugdíjba ; most mihelyt a tanító közszolgálatba lép, haladéktalanul nyugdíjjogosulttá válik. Tudvalevő, hogy a tanitók régebben 18 éves korukban végezték el a tanitóképezdét, ha tehát az illetőt rögtön megválasztotta az egyház vagy a kommunitás, akkor ö nem lett rögtön nyugdíjjogosulttá, hanem csak akkor, amikor 20-ik vagy 21-ik életévét betöltötte. Ezt az anomáliát szintén orvosoljuk ebben a törvénytervezetben. (Strausz István : Helyes Î) Rátérek végre arra a kérdésre, mit nyújt ez a törvényjavaslat az állami tanitóknak. Az állami tanitókat ez! a törvény az 1912. évi LXV. te, vagyis az állami nyugdíjtörvény hatálya alá helyezi. Ok tehát mindazokat a kedvezményeket megkapják, amelyek az állami tisztviselőket megilletik, tehát ugyanazon beszámítás alá esnek. Ezzel RZ RZ érthető és jogos törekvés, hogy az állami tisztviselők más kategóriáival egyenlő mértékkel mérjünk nekik is, teljes mértékben teljesül. Nagy szociális előnyöket jelent ez a tanítóságra nézve, de ezek a szociális előnyök jogosak, méltányosak és az ő nagyfontosságú mnnkásságukhoz mérten természetesek. Kérem tehát, hogy ezt méltányolva, a t. Nemzetgyűlés járuljon hozzá ehhez a törvényjavaslathoz. De midőn ezt kérem, még néhány mellékkörülményre is ki óhajtok terjeszkedni. Különösen a túloldalról több ízben hallottuk azt a szemre, hányást, miért jövünk a nemzetgyűlés elé ilyen részlettörvényekkel, miért nem jövünk egy teljes népoktatási kódexszel. Erre vonatkozólag akarom megemliteni, hogy egy népoktatási kódex, egy bármilyen gyönyörű Írásos alkotás még nem jelenti azt, hogy az átmegy az életbe. A forradalmak óta a népoktatásügy reformján dolgozik a közoktatásügyi ministerium egész személyzete. Egy ilyen reformot azonban csak szukcesszive valósithatunk meg. Nem azért nem jövünk egy népoktatási kódexszel, mintha a mi elszegényedett, lerongyolódott és pénzügyi kríziseket átmenő országunk nem óhajtana a népoktatás ügyével foglalkozni. Ez nem lehet mentség, mert nem lehet olyan nehéz helyzete egy országnak sem, hogy e fontos kérdés mellőzése jogosult volna. Nem ezért nem alkotunk kódexet, hanem, mivel igy részletes és gondos kidolgozásban a reform elvei jobban megvalósithatók. A nyugdíjtörvény csak egy láncszem a reform sorozatában. Méltóztassék megengedni, hogy az alkotások közt a figyelmet felhívjam elsősorban a tanítóképzés reformjára, az uj tanterv itt 5 évre emelte fel a tanítóképző intézetek látogatásának kötelezettségét és az eddigi tapasztalatokon okulva, a nemzeti szellemben nevelt tanítóságnak gazdasági és szociológiai kiképzésére különösen súlyt helyez. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt követte magának az elemi iskolai tantervnek a reformja. Az uj elemi iskolai tanterv már készen áll és ehhez a módszeres utasitás most áll kidolgozás alatt. Ez különös súlyt helyez a nemzetnevelés mellett az egészségügyi és gazdasági szakismeretekre; (Helyeslés jobbfelől.) ezek mellett különösen gondolunk arra is, hogy a testnevelés el ne hanyagoltassék, ugy, mint ez a múltban történt. A tanfelügyelet reformja most van kidolgozás alatt. Az elemi iskolákon túlmenőleg a gazdasági ismétlő iskolák tanterve készen van. az ipari ismétlőiskolák tanterve két hónapja jelent meg. Most van készen egy törvényjavaslat, amely remélhetőleg a közeljövőben a nemzetgyűlés elé fog kerülni, amely azzal foglalkozik, hogy azok a kommunitások, ahol a lehetőség