Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-330

A nemzetgyűlés SBO, ütése 1924. évi november hó 5-én, szerdán. 2Î rendelet érvénye idején valóságos hajtóvadászatot próbáltam indítani, de teljesen eredménytelenül. Rajtaütés-szerüen próbáltam rendőrségi közegek segítségével, részint a könyvekbe való betekintést) kierőszakolni,

1 részint pedig — megvallom ezt is egész őszintén — igen nagy közérdek forogván kockán, oly módon próbáltam a nyitjára jönni egyik-másik iroda özeiméinek, hogy detektívet, vagy bárki más polgárembert kértein meg, hogy próbálkozzék eljárni és az illetőket yalamiképen lépre csalván, betekintést nyerni üzelmeikbe. Ez a rajtaütés azonban nem eredményezett semmit. A legártatlanabb feljegyzéseket találtuk a könyvekben, amelyek büntetőjogilag bizonyítékul semmikép sem szolgálhattak volna. Viszont ezek a törvény, a rendelet paragrafusainak kacskaringói között járni megszokott egyének, ugy < látszik, a rókától eltanult ravaszsággal igazítják dolgaikat és valami sajátságos hatodik érzékkel megszimatolják, megszagolják a jelentkezőben az ellenfelet, az ellenséget. Ennek következtében nem sikerült ily módon sem egyetlenegy esetben sem betekintést nyerni, illetőleg olyan adatokat szerezni, amelyeknek segítségével ellenük eljárhattunk volna. Most pedig, mivel a büntetőjogi szankció, illetőleg az ezt tartalmazó paragrafus kimaradt a lakásrendeletből, természetesen már egészen a jogosság látszatával foglalkoznak a lakásközvetitóssel. Most már nem arról van szó az ő előadásuk szerint, hogy lakásokat eladnak, hanem arról, hogy lakásokat közvetítenek. T. képviselőtársam tévedése ennek a kérdésnek jogi megítélésénél, azt hiszem, onnét ered, hogy helyesen idézte ugyan a lakásrendeletnek azt a paragrafusát, amely szerint a természetes megürülés révén szabaddá váló lakást tartozik a háztulajdonos 8 napon belül bejelenteni a lakáshiyatálnak, ugyanennek a paragrafusnak másik részét azonban figyelmen kivül méltóztatott hagynh Ugyanis ebben van megállapitv hogy ugyanezen az időn belül a háztulajdonos megmondja, ki legyen az igy megürült lakás lakója, mert a háztulajdonos kijelölési jogát az 1924 május 1-én életbelépett lakásrendelet majdnem teljesen restituálta. Ezek az irodák igy azzal védekeznek egy esetleges eljárással szemben, hogy ők nem tesznek egyebet, mint hogy a lakásrendeletben a háztulajdonos részére megállapít ott rendelkezési jogot közvetítik a lakáskeresőkhöz, mivel pedig ez, legalább formális jogi szempontból, nem kifogásolható, velük szemben eljárni nem lehet. Én magam is nagy felháborodással hallom azokat az adatokat, amelyeket képviselő ur részint elmondani, részint felolvasni szíves volt és nagy erkölcsi felháborodást érzek minden ilyen szipolyozó irodával szemben, mert valóban meg kell állapítanom a nagy nyilvánosság előtt, hogy ezek az irodák, amikor a lakások elárusitásával a legsúlyosabb gondokkal küzdő lakástkereső polgártársaikat megzsarolják, valóban a nyomor után szednek olyan verejtékes vámot, melynek megbélyegzésére semmi szó nem elég erős. A negyedik kérdés egy konkrét lakásügyi nekem tudomásom arról, hogy Kispesten csak olyanok kaphatnak lakást, akik dr. Nemes Károly ügyvédnek nagyobb összeget tudnak fizetni. Erről nincs tudomásom. Ha tudomásom lett volna róla, akkor ez az állapot már meg is szűnt volna. De mondom, nincs róla tudomásom, most vettem róla tudomást és a legszigorúbb vizsgálatot rendelem el. Természetesen az adatok nem ismerésével nem mondhatok bírálatot dr. Nemes Károly ügyvéd ür gestiójáróí, de amennyiben a lakáshivalali közegek részéről fordult volna elő valami szabálytalanság, ezt a saját hatáskörömben a legsúlyosabban meg fogom torolni, amennyiben pedig dr. Nemes Károly ügyvéd ur részéről fordult volna elő ilyen szabálytalanság, mindenesetre megkeresem a módját, hogy az illetékes hatóságok eljárjanak. A negyedik kérdés egy konkrét lakásügy; sérelemre vonatkozik, Azt méltóztatik felemlíteni, hogy dr. Somogyi Csizmazia Béla összekötő tiszt a tőle elitélt lakásból még mindig nem költözött ki. Ezt az ügyet nem ismerem, vagy legalább is nem ismerem annyira, hogy konkrét választ tudnék adni. Meg fogom azonban vizsgálni és méltóztassék arról meggyőződ" ve lenni, hogy az állami adminisztráció egységére féltékenyen vigyázunk, tehát semmi körülmények között sem történhetik meg az, hogy valamilyen szerve az állami organizációnak egy másik szervvel olyan összeütközésbe kerüljön vagy oly renitenciát mutathasson, amely egy birói itélet végrehajtását meg tudná akadályozni. Végül az utolsó kérdés a Zita-kórház barakjainak átalakításáról szól és az albérlők védelmét sürgeti. Ami az albérlők védelmét illeti, sajnos, nean tudok semmi újat mondani ebben a kérdésben, csak azt, amit nagyon sokszor kinyilatkoztattam, már, hogy az albérlők védelme benne van a lakásrendeletben. Én tehát kérem az albérlő urakat, hogy, amennyiben a főbérlők részéről uzsorát szenvednek, méltóztassanak az arra rendelt szervnél jogvédelmet keresni. Nem kell attól félniök, hogy az illető albérletbeadó megtagadja majd tőlük a lakásnak to~ vábbi albérletbe adását, mert abban az esetben, ha a rendőrhatósági ítéletben megállapíttatik, hogy az albérletbe adó az albérlőt tényleg kiuzsorázta, az albérlőnek mindenesetre odaítéljük a lakást, vagyis az albérletbe adótól a konkrét esetben elvesszük a rendelkezési jogot. Tehát ismétlem, nem kell attól félniök az albérlőknek, hogy bosszúból kiteszik őket az utcára. Ami a Zita-kórház barakjainak lakásokká átépítését illeti, megnyugtathatom a t. Nemzetgyűlést arról, hogy ezek közül a barakok közül mindazokat, amelyek a műszaki vizsgálat után átalakithatóknak bizonyulnak, át fogjuk lakásokká alakítani. Mindenesetre téves az az értesülés, amelyet magánúton méltóztatott kapni, hogy csak 20 vagy egynéhány barakot kívánunk átalakítani. Összesen 60 baraknak az átalakítását vettük tervbe. A munkálatok r még egyáltalában nem kezdődtek meg. Az a néhány munkás, aki kinn dolgozik, inkább a szükséges tatarozási vagy dezinficiálási munkát végzi, mert egészségügyi szempontból ezek elvégzése nélkül tulaj donkép nem is lehet közelíteni ezekhez a barakokhoz. A munkálatok kiírása, illetőleg a vállalkozók felszólítása megtörtént. A legközelebbi napokban történik a döntés a munkálatok kiadásáról és amennyiben az időjárás engedi, a legjobb esetben négy, a legroszszabb esetben pedig 6 héten belül a barakok átadatnak rendelkezésüknek. Ami az átalakítás stílusát illeti, egységes típusokat kívánunk építeni, meglehetősen nagy szobát, amelybe beállítjuk azután a takaréktüzhelyet, hogy ne kelljen külön konyhát építeni, ami egyrészt nagyon megdrágítaná az átalakítás költségeit, másrészt nagyon elnyújtaná a munkálatokat. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék talán megnyugvással tudomásul venni a ZitaNAPLÓ XXVII. •