Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-342

440 A nemzetgyűlés 342. ülése 1924. évi november hó 26-án, szerdán. lóztassék megengedni nekem — mivel interpelláló képviselőtársaim nincsenek jelen s én a demokrata ellenzéki blokk nevében szólalok fel —, hogy interpellációmat az összkormányhoz is intézhessem. (Olvassa): „1. Hajlandó-e az igazságügyminister ur felügyeleti jogánál fogva a nagyatádi kerület választási biztosa ellen a fegyelmi vizsgálatot elrendelni? 2. Hajlandó-e a kormány gondoskodni a választási biztos által elkövetett törvénytelen eljárás orvoslásáról?" (Helyeslés a bal- ' és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kormánynak. , Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Kérem a t. Nemzetg-yülés hozzájárulását, hogy Pakots József képviselő ur .interpellációjára válaszomat nyomban megadhassam. (Halljuk! Halljuk!) Előre kell bocsátanom, hogy mindazokról a tényekről és dolgokról, amelyek a nagyatádi jelölés és választási előcsatározások körül történtek, a kormánynak tudomása nem volt, a kormány ezeknek irányitásába, alakitásába bele nem folyt és semmiféle kisérleti baliónt sem szándékozik a kormány felereszteni. (Nagy Ernő: Tudjuk mi a kötelességünket! — Zaj.) Elnök: Kérem, Nagy Ernő képviselő urnák e pillanatban az a kötelessége, hogy csendben hallgasson. (Élénk derültség.) Pesthy Pál igazságügyminister: Ki kell jelentenem* azt is, hogy a való tiszta tényállással ma sem vagyok tisztában; én csak azokkal az adatokkal vagyok kénytelen számolni, fogom isimertetni' az igen 1. Nemzetgyűléssel elé tárt. Ezeket az adatokat birálat alá véve, fogom ismertetni az igen t. nemzetgyűléssel azt a jogállapotot és azt a jogi helyzetet, amelyet a rendeletek ebben a kérdésben előirnak, meg fogom mondani és ki fogom fejteni azt is, hogy az esetleg feltehető, de meg nem engedett sérelmek tekintetében miben látom az orvoslást. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A választási eljárást a 2200/1922. M. E. számú rendelet szabályozza és annak 60-ik §-a értelmében a képviselőválasztást jelölésnek kell megelőznie, a jelölés pedig történik ajánlás által. Ugyanitt vannak szabályozva az ajánlás feltételei és szabályai is, és ebben a szakaszban igenis ki van mondva, hogy minden választó és minden ajánló csak egy ajánlóiven szerepelhet s ha az ajánló több ajánlási ivén szerepel, az az ajánlat ezen is, azon is, szóval valamennyi ajánlóiven semmis. Hogy ez valóban megtörtént-e Nagyatádon — amint előrebocsátottam —. nem tudom, a tényállás lisztázva nincs. A képviselőjelölésre vonatkozó ajánlat elfogadását pedig a 2733/1922. számú ministerelnöki rendelet szabályozza. Ennek 1. §-a akként rendelkezik, hogy választási biztos a választás napját megelőző nyolcadik napon reggel kilenc órától délután egy óráig tartozik a választási helyiségben tartózkodni és az ajánlatokat elfogadni, a beérkezés sorrendjében az ajánlatokat tárgyalás alá venni ós az ezt követő napon déli 12 óráig tartozik az ajánlatok elfogadása vagy visszautasítása tárgyában határozatot hozni. Az ajánlatok pótlására való vissza dásának ideje ebben a rendeletben 12 órában van meghatározva. Ezt követte a 4159/1922. ministerelnöki számú rendelet, amely az ajánlat elfogadási idejét 24 órára tolta ki, és kitolta egyben 12 óráról 24 órára azt a záros határidőt is, amely alatt a pótlásra kiadott ajánlási ivek vis&zaadandók. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A helyzet tehát ma már az, hogy ugy az ajánlati idő, mint a pótlási idő 12 órával meghosszabittatván, összesen 48 óra az az idő, amely igy a nyolcadik napot követő déli egy órától kezdve a pótlásra rendelkezésre áll. Itt tartozom egyet előrebocsátani, nevezetesen azt, hogy "ez a 4159. száma rendelet a Kendeletek Tárában közzétéve nem lett, ez csak a hivatalos lapban jelent meg. (Hegymegi-Kiss Pál: Ez a belügyministeri um mulasztása! — Várnai Dániel: Megjelent a Belügyi Közlönyben is !) Erre nem akarok semmit alapitani, ezt egyszerűen csak konstatálom. Ez a biró az ő tévedését talán ezzel fogja menteni (Szakács Andor: Dezavuálja önmagát!) — tessék bevárni a mondat igét —, én azonban ezt a tévedést a rendelet? aem közlésével menthetőnek nem látom. (Helyeslés a baloldalon.) Amennyiben már most az ajánlásra vonatkozó rendelkezést a választási biztos figyelmen kivül hagyta, vagy megsértette volna (Halljuk ! Halljuk !), az a kérdés, hogy minő orvoslási lehetőség áll fenn ezzel szemben ? (Halljak ! Halljuk ! a baloldalon.) Ebben az irányban rendelkezik a házszabályok 71. §-ának d) pontja, de rendelkezik ebben a kérdésben a Curiai bíráskodásról szóló, ma ugyan nem hatályos, de a bírálóbizottságok tagjai által elismert és a joghasonszerüség alapján alkalmazott törvény is. Felolvasom ennek a törvénynek azt a rendelkezését, amely szinte kifejezetten erre az esetre szól, ekként (olvassa) : „Ha a választási elnök az ajánlatok átvételére és visszaadására, vagy a jelölések elfogadására és visszautasítására vonatkozó szabályok megszegésével megakadályozta olyan egyén törvényszerű jelölését, aki a törvény értelmében megválasztható volt, vagy a választást törvényes jelölt mellőzésével tartotta meg, az 1915. évi XVII. te. 3. §-a 3. pontja alapján érvénytelen a választás és megtámadható". A házszabályok 71. §-a és a joghasonszerüség szerint alkalmazandó Curiai bíráskodásról szóló törvény ezeknek a választási sérelmeknek orvoslását egy külön biróságnak, a nemzetgyűlés birálóbizottságának a kezébe tette le. Nem áll módunkban — és nem áll a kormánynak sem módjában anélkül, hogy súlyos alkotmányjogi sérelmet ne követne el — a házszabályoknak és a törvénynek ezt a rendelkezését tigyel

men kivül hagyva, eljárni és intézkedést tenni. (Szakács Andor: Tarpári másként csinálták! — Nagy Ernő: Ott egyszerű volt a módszer ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Zsirkayt akarták behozni.) Véleményem szerint ennek a kérdésnek a levezetése, elintézése csak ezen az utón lehetséges. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A rendes birói hatáskörben kell ezt elintézni, mert, amint már mondottam, ez alkotmányjogi biztositék, és ha mi, illetőleg a nemzetgyűlés, külön rendelkezést statuálunk és inaugurálunk, akkor alkotmányunknak olyan sérelmét okozzuk és alapját olyan mélyen renditjük meg, hogy itt alkotmányos életről a toyábbi időket tekintve szólni sem lehet. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! «Azt kérdezi a t. képviselő ur, vájjon hajlandó vagyok-e a törvénysértést etkö_yetett biró ellen a fegyelmi eljárást elrendelni ? Igenis, hajlandó vagyok, ha ez megállapíttatik, azt azonban ne móltóz-