Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

A nemzetgyűlés 838. ülése 1924. évi novemher hó 19-én, szerdán. 291 many, hajlandó-e megfelelő sürgős intézkedéseket tenni e visszásság-ok és visszaélések hathatós kiküszöbölésére? Nevezetesen: 1. hajlandó-e generális érvényű intézkedéssel vigasztalan helyzetükből kisegíteni a földhözjuttatottakat ott, ahol kielégítésük méltánytalanul és mostohán történt, ahol bebizonyultan mivelésre alkalmatlan, avagy kevésbé alkalmas földet kaptak, továbbá ott, ahol földjeiket indokolatlanul nagy távolságban kapták, végre hajlandó-e intézkedést tenni a mellőzött kategóriák és különösen a törvény 2. §-ának 3. pontjában emiitett bérlőtársadalom földhöz juttatása iránt, ha ezeket az alapeljárásnál figyelembe nem vették! 2. milyen intézkedést tart szükségesnek a kormány, hogy a nagybirtokosok földvagyonváltság-kötelezettségük mértékét a kataszteri becslések megváltoztaásával ne csökkenthessék, vagyis a kincstárt meg ne károsithassák és ugyanakkor a földhözjuttatottakra az előzőleg érvényben volt kataszteri becsléssel szemben rögtönzött uj becslés alapján haszonbértöbbletet ne háríthassanak, azaz a földreformot s a kormánynak a haszonbérek megállapítására vonatkozó rendelkezéseit erkölcstelen és kapzsi módon ki ne használhassák arra, hogy addigi haszonbéreiket megsokszorozzák? Hajlandó-e különösképen arról gondoskodni a kormány, hogy az OFB. kiküldött birái, úgyszintén itélőtanácsai az 1921 szeptember 7-ike óta megejtett kataszteri becslésváltoztatásokat a haszonbérek megváltoztatásánál minden esetben hivatalból mellőzni legyenek kötelesek! 3. hajlandó-e sürgősen intézkedni a kormány, hogy a vagyonváltságföldeket természetben elkülönitsék, hogy ezáltal a kettős bérfizetési kötelezettség megszüntethető legyen

V Tisztelt Nemzetgyűlés! Amikor ezekben voltam bátor előadni a magyar földmivesnép helyzetét tárgyaló interpellációmat, ezt abban a szent meggyőződésben tettem, hogy képviselői kötelességemet teljesítem, amikor mindezekre az igen t. kormány figyelmét felhiyom. (Drozdy Győző: A 16. pontosok figyelmét!) Semmiféle politikai tendenciát nem vegyitettem felszólalásomba, egyet azonban kénytelen vagyok megállapítani: ha a kormány nem veszi figyelembe ezeket az égető bajokat, amelyek a magyar földön mint futótűz harapóznak el országszerte (Baross János: Ugy van! Ugy van!), ha a kormány azt a meggyőződést erősiti meg a magyar földmivesszegénység lelkében, hogy az ő sorsa, tönkremenetele, megsemmisülése előtte teljességgel közömbös, akkor hiába hoz a kormány házszabályreviziót (Ugy van ! Ugy van! half elöl.), hiába nyúl drákói eszközökhöz a társadalmi rend biztosítására, mert akkor a kormány útját eg-yengeti vagy Károlyi Mihály politikája megismétlődésének, vagy a fehér bolsevizmusnak Elnök: Az interpelláció kiadtaik a ministerelnök urnák és a földmivelésügyi ministernek. (Szilágyi Lajos szólásra jelentkezik.) Szilágyi képviselő tir milyen címen kivan szólni f (Szilágyi Lajos: Az 1848:111. te. 29. $-a alapján óhajtok indítványt tenni! — Felkiáltások a balés a szélsőbaloldalon : A házszabályokhoz !) A szó a képviselő urat megilleti ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Bennünket, akik Szakács Andor t. képviselőtársam interpellációját figyelemmel hallgattuk és akik jelenleg ebben a teremben a nemzetgyűlés többsége vagyunk (Ugy van! Ugy van! balfelöl. Ellentmondások a jobboldalon.) künn az országban pedig szent meggyőződésem szerint a nemzeti akaratnak sokkal hivatottabb képviselői vagyunk (Baross János: Óriási többséggel!), mint a t. túloldal képviselői, nem elégít ki az, hogy a panaszok egész sorozatát borzadva végighallgattuk. Mi felvilágosításokat kérünk ós követelünk a földmivelésügyi minister úrtól. Kíváncsiak vagyunk, mi a véleménye annak a földmivelésügyi minister urnák, aki nagyatádi Szabó István sírjánál esküt tett, hogy nagyatádi Szabó emlékéhez méltó akar maradni. (Drozdy Győző: Két „Eskütt"-je van már Nagyatádinak!— Baross János: Ez lesz a 361. interpelláció, amelyre nem fog felelni a kormány. Háromszázhatvanra eddig nem felelt ! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Szilágyi Lajos: Nem tart vissza indítványunk megtételétől clZ* fît körülmény sem, amelyet emlegetni hallottunk, hogy t. i. az uj földmivelésügyi minister ur még nem tett esküt és ezért nem hallgatta meg az interpellációt, mert földmivelésügyi ministernek valakinek kell ebben az órában is lennie és ha Mayer János még nem funkcionál, mint földmivelésügyi minister, akkor funkcionálnia kell hivatalbeli elődjének, Bethlen István ministerelnök urnák. (Ugy van! balfelöl.) Ebből kifolyólag az ellenzék nevében mély , tisztelettel azt indítványozom, hogy a Szakács Andor által előterjesztett kérdésekben való felvilágítások megadása végett a nemzetgyűlésnek a földmivelésügyi minister urat megjelenésre és a felvilágosítások megadására kötelezni méltóztassék. (Helyeslés a bal- és a szélsőbalod dalon.) Elnök: Csendet kérek, t. Nemzetgyűlés. Méltóztassanak megengedni, hogy a most elhangzott indítvánnyal kapcsolatban nyilatkozatot tegyek. Kétségtelen tény, hogy az 1848 \ III. te, 29. §-a ezidőszerint is érvényben van és igy a íiúnisterek a Ház kívánatára megjelenni és felvilágosításokat adni tartoznak. Minthogy azonban a törvény meghozatalától a múlt nemzetgyűlésig nem volt rá eset, hogy valaha is az említett törvényszakaszt a képviselőházban alkalmazták volna, és minthogy a múlt nemzetgyűlésen az e tárygyban előterjesztett indítványok esetenként más és más elbánásban részesittettek, szükségesnek tartom, hogy ebben a kérdésben álláspontomat leszögezzem. Felfogásom szerint ilyen indítvány írásban, csak valamely napirendre tűzött ügy tárgyalása során adható be, olyan ügy tárgyalása során, amelyben határozat hozandó és amelyben annak szüksége merül fel, hogy a határozathozatal előtt felvilágosítások adassanak. (Zaj half elől.) Csendet kérek, képvselő urak. A kérdésnek sokkal nagyobb fontossága van, hogysem közbeszólásokkal zavarni szabad lenne. Az indítványnak tartalmaznia kell azokat a kérdéseket, amelyekben a Ház felvilágosításokat kíván kapni, és az időpontot, amelyre a Ház az illető minister megjelenését kívánja, amely időpont azonban nézetem szerint nem tűzhető ki korábban, mint az indítvány benyújtását követő legközelebbi ülésnap. Álláspontom indoka az, hogy t az 1848-as idők házszabályai az interpellácionális jogot és ezzel kapcsolatban a ministerek kötelezettségét egyáltalában nem szabályozták. Az 1848:111. te. 29. %-z. tehát biztosítani alarta a törvényNAPLó XXYXI, 4;