Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-342
A nemzetgyűlés 342. ülése 1924, évi november hó 26-án, szerdán. 441 lássanak tőiéin követelni — mert nem tehetem meg- —, hogy előzetesen eljárjak e biró ellen, hiszen ezzel az előzetes felügyeleti vagy fegyelmi eljárással praejudikálnék annak az alkotmányos faktornak, amely ennek a kérdésnek elbírálására dezignálva van. (Hegymegi-Kiss Pál: És ha nem lesz petíció? — Baross János: Hátha nem fogják a költségeket összehozni, ha szegény emberek ! — Elnök csenget.) A 2200. számú ministerelnöki i-endelet 113. §-a... (Zaj a bol- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Pesthy Pál igazságügy minister:... akként rendelkezik, hogy a nemzetgyűlési választások; érvényessége felett való bíráskodást kizárólag a nemzetgyűlés gyakorolja. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Baross János: Még nincs is megválasztva! — Pakots József: Egy biróról van szó!) Nagyon veszélyes dolognak tartanám, ha a nemzetgyűlés és különösen az ellenzék belehajszolná a kormáért abba, hogy itt előzetes eljárást folytasson r v s igy természetesen beavatkozzék a választó s mikénti intézésébe (Baross János: A biró szerepéről van szó !), mert akkor arra kényszeritik a kormányt, hogy koníiskálja a nemzetgyűlésnek azt a jogút, amely a bírálóbizottságok működésére vonatkozik. Végeredményben, igenis, hajlandó vagyok a fegyelmi eljárást megindítani, amennyiben a nemzetgyűlés ezeket a tényállásokat és ezeket a sérelmeket megállapitja. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Hegymegi-Kiss Pál: Akkor hiába várjuk! Ezt már nem lehet elfogadni! — Sütő József: Mióta kézbesitik a végzést éjjel? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pesthy Pál igazságügy minister: Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj bálfelöl.) A belügyminister ur kivan szólni. (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak. Az interpelláló képviselő urnák majd módjában lesz válaszolni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az interpelláló képviselő urnák azzal a fejtegetésével kivánok foglalkozni, mellyel ő a központi választmánynak a választási határnap kitűzése szempontjából követett eljárását tette birálat tárgyává. A t. képviselő ur elolvasta a választójogi rendeletnek egy szakaszát, ellenben a levont következtetéseknél elárulta magát, hogy ő nem az egész anyaggal, nem az egész választási rendelettel foglalkozott, hanem csak ugy kikapva egy-két szakaszt olvasott el és ennek következtében természetszerűleg a szakaszokból levonható következtetéseknél is tévútra jutott. Azt mondja az igen t. képviselő ur, hogy a 49. §. midőn a nemzetgyűlés határozatának kézhezvételéről beszél (Pakots József: Ziccert kapott a minister ur, de azért felelni fogok! — Derültség.), ez alatt nem az életben és a jogi nomenklatúrában elfogadott időpontot érti, amidőn t. i. ez a nemzetgyűlési értesítés iktattatik, hanem a választási rendeletnek a központi választmányban való felolvasását, vagy nem tudom, milyen kihirdetését, egyszóval: a központi választmányban történő valamilyen aktust. Ugy képzeli ezt a t. képviselő ur. Ez azonban menőben ellenkezik azzal a jogi nj^elyvel, amely most már mégis eAé^ hosszú évszázadon keresztül Magyarországon kifejlődött. Ha azonban a képviselő ur tovább olvasta volna a rendeletet (Pakots József: Ötvenedik szakasz! Igen!), ha a következő szakaszokat is elolvasta volna (Pakots József: Igen, minister ur, olvastam!), akkor tisztában lett volna vele, hogy valóban az iktatás időpontját kell ezalatt érteni. Az 50. szakasz t. i. azt mondja (olvassa): „A központi választmány az általános választásnál ... stb., stb. (Baross János: Ez részletkérdés! — Zaj. — Pakots József: Nem baj, hadd mulasson a minister ur. Ritkán van igaza! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Rakovszky Iván belügyminister:... időközi választásnál pedig a nemzetgyűlés határozatának vételétől számitott három nap alatt összeül, hogy a választással kapcsolatos intézkedéseket megtegye". Azt hiszem, ebből világos, hogy a nemzetgyűlés határozatának vétele alatt nem lehet a központi választmány összehivását érteni, mert hiszen ekkor ennek az intézkedésnek semmi értelme sem lenne ás épen az f 50. §. intézkedése folytán esik el a képviselő urnák az a következtetése, hogy ilyenformán a központi választmány abban a helyzetben lenne, hogy a 14-ik napon összeül és a 15-ik napra tűzi ki a választást, mert hiszen a 3-ik napon köteles összeülni. A képviselő ur megemlítette azt is, hogy Bárány jelölt ur a maga ajánlási iveit hamarább kapta meg és igy a maga ajánlásait gyorsabban volt képes gyűjteni, mint a többi jelölt. A kormánynak semmiféle módja nincs ebbe a kérdésbe beavatkozni, mert hiszen a 60. ^ szerint az ajánló iveket részben a belügy ministériumban, részben pedig az illetékes járásbíróságnál lehet megszerezni. A belügyministeriumban bárki kérhet ajánlási iveket; soha még meg nem tagadták senkinek a kérését. A belügyministerium az ajánlási iveket az illetékes járásbirósághoz szokta leküldeni, mindig ugy, hogy az illető jelöltek idejében megkapják. Természetesen most is idejekorán bocsátottuk a járásbíróság rendelkezésére az iveket; mindenki jelentkezhetett az ivekért a járásbíróságnál s arról senki sem tehet, hogy az egyik jelölt megelőzte a, többieket. A többi jelöltnek is módja lett volna azzal jelentkezni a járásbíróságnál. A dolog érdemére vonatkozólag az igazságügyminister ur már megadta a választ, de külön a magam részéről is, mint aki hivatali állásomban elsősorban a közjosr őre vagyok (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.), kérem a t. ellenzéket, méltóztassék ennek a kérdésnek tárgyalásánál s a kormánnyal szemben fennálló követelések megfogalmazásánál nagyon óvatosnak lenni, mert elsősorban az ellenzéknek és a kisebbségnek érdeke, hogy azok az alkotmányjogi garanciák, amelyek abból folynak, hogy bizonyos választási aktusokat a kormány ellenőrzése és beleszólása nélkül autonóm testületek, ismét más — és épen a legfontosabb választási aktusokat — kiküldött független birák intézzenek (Baross János: Látjuk, hog-y milyen független!), mondom, épen az ellenzéknek és kisebbségnek érdeke, hogy ezek az alkotmáiiybiztösitékok meglegyenek. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Köszönjük!) Akkor, amikor a debreceni választás esetében egy hatóság az alkotmánynak ezt az alapelvét nem vette tekintetbe és a központi választmány beavatkozott egy olyan ügy intézésébe, amelyben, hatásköre nem volt, épen az ellenzék kérése folytán, de saját iniciativámból kifolyólag is megvédtem ezt az alkotmányjogi alapelvet, és nagyon rossz szolgálatot tesznek az ügynek a képviselő urak, ha a korNAFLO XXVII. • :
