Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

288 A nemzetgyűlés 338. ülése 192Í. egyedül áll, akár pedig 200 vagy 2000 más hold i sorakozik ugyanazon tulajdonos kezében mel- | léje, annak az egy holdnak a hozadéka egyforma, ennélfogva a földadót ugyanolyan kulcs szerint kell kivetni. Ez volt az egyik álláspont, amely a föld hozadékával, a föld értékével szemben a kormány részéről megnyilatkozott. A másik felfogást éveken keresztül volt alkalmunk hallani, amikor a földbirtokreformnak a szegény nép érdekében való végrehajtását, emberies, humánus végrehajtását sürgettük. Mindig az volt a kifogás nagybirtokos urak, a nagy bölcsek részéről, hogy nem lehet sakktáblává felosztani Magyarországot, mert akkor a város éhen hal, hiszen tudvalevő dolog, hogy a kisbirtok kevesebbet termel, mint a nagybirtok. Ezt évek hosszú sora óta halljuk valamennyien az OMGE most is megjelentetett erre vonatkozólag egy statisztikát, amely kimutatja, hogy a kisemberek a kiosztott földeken sokkal kevesebbet termeltek, mint amennyit azon a földön annakelőtte termeltek. (Szijj Bálint: De csak a nagybirtokok jelentéséből állapította meg ! Ezt mi nem fogadjuk el bizonyítéknak! — Zaj balfelől.) Végtelenül szeretném, ha a nagybirtokosoknak ezzel a kimutatásával szemben a mi földmivelésugyi kormányunk, amely mégis az ország összességének érdekét kell, hogy képviselje, legfőképen pedig az igazságot, közzétenné azt a kimutatást, amelyet a minisztérium már beszerzett, s amelyet már volt alkalmam átnézni, melyben pontról-pontra végig ki van mutatva, hogy a felparcellázott és az igénylők kezére juttatott földbirtok, szemben a nagybirtokkal,' mennyit termel. Ebből megállapíthatjuk hogy alig valamivel csökkent a magtermelése azoknak a földterületeknek, amelyek a kisemberek kezébe jutottak. (Baross János: Dacára aa átmeneti idő nehézségeinek !) Én láttam a kimutatást, s végtelenül sajnálom, hogy nem teszik közzé hivatalosan, az ország felvilágosítására. Amikor láttam az idei terméshozadékok kimutatását, pl. Békésmegyét illetőleg és láttam belőle, hogy a kis-, középbirtok és a nincstelen kisember egyformán öt métermázsa búzát termelt átlagban, akkor eszembe kellett, hogy jusson a saját tapasztalásom, amelyről még majd fogok beszélni, hogy a nagybirtokosnak volt annyi esze, hogy mindenütt a legjobb földeket tartotta meg magának (Ugy van ! balfelől.), és vagyonváltságban, a megváltási eljárásban lehetőleg azoktól a földektől igyekezett megszabadulni, amelyek müvelésre legkevésbé alkalmasak, amelyek szikes, vizjárta földek, vagy más szempontból gazdaságilag kevésbé hasznosíthatók, (Ugy van! balfelől. — Baross János: A kincstár hagyta magát becsapni !) Erre vonatkozólag majd később előadom egyik legsúlyosabb panaszomat. Nos hát, ha ugy áll a dolog, hogy többet talán nem termel, de annyit igenis, előállit az az egyszerű szegényember, mint a nagytőkével, gazdasági eszközökkel felruházott hatalmas földesúr, akkor — ugyebár — azt gondolhatnók, hogy legalább is egyforma mértékben és igazságos elosztással viseljék is annak a földnek adóját. T. Nemzetgyűlés ! Múltkoriban megjelentem a 33-as bizottságnak egy ülésén és ott az ülés megkezdésekor, sőt az 5 órára kitűzött ülésen K6-kor kiosztottak közöttünk egy statisztikai kimutatást az ingatlanok 1924. évi jőve* i delem- és vagyonadó alapjáról, egy menetrendet, egy kormányrendeletet, amelyet a 33-as bizottság bölcsesége még azon az ülésen letárévi november hó lÙ-én, szerdán. gyalt és elfogadott. (Baross János: Gyorsan dolgozik!) Ezzel kapcsolatban kiosztottak egy másik munkálatot, a pénzügyminister urnák egy rendeletét a jövedelem- és vagyonadónak 1924. évre leendő kivetése tárgyában, mely a szanálási törvény megfelelő szakaszain alapul. Ebben a rendeletben intézkedés történik a föld jövedelemadójának megállapítására. Ebben a rendeletben, mely szerint a földet meg kell becsülni a jövedelemadó kivetése szempontjából, a következő passzust olvastam (Haljuk! Halljuk! balfelől.) a 6. § i) pontja alatt (olvassa) : „A becslésnél figyelembe kell venni a szokásos mellékhaszonvételeket. Minthogy a mellékhaszonvételek jövedelme a kisebb birtokoknál a szoros értelemben vett földmivelésből (magtermelésből) származó jövedelemmel szemben aránylag jelentékenyebb, mint a nagybirtoknál, azért a kisbirtoknál a holdankénti jövedelmet magasabb összegben kell felvenni, mint a nagyobb birtoknál". (Nagy zaj balfelől. — Szijj Bálint: Ismerjük ! — Szilágyi Lajos: Akkor miért ülnek ott az urak? — Baross János: Ez az uj koncesszió! — Szilágyi Lajos: Üssenek már egyszer az asztalra és ne engedjék magukat! — Szijj Bálint: Ez volt a tárgyalás alapja, de megváltozott! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor: Ezt osztották szét a 33-as bizottság tagjai között a legutóbbi ülésen. Tudom, hogy a kulcs tekintetében korrekció történt. (Zaj a jobboldalon.) Erről még nem nyilatkoztam, tessék meghallgatni. Teljesen meztelenül lép elénk az a vezérelv, amelyet a pénzügyi kormány a nagybirtokosok és a nagybirtok megadóztatásánál szem előtt tartani kívánt. Teljes határozottsággal és világossággal megmondja a pénzügyi kormány, hogy a kisbirtok többet termel, mint a nagybirtok, mert a mellékhaszonvételei tetemesebbek. (Zaj balfelől. — Baross János: De csak akkor, amikor adózni kell! Amikor földet kell kapni, akkor kevesebbet termel! — Zaj.) Amikor a nagybirtoknak le kell adnia birtokukban sokszor jelentéktelen részét, a nincstelenek, rokkantak megsegítésére a megváltási eljárás folyamán, akkor jajveszékeléssel töltik meg az országot és megijesztik a városi népet, hogy: ha a nagybirtokokat szétcibálják a szegény emberek, akkor ti éhen vesztek, de amikor a birtok után adózni kell, a közterhekből a részesedést el kell vállalni, amikor teljes, hazafias áldozatkészséggel ki kell állani, hogy ennek az összeomló szerencsétlen hazánknak jövőjét megalapozzuk, akkor rögtön megtalálják az ellenkező érvet, hogy kibújhassanak a közterhek alól. (Zaj balfelől. — Halász Móric: Tessék csak megnézni, hogy mennyi teher esik egy holdra?) Ezek a gyönyörű pénzügyi elvek még nem merültek ki éhben a rendeletben. Azt mondja továbbá a j) pont alatt (olvassa): „A holdankénti jövedelem megállapitásánál figyelemmel kell lenni a környéken szokásos haszonbérekre is. A saját kezelésben lévő birtok jövedelméül természetesen a szokásos bérösszegnél magasabb jövedelmet kell venni, minthogy a bérlő jövedelme is a tulajdonos javára esik. Viszont figyelemmel kell lenni arra is, hogy összehasonlítás alapjául csak a megfelelő viszonyok között lévő bérbeadott földek szolgálhatnak, és az egyes bérleteknél fenforgó különleges körülmények által indokolt igen magas, vagy igen alacsony bérek nem lehetnek irányadók". Nem akarom ezt a rendeletet részletesen ismertetni, de oly elvet statuál, hogy aki saját maga