Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-342

A nemzetgyűlés 342. ülése 1924. évi november hó 26-án, szerdán. 431 tem nem az fontos, hogy kormányzópárti jelölt áll-e szemben kormányzópárti jelölttel s hogy vájjon politikailag- ellenfeleim-e azok, akik a mandátum elnyeréséért küzdenek, vagy pedig politikai elvbarátaim. Ebben a kérdésben ne­kem csak egy a fontos és ez az igazság. Előt­tem nem lehet más fontos, mint a törvény pa­rancsoló szava, mely előírja, hogy mindazok, akik egy választásnál akár mint választási biz­tos, akár mint választási elnök, akár mint kül­döttség! elnök, akár mint karhatalom szerepel­nek, a törvény betűinek szigorú betartása mel­lett működjenek. (Kováts-Nagy Sándor: Ennek elbirálása azonban nem ide tartozik í) Ezekről a padokról egy évtized óta magam is hirdetem a választások tisztaságának meg­óvását. Ezt fontosabbnak tartom talán még az általánosságnál, sőt talán még a titkosságnál is, amely nélkül nézetem szerint tiszta válasz­tást Magyarországon elképzelni sem lehet. Mi történt ebben a választókerületben, t. Nemzet­gyűlés ? Az történt, hogy kiküldetett oda egy választási biztos, akinek kötelessége volt a je­lölőiveket átvizsgálni, a jelölő ivek eredmé­nyéből leszűrni a rezultátumot és ezt a felekkel 48 órán belül közölni. A választási biztos ur el­követte azt az eddig teljesen szokatlan és hal­latlan visszaélést, amely az emberek minden­napi megszokott életrendjével, de a fennálló jogszabályokkal is ellenkezik, hogy éjfél után 1 órakor'tudatta a jelöltekkel a jelölő ivekből leszűrt eredményt. (Mozgás a szélsőbalolda­lon.) A tisztelt választási biztos ur zárórát tű­zött ki a jelölő ivek mikénti kezelésére^ de ezt a zárórát a törvényben megszabott 24 óra he­lyett 4 vagy 5 órában szabta meg. Az pedig természetes, hog-y egy 23 községet számláló ke­rületben 4—5 óra leforgása alatt lehetetlenség azokat a pótlásokat eszközölni, amely pótlások eszközlésére a választási biztos által egyes je­löltek felhivatnak. Az igen tisztelt igazságügyminister ur azt állítja, hogy ebben a tekintetben nem lehet másképen megtalálni a remediumot, csak a bi­rálóbizottsághoz benyújtandó panasz utján. Én egy bűnpalástoláshoz nem adhatom oda ma­gam. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha én előre tudom azt, hogy a választási biztos helytelenül, törvénytelenül járt el, akár tudva, akár tudatlanul, akkor bűnpalástolást követek el, inert a nemzet törvényhozásának háza, ez felette áll az országban szuverenitás tekinteté­ben minden néven nevezendő törvénymagyará­zatnak. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől, — Kováts-Nagy Sándor: Ennek meg­van a törvényes útja !) Az igen tisztelt igazságügyminister ur igen érdemes elnöke volt egy birálóbizottság­nak, melyben magamnak is számtalanszor volt alkalmam az igen tisztelt igazságügyminister ur magas birói értékéről meggyőződnöm. Az igazságügyminister ur tehát annál inkább tudja azt, hogy a bírálóbizottság előtt való pe­ticionálási jogot a mai házszabályok s a mai választójogi rendelkezések az időhatár szem­pontjából illuzóriussá tették. (Kováts-Nagy Sándor: Házszabályreviziót csinálunk. Tessék majd felszólalni. — Zaj.) De itt törvénysértést követtek el épen az önök által kiadott választójogi rendelet szelleme ellenére, mert a választási biztos üt nem tar­totta be azt a határidőt, melyet előír az önök választójogi rendelete, amelyet én — ismétel­ten hangoztatom — soha törvényesnek elis­merni nem fogok, de önöknek kötelességük, hogy legalább az önök által statuált választó­jogi rendeletet, melynek semminéven nevezendő részét mi törvényesnek el nem ismerjük — sa­ját szerveikkel elfogadtassák és annak betartá­sáról gondoskodjanak. Én nem mondhatom meg, hogy vájjon mi­lyen remediumot, milyen orvoslást, milyen mó­dot és utat keressen majd a kormány arra (Kováts-Nagy Sándor: Törvényeket!), hogy azt a fekélyt, amely benne él a magyar alkot­mányosságban, kioperálja, a felzúdult nemzeti , közvélemény testéből, de a kormánynak kell megtalálnia az utat és módot arra, hogy ezt a helytelen, eléggé meg nem róható közjogi sé­relmet, amely a választási rendszeren üt csor­bátépen akkor, amikor a nemzetgyűlés állandó ülésezése kapcsán a nemzetgyűlés minden egyé­nének kontrollja alá kell, hogy helyezze a vá­lasztás tisztaságát és becsületességét, orvosolja. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Lehet, hogy az az eszköz, amelyet Baross János tisztelt képviselőtársam ajánlott, nem törvényes megoldási mód, de politikai, gyakor­lati megoldási mód. (Baross János: És tisztes­séges !) Ha azonban ez nem elegendő, akkor, amint önök a választások előtt kiadtak egy rendelet, hogy a választás előtt hét nappal nem lehet agitálni, most is kiadhatnak rende­j letet arról, hogy az ilyen választást nem lehet érvényesnek tekinteni. De válassza a kormány azt a módot, amelyet akar, ez a kormány dolga, kötelessége ; a saját választójogi rendeletét magyarázni, reformálni a kormánynak áll módjában, és a kormány már ennek a lényeges gyakorlatában van is. Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Urbanics Kálmán! Urbanics Kálmán: A nagyatádi választás körülményeivel tüzetesebben nem akarok fog­lalkozni, nem pedig azért, mert nem akarok abba a hibába esni, amibe az igen tisztelt iu­ditványozó képviselő ur esett. A magyar al­kotmánynak és a közszabadságoknak egyik legfontosabb és legnagyobb biztositéka az a törvényes rendelkezés, hogy senki a maga jo­gos és törvényes birája elől el nem vonható. (Hebelt Ede: Ezt a gyorsított eljárással szem­ben is figyelembe kell venni! — Zaj. — Elnök csenget.) Amennyiben a nagyatádi választás­nál — felteszem, de meg nem engedem — szabálytalanság történt volna, ugy a szabály­talanság elbírálására a nemzetgyűlés bíráló­bizottsága az illetékes. (Szakács Andor: Ha van petíció!! De ha nincs petíció?) Ameny­nyiben sérelem történt, méltóztassék gondos­kodni arról, hog*y petíció történjék s akkor a-z arra illetékes törvényes bíróság el fogja bí­rálni, hogy történt-e ott tényleg szabálytalan­ság-, avagy sem. Ha más megoldásra helyezked­nék a nemzetgyűlés, akkor beleavatkoznék olyan dolgokba, amelyekhez joga nincs, s az alkotmányt sértené meg abban az esetben, ha ezt napirendre tűzné és akkor foglalkoznék ezzel a kérdéssel, amikor azzal az illetékes tör­vényes: birói testület, a bírálóbizottság még nem foglalkozott. Kérem! az elnök ur napi­rendi indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: A házszabályokban előirt szólásjo­got a képviselő urak kimeritették, igy a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Ba­ross János képviselő ur indítványa ellentétben van az elnöki napirendi indítvánnyal, tehát szembe fogom állítani a két indítványt egy­mással, Kérdem a t Nemzetgyűlést, méltózta-

Next

/
Thumbnails
Contents