Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-338
A nemzetgyűlés 338. ülése 1924. évi november hó 19-én, szerdán. 287 és mindenféle munkálat után még külön dijazást is kikötni". Ezt a díjazást azonban nem követelte, ő tehát igy akarta honorálni a tulajdonosnak, illetőleg a tulajdonos megbízottjának azt a végtelen nagy szívességét, hogy méltóztatik a haszonbért a bérlőtől évenkint elfogadni. Ez a szellem lengi át egész eljárását! (Baross János: Nem, majd a jövő parlament más törvényt fog hozni! Kövidebbet!) Hogy miért^ állapit meg ilyen magas bért, erre nézve az itélet a kataszteri tiszta jövedelmen kivül hivatkozik a községben egy megváltást szenvedő által becsatolt bizonyítványra, amely szerint Mezőberényben katasztrális holdankint a föld minősége szerint 160—240 kiló búzát fizetnek évente bérül. Ez teljesen megfelel a valóságnak. Megjegyzem, hogy Mezőberényben nagyon kevés kisgazdaságot adnak bérbe. Ha bérbe adnak kisgazdaságot, akkor közvetlenül a község közelében tanyástól, épületestől, felszereléssel együtt adják bérbe és minthogy ez az egész kis komplexus igy sokkal többet ér, a bérlő 160—200 kilogramm búzát fizet. Ennyit fizet, mert minden tanya, épület rajta van azon a földön, mert a község közvetlen szomszédságában van és mert a magtermelésen kivül a melléktermények kitermelésére is alkalmas ez a berendezkedés. Ezt azonban a most az eljáró biró ur zsinórmértékül veszi olyan bérletek haszonbérének megállapítására nézve, amelyek nem is ennek a községnek határában vannak, hanem Köröstarcsa község határában, ugy hogy a bérlőknek más községen kell keresztülmenniök, amig a saját községükbe eljuthatnak, ahol egyetlen egy gazdasági épület, egy cövek sincs, ahol tehát ha a nincstelen igénylő megkapja a földet, a magtermelésen kivül gazdasági berendezés hiján semmi egyébbel nem foglalkozhatok. Egy biró na k ilyen körülmények között egy igazságtalan itélet igazolásául ezt felhoznia nem volna szabad. (Baross János: A gazdasági felügyelő aludt? Hiszen ő a földmivelésügyi minister kiküldöttje! — Zaj half elől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassék a privát beszélgetéseket odakinn folytatni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Szakács Andor: Amikor a biró megállapította ezt a haszonbért, ítéletében arra hivatkozott, hogy ezt kellett irányadónak venni a nincstelen földművesekre nézve, mert az az kormányrendelet, amely katasztrális tiszta koronánkint 12 kilós haszonbért állapit meg, már kedvezményesen számított a rokkantak számára. Azt mondja e mellett, hogy nem sok ez a 2V2—3 mázsás haszonbér azoknak a földhöz juttatottaknak, mert — amint az Ítéletben mondja — 15 pár csirkének, 7 pár libának és nem tudom, hány tojásnak árából könnyű szerrel, játszva kifizethetik az egész haszonbért. De azt nem mondja meg az eljáró biró ur. hogy 15 kilométernyire a községben levő szegényes putritól, amelyben az a nincstelen, mint albérlő zsugorgott a telek lábában, egy 8000 négyszögöles kis földbirtok-parcellán, amelyhez, mint mondom, 15 kilométernyi távolságban jutott az állam jóvoltából az illető, hogy neveljen csirkét, libát vagy üulykát. Ezt a biró nem mondja meg. Az illetőnek vagy állandóan kinn kell lennie ott a földön, vagy nem nevelhet ott állatokat, mivel pedig ház vagy lakás ott nincs, ott nem lakhatik, tehát teljes képtelenség ez a feltevés, hogy a községtől 15 kilométernyire levő kis darab földön apró jószágot lehessen nevelnie. (Zaj.) • Igy cselekszenek most mar a nagybirtokos urak. Nem mind, általában véve nem tanasztalható ez de egyes helyeken egyrészt a kincstárt megkárosítják, másrészt pedig eddigi haszonberjövedemiüket megötszörözik, és megtízszerezik a földbirtokreform segítségével, holott teljesen biztos vagyok abban, hogy nincs ennek a nemzetgyűlésnek egyetlen egy tagja sein rr, méff az sem- aki ellensége volt elvben a r loldbirtokreformnak —, aki e törvény céljául azt akarta volna kitűzni, hogy a nagybirtokosok eddigi haszonbérjövedelmüket a földbirtokreform végrehajtása által megsokszorozzák, megötszörözzék, sőt megtízszerezzék. Mikor pedig a vagyonváftságot megszavazta a nemzetgyűlés bölcsessége, bizonyára nem azért állapította meg ezt a vagyonadót, hogy minden más vagyonadóval szemben, amelynél mindenkinek igazságosan kellett leróni az őt megillető adót, a nagybirtokosok egérutat, hátsó ajtót találva, saját vagyonadójukat egy ötöd vagy egy tized részére redukálhassák. (Halász Móric: Ez lehetetlen!) Hogy nem egészen uj dolog lehet ez a pénzügyi kormány előtt, erre vonatkozóan felhozhatom (Baross János: Egyszóval nem a szociális szempont miatt kritizálja ezt a kormányt, csak a fiskális szempont miatt! Még szerencse, hogy a fiskális érdekekbe ütközik!), hogy a pénzügy minister 98.200/1924. számú rendeletével már erre a törvénycikkre hivatkozik és hogy ez a hivatkozás történik ezekre a megkísérelt visszaélésekre, ebből következtetem, hogy a pénzügyministerium előtt sem volt ismeretlen az, hogy egyes nagybirtokosok ilyen módon akarnak könnyíteni vagyonadó terhükön ós ilyen módon akarják megsokszorozni haszonbér-jövedelmüket. Azt mondja ennek a rendeletnek 15. §-a a második bekezdésben (olvassa): „A kataszteri tiszta jövedelműek a vagyonváltság alapját, mértékét és lerovását meghatározó jellegéből következik, hogy a vagyonváltság 'lerovásánál nem lehet figyelembe venni a vagyonváltság fejében átvett birtokrészletek kataszteri tiszta jövedelmének olyan megváltoztatását, amely az 1921. évi XLV. te. életbeléptetése. ,1921 szeptember 7-ike után bekövetkezett művelési ágváltozás vagy uj osztályozás következtében állott elő". Maga a pénzügyministeri rendelet kimondja tehát, hogy ezeket az uj kataszteri becsléseket a vagyonváltság kirovásánál illetve a most már végleges kiszámításánál figyelembe venni nem lehet, (Baross János: A kincstárt megcsalni nem lehet, de a népet kiuzsorázni igen!) Annyi sok ilyen igazságos elv maradt Magyarországon papiroson. Ott van maga a földbirtokreform-törvény, amely a népen segíteni akart, és inkább rontott a földmivesnép helyzetén. Itt van egy elv, amely az életben megvalósítva nincs, amely tiszta, kristályos és igazságos és amint bebizonyítottam, a földbirtokrendező bíróság kiküldött bírója nem veszi tudomásul, hivatalból nem konstatálja, hogy itt a kisbérlők rovására hi : hetetlen visszaélés történt, elfogadja az uj kataszteri becslést és annak alánján hoz olyan rettenetes ítéletet, amelynek súlya alatt egyéb okokat nem is nézve, a földhöz juttatott kisembernek okvetlenül össze kell roskadnia. (Baross János: És megindokolja rosszindulatú malíciával ! ) Kisgazda képviselőtársaim a tizenhat pontban tettek bizonyos célzásokat a progresszív adózásra is (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.), ami szintén a földmivestársadalomnak volna igen nagy kívánsága. Nagyon jól tudjuk, hogy a földadó megállapításánál az igen t. kormánynak az volt az álláspontja, hogy a földadót nem lehet a földbirtok nagysága szerint különbözőképen megállapitani, mert egy hold föld az egy hold fold, annak megvan a maga hozadéka, akár