Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-330

32 À nemzetgyűlés 330. ülése 1924. eseményt könyvelte el, hogy Magyarország gazdasági terén kikerült a szövetségesek közvetlen ellenőrzése alól, mert most már neon a jóvátételig bizottság, hanem a népszövetség tanácsa fogja Magyarországot gazdasági szempontból ellenőrizni és kikerült a népszövetségesek közvetlen katonai ellenőrzése alól is, mert azt mgst már nem az eddig közvetlenül a szövetségesek kezében lévő szövetségközi ellenőrző bizottságok fogják végezni, hanem maga a népszövetség veszi át. Ezt akkor mindenki csak ugy foghatta fel, hogy a most következő uj katonai ellenőrzés, ha már meg kell lennie, mindenesetre jóval enyhébb, humánosabb, igazságosabb lesz Magyarországgal szemben, mint volt a régi. Joggal elvárhatta Magyarország azt, hogy az a katonai ellenőrzés, amely már a leszerelés után' következett be ós a népszövetség részéről történik, megfelelőbb és igazságosabb legyen, mint az az ellenőrzés, amely a győztes hatalmak közvetlen szervei alapján történt még a leszerelés előtt. Meg kell azonban állapitammk, hogy ez az uj katonai ellenőrzés a Népszövetség kezében minden tekintetben sokkal súlyosabb, sokkal megalazóbb és sokkal zaklatóbb természetű, mint volt a régi. Hogy Magyarország egyáltalában jöhet-e olyan helyzetbe, hogy a békét Európában veszélyeztesse, annak illusztrálására legyen szabad Európa ránk nézve fontos államainak haderejét a mi haderőnkkel összehasonlitani. Mint nagyon jól tudjuk, Magyarországnak a békeszerződés 35.000 katonát engedélyezett, ebben a számban 1250 tiszt már benfoglaltatik. Ezzel szemben Csehország hadereje a Népszövetség adatai szerint, költségvetési, jelenlegi béke hadereje 10.629 tisztből és 139.631 főnyi legénységből áll, ez összesen 150.260 ember a csendőrségen kivül. Jugoszláviának 6740 tisztje és 109.000 főnyi legénysége van, ez öszszesen 115.740 ember, Oláhországnak 13.382 tisztje és 140.817 főnyi legénysége, összesen 154.199 embere van. Megjegyzem, hogy az oláhokra vonatkozó adatokat nem a Népszövetség vonatkozó adataiból szereztem, mert Oláhország elmulasztotta azt, hogy ezeket az adatokat a Népszövetségnek bejelentse, de mindenesetre olyan forrásból vettem, amely abszolút hiteles. , Ami most a használatban levő puska- és ágyuanyagot illeti, a következő adatokkal számolhatok be: Magyarországnak a békeszerződés 40.250 puskát engedélyezett, géppuskát 525-öt, ágyút és tarackot 175-öt. Ezzel szemben Csehországnak használatban van 120.000^ puskája, 1818 géppuskája és 1788 (ágyúja és tarackja. Jugoszláviának puskája, karabélya van 90.000, géppuskája 1468, ágyuja és tarackja 1028, Oláhországnak van 150.010 puskája, 5000 géppuskája és 4200 ágyuja és tarackja. Magyarország 35.000 főnyi haderejével szemben tehát a kis entente-nak ma fegyverben álló hadereje 420.199 emberből áll, vagyis a magyar haderőnek tizenkétszerese. Ha a csendőrséget hozzászámítjuk ehhez Magyarország és a kisentente részéről is, akkor az arány ugyanaz. Puskája vau Magyarországnak 40.250, a kisentente-nak 370.000 van használatban, tehát az arány tízszerese. Ágyúja van Magyarországnak 175, a kisentente-nak 6816, tehát a használatban levő ágyuparkok aránya harminckilencszeres. (Esztergályos János: És mégis, mégis!) Szeretném tudni, t. Képviselő ur, miért mondja azt, hogy: mégis, mégis! Mit akar ezzel mondani! (Esztergályos János: Tudja azt a képviselő ur évi november hó 5-én, szerdán. nagyon jól, hogy mit gondolok én!) Tudom, képviselő ur. (Esztergályos János: Tudhatja, hogy én is tudom!) Azt hiszem, nem azért mondja, mintha ezeket az adatokat kétségbe akarná vonni. (Esztergályos János: Nem, nem! Sőt! — Hedry Lőrinc: Azért, mert mindez kevés, ha nincs hozzá bátorság! — Esztergályos János: Ne piszkálják az urak!) Ezek a számok azonban nem fejezik ki igazán a kis entente-nak Magyarországéhoz viszonyított katonai erejét, mert hiszen ezek csak békelétszámok, költségvetési számok; Magyarország hadseregének mai békelétszáma azonban megfelel a háborús létszámnak is, mert mi nem mozgósíthatunk, nekünk nincsenek olyan kereteink, amelyeket kiegészíthetünk, nekünk olyan lehetőségeink és eszközeink, amelyekkel háború esetén az engedélyezett 35.000 főnél nagyobb hadsereget felszerelhetjük, egyáltalában nincsenek. Ha azonban a kis entente háborús haderejét akarjuk összehasonlítani a mienkkel, akkor a következő adatokkal számolhatok be. Ezeket a számokat a kisentente sajtójából vettem, tehát semmiesetre sem lehetnek tiílzottak. Oláhország háború esetén felszerelni és mozgósítani tud 2,400.000 embert, Csehország egy milliónál többet, Jugoszlávia kereken egy milliót. Összesen 4,400.000 katonát tud mozgósítani a kisentente, ami 128-szorosa a mi békés és egyúttal háborús hadseregünknek. Az a kisententebeli sajtóorgánum, amelyből ezeket az adatokat veszem, hozzáteszi, hogy Lengyelország, bár nincs benne a kisententeben, ^ de Franciaországhoz való viszonya következtében háború esetén bizonyára a kisentente mellé áll, a kisentente mellett kétmillió uj katonát jelent, tehát a kisentente háború esetén 6,400.000 katonát tud kiállítani. Megállapítja ez a sajtóorgánum azt is, hogy a kisentente békehadserege megfelel a francia hadsereg nagyságának. Egy pár számban össze akarom adni a nagyentente hadseregeit, hogy illusztráljam, micsoda hajmeresztő igazságtalanság, gyalázatosság és valósággal nemzetközi aljasság Magyarországgal szemben minden katonai ellenőrzés. (Eőri-Szabó Dezső: Költségeinket szaporítják!) Franciaország békehadserege 604.104 ember, a gyarmati csapatokkal együtt 687.104. Nagybritanniának mai, fegyverben álló békehadserege 442.080 ember, ebben nincsenek benne a domiuiumok külön hadseregei. Olaszországnak 308.000 katonája van fegyverben, ez azonban 1923 január 1-i adat, már pedig tudjuk, hogy Olaszország a királyi hadsereget kibővítette, ezenkívül a nemzeti milíciával is megerősítette. Ezek a számok tehát már nem felelnek me_g egészen a mai helyzetnek. Belgium 126.761 katonát tart fegyverben, a kis Görögország 68.565 katonát, sőt a pár millióból álló kis észt testvérnemzetnek is van 20.000 katonája, a mi 35.000 katonánkkal szemben. A békeszerződés értelmében mi katonai légi flottát nem tarthatunk. Ezzel szemben Csehországnak van 244 különböző katonai aeroplánja; Oláhországnak — erre vo'natkozólag pozitív számom nincs, csak hozzávetőlegesen mondom — bizonyára van 150, Jugoszláviának 16, ez összesen 400. Nagybritanniának 599 katonai repülőgépe van, Franciaországnak 1351 hivatalosan jegyzett katonai repülőgépe; ebből tisztán bombázó repülőgép 364. Olaszországnak 256, Belgiumnak 189, az entente-nak és kis-