Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-330

A nemzetgyűlés 330. ülése 1924. iiak az ára. Én elismerem azt, hogy a t. agrárérdekeltségnek nagyon is a zsebébe vág, ha külföldről élőmarhát hoznak be, mert hiszen a külföldi olcsóbb marha leszorítaná a belföldi élőállat árát, de leszorítaná a hus árát is. (Zsilinszky Endre: Az élőállat ma is olcsó!) Amikor azt kell tapasztalnunk, hogy nemcsak Budapesten, hanem mindenütt az egész országban erősen csökken a húsfogyasztás, amikor azt tapasztaljuk, hogy tisztességben megőszült iparosok kénytelenek iparukat feladni, mert nem tudnak húst árusitani, akkor mégis csak fel kell tennem a kérdést, hogy valakinek kell áldozatot hozni. A városi lakosság már a háború kezdete óta, különösen az utolsó esztendőkben rengeteg áldozatot hozott ezen a téren. Jobban koplalni, többet elvonni a szájától már nem lehet, mint amennyit a városi lakosság elvont. Engedelmet kérek, jobban egy népet nem lehet koplaltatni hus és cereáliák tekintetében, mint amennyit a magyar nép koplal. Nagyon kérem a t. kormányt arra, hogy tegye lehetővé a husbohozatalt és tegye lehetővé azt, hogy a városi lakosság valamiképen húshoz jusson, mert ez szociálhigiéniai érdek és azonkívül érdeke az ipar fejlődésének is, Ezenkívül arra kérem a kormányt, hogy tegye lehetővé a húsipar fellendítését, ezzel csökkentheti a munkanélküliséget és azt az elkeseredést, amely a munkásságban, az iparos rétegben a méltatlan bánásmód miatt amúgy is meg van. Ezek után a következő interpellációt intézem az összkormányhoz (olvassa) : „Hajlandó-e a kormány a városi dolgozó lakosság egészséges élettartását veszélyeztető elviselhetetlen husdrágaság enyhítésére az élőállatoknak vámkülföldről való vámmentes behozatalát megengedni 1 Hajlandó-e a kormány az amerikai zsir és fagyasztott hus behozatalát iparosoknak és szövetkezeteknek lehetővé tenni, mint a székesfőváros húsüzemének l Hajlandó-e a kormány a belföldi forgalomban az élőállatok vasúti szállitási díjtételeit lényegesen csökkenteni 1 Végül hajlandó-e a kormány a városi hatóságokat, elsősorban a székesfővárost a már aranyparitáson felül lévő vágódijak, szemledijak és az élőállatokat terhelő fogyasztási adók mérséklésére, a kétszeresen fizetett fogyasztási adó visszatérítésére felszólitani 1 (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kormánynak! Ki a következő interpelláló? Hébelt Ede jegyző: Zsilinszky Endre! Zsilinszky Endre: T. Nemzetgyűlés! A népszövetség tanácsa folyó év szeptember 27-iki tanácsülésében a katonai ellenőrzésnek egészen uj rendszerét állapította meg határozatában ; természetesen csak a legyőzött államokra, a legyőzött államok között is csak azokra, amelyek eddig nem tudták kiverekedni a békeszerződések revizióját. Vonatkozik ez az uj katonai ellenőrzés Németországra, Magyarországra, Bulgáriára és Ausztriára, nem vonatkozik azonban Törökországra, amely a sèvresi bókeszerződást Lausanneban, mint tudjuk, felborította és egészen uj jogviszonyt állított be a győztes hatalmakkal szemben. A magyar közvélemény meglehetős egykedvűséggel fogadta a katonai ellenőrzésnek ezt az uj rendszerét, a magyar kormány pedig hallgatással intézte, el ezt a kérdést ügy Genfben, évi november hó 5-én, szerdán. 31 mint a magyar nemzetgyűlés előtt. A magyar közvélemény alig tudja tulajdonképen, hogy itt nemcsak katonai ellenőrzésnek egészen uj rendszerével állunk szemben, hanem a katonai ellenőrzésnek egészen uj jogalapjával is. Az eddigi katonai ellenőrzés a békeszerződés 133. és 137. §-ára volt épitve, amelyeket fel fogok olvasni azokban a részekben, amelyek ide vonatkoznak. A mi békeszerződésünknek 133. §-a a következőképen kezdődik (olvassa) : „A jelen szerződésben foglalt összes olyan katonai hadihajózási és léghajózási rendelkezéseket, amelyeknek végrehajtására bizonyos határidő van megszabva, Magyarország a szövetséges és társult főhatalmak által erre a célra külön kinevezett szövetségközi bizottságok ellenőrzése alatt köteles végrehajtani". A 137. § a következőképen szól (olvassa) : „A katonai szövetségközi ellenőrző bizottság feladata különösen az, hogy a magyar kormánytól a lőszerkészletek és raktárak elhelyezésére, valamint a fegyver-, lőszeres hadialiyag-mühelyek vagy gyárak elhelyezésére és működésére vonatkozó közléseket átvegye. Ez a bizottság veszi át a kiszolgáltatott fegyvert, lőszert, hadianyagot, a hadiipar célját szolgáló szerszámokat, meghatározza az átadás helyét, felügyel a jelen szerződés által megszabott lerombolásokra, használaton kivül való helyezésekre vagy átalakításokra". Ezek a szakaszok világosan mutatják, hogy a békeszerződésben lefektetett katonai ellenőrzésnek nem volt semmi más célja, mint hogy a katonai leszerelést a békeszerződés szakaszai értelmében végrehajtsa és ellenőrizze. A katonai leszerelés megtörtént. A népszövetségbe való felvételünk előtt maga a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság jelentette ki, hogy Magyarország a békeszerződésnek az ellenőrzésre vonatkozó szakaszait végrehajtotta, ezt jelentette a magyar ministerelnök ur is a törvényhozás előtt ; ebből pedig az következik, hogy ebben a pillanatban a békeszerződés értelmében minden katonai ellenőrzésnek meg kellett szűnnie. A mi katonai ellenőrzés ezután is történt, az az én legszentem meggyőződésem szerint a békeszerződés szellemével és a békeszerződés szakaszaival éles ellentétben van. Az uj katonai ellenőrzés, miután nem hivatkozhatok ezekre a szakaszokra, amelyek világosan jelzik, hogy itt a leszerelés végrehajtásáról és ellenőrzéséről van szó, egy olyan szakaszt keresett a békeszerződésben, egy olyan eldugott általános szakaszt, amelynek bő subája alatt az uj, a vadonatúj katonai ellenőrzést becsempészhette. A mostani népszövetségi katonai ellenőrzés a trianoni szerződés 143. §-ára hivatkozik és azon alapul. Ez a szakasz a következőképen hangzik (olvassa) : „Magyarország kötelezi magát, hogy mindaddig, amig a jeleli szerződés hatályban van, aláveti magát minden olyan vizsgálatnak, amelyet a népszövetség tanácsa szótöbbséggel szükségesnek itél". Minden józan mérlegelés szerint ennek a szakasznak nem lehetett és nem lehet más értelme, mint az, hogy Magyarország komolyan veszélyezteti a békét, a népszövetségnek joga legyen Magyarország ilyen tényeit felülvizsgálni és ellenőrizni. De kérdem : van-e egyáltalában módja, lehetősége, eszköze és ereje Magyarországnak ahhoz, hogy a békét veszélyeztesse 1 Sem értelme, sem nemzetközi jogosultsága nincs e szakasz alapján semmiféle katonai ellenőrzésnek. A ministerelnök ur a szanálási törvényjavaslat tárgyalása alatt mint nagy külpolitikai