Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-338
292 A nemzetgyűlés 338. ülése 1924 hozást, hogy a ministerek nyilatkozattételre kötelezhetők legyenek. Később azonban a házszabályok szabályozták az interpellácionális jogot s ezzel kapcsolatban kötelezték a ministereket nyilatkozattételre, de egyúttal biztosították számukra azt a jogot, hogy nyilatkozatukat 30 napon belül tehessék meg. A ministerektől ezt a jogot az 1848 : III. te. 29. §-ának nem megfelelő magyarázatával elvenni nem lehet, ennélfogva nézetem szerint az emiitett törvényszakasz az interpellációkra nem vonatkozhatik (Baross János: Hallatlan!), illetőleg csak akkor, ha az azokra adott ministeri választ a Ház nem vette tudomásul és a házszabályok értelmében annak tárgyalását napirendre tűzte. Ami álláspontomnak azt a részét illeti, hogy az indítványnak tartalmaznia kell a tárgyat, amelyre névé a Ház felvilágosításokat kivan kapni, azt hiszem, ez bővebb indokolásra nem szorul. Végül az időpontot illetőleg szükségesnek látom, hogy amint a ministerek kötelesek legalább 24 órával előbb közölni a Házzal, ha valamely interpellációra válaszolni kivannak, ép úgy meg kell adni a módot arra, hogy egyrészt az illető mínisternek ideje legyen a hozzá intézett kérdések tekintetében tájékozódást szerezni, másrészt pedig el kell kerülni azt, hogy a Ház és az elnökség lehetetlen helyzet elé állittassék. Ez könnyen bekövetkezhetik akkor, ha azonnali megjelenésre hivatik fel valamely minister, de a határozatnak az elnökség érvényt szerezni nem tud, mert pl. az illető minister épen nem tartózkodik a fővárosban, vagy az az eset fordul elő, mint a jelen pillanatban, amikor a Ház elnökségének értesülése szerint a ministerelnök ur, valamint az újonnan kinevezett, de a Ház előtt még meg nem jelent és esküt nem tett földmivelésügyi minister ur a kormányzó őfőméltósága előtt fog egy fél óra múlva megjelenni, hogy az esküt letegye. íme tehát ebből is az következik, hogy ilyen azonnali meghivásra az elnökség szankciót nem talál. Kétségtelen tehát, hogy a végrehajtatlan határozatok hozatalával a nemzetgyűlés tekintélye és méltósága, határozatainak komolysága és ezzel kapcsolatban a ministeri állás tekintélye is veszélyeztetve van. (Igaz! ügy van! jobb felől.) Nyilatkozatomhoz hozzá kívánom tenni még azt is, hogy tekintettel a kérdés nagy horderejére, az ülést abból a célból kívánom nagyon rövid időre felfüggeszteni, hogy a kérdést egészen nyugodt megfontolás tárgyává méltóztassanak tenni. (Baross János: Hogy többségre jussanak! — Szilágyi Lajos: Kisebbségben vannak!) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Baross János képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. I Baross János: T. Nemzetgyűlés! A demokratikus ellenzéki koalició nevében mély megdöbbenéssel vagyok kénytelen tiltakozni az 1848. évi III. tc-ben lefektetett egyik legnagyobb alkotmánybiztositékunknak az elnökség által való kétségbevonása, illetőleg annak megsemmisítésére való törekvése ellen, (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) Az 1848: III. te. szórói-szóra a következőkép rendelkezik (olvassa); A ministerek m országgyűlés mindegyik táblájánál annak! kivá. évi november hó 19-én, szerdán. natára megjelenni s a kívántató felvilágosításokat előadni tartoznak". (Közbeszólás a szélsőjobboldalon.) A közbeszóló képviselő urnák közbeszólására csak azt jegyzem meg, hogy nem méltóztatott megérteni, amit Zsitvay alelnök ur felolvasott, mert ő egyenesen kétségbe vonta felolvasásában azt a kötelezettségét, hogy feltegye a kérdést a Háznak szavazásra és elrendelje a szavazást arra vonatkozólag, hogy a Ház maga elé rendelje-e a minister!. Ha méltóztatott volna odahallgatni a képviselő urnák arra, amit Zsitvay alelnök ur felolvasott, akkor bizonyára hallotta volna, hogy abban az foglaltatott, hogy ez a rendelkezés egyáltalában nem vonatkozik az interpellációs jogra. Szórói-szóra ezt olvasta fel Zsitvay alelnök ur. A magyar alkotmánynak egyik legnagyobb sarkköve és biztositéka az^ amelyet most ineidentaliter az elnökség meg akar semmisíteni. (Ellentmondások jobboldalon. Nagy zaj.) Hogy mennyire fontos ez, azt épen Scitovszky elnök urnák a szavaival fogom bebizonyítani. Hogy miért forog most az ellenzék körében oly idegesen az interpellációs és inditványozási jog, vissza kell tekintenem a legutóbbi hetek eseményeire. Én negyed század alatt — mióta tagja vagyok a magyar parlamentnek — soha házszabálykérdésekben fel nem szólaltam, s most tiz napon belül kénytelen vagyok másodízben felszólalni, mert olyan hallatlan, visszaélés történik a házszabályokkal, (Élénk ellentmondások a jobboldalon.) és a parlament és a nemzet jogával, amilyet szó nélkül tűrni nem lehet. (Gr. Hoyos Miks a : Bizonyítani kell! — Zaj a baloldalon. Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Be fogom bizonyítani a képviselő urnák. (Halljuk! Halljuk! balfelől. Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Gr. Hoyos Miksa közbeszól. — Zaj.) Csendet kérek képviselő urak! Baross János: Ha Hoyos képviselő urnák be méltóztatik fejezni beszédét, bizonyítani fogok. Kérdem, honnét és miből merült fel ez a házszabálykérdés 1 Miből származott előszöí Létai képviselő urnák, azután az én csekélységemnek a felszólalása? (Bessenyey Zénó: Ez ellen tiltakozunk: Nem csekélység! — Szilágyi Lajos: Nagyon szellemes, majdnem vacsorái hang. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Baross János: T. Nemzetgyűlés! Négyszáz interpelláció van válasz nélkül! (Felkiáltások a jobboldalon: Csak háromszáz!) Kiszámítottuk, hogy igenis circa 400 interpelláció van válasz nélkül. (Ellentmondás jobbfelől.) A képviselő urak pontosabb statisztikája szerint van 366, a maival együtt 367. (Kálmán István: Meg a forgalmi! — Derültség!) T. Nemzetgyűlés! Soha életemben közjogi vesszőparipákon nem szoktam lovagolni. Ismerem az életet, tudom, hogy a ministernek nincsenek meg mindig az adatai, hogy pont 30 nap alatt feleljen egy interpellációra. Lehet, hogy néha egy-két hétre van szüksége erre, de a nemzetgyűlés megnyitásának első percétől fogva vannak nagyon fontos, az országnak vagy egy vidéknek életbevágó kérdéseire vonatkozó interpellációk. (Eckhardt Tibor: Ez igy van!) A képviselőnek az országos érdekekkel parallel kerületének érdekeit is kell képviselnie. Ebben a rettenetes nyomorúságban, ebben a munkanélküliségben és ebben a szociális elégedetlenségben, amelybe az országot ez a szerencsétlen kormányzat dobta és lökte, annyi a nyomor, annyi a panasz, annyi
