Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

288 A nemzetgyűlés 338. ülése 192Í. egyedül áll, akár pedig 200 vagy 2000 más hold i sorakozik ugyanazon tulajdonos kezében mel- | léje, annak az egy holdnak a hozadéka egy­forma, ennélfogva a földadót ugyanolyan kulcs szerint kell kivetni. Ez volt az egyik álláspont, amely a föld hozadékával, a föld értékével szem­ben a kormány részéről megnyilatkozott. A másik felfogást éveken keresztül volt alkalmunk hal­lani, amikor a földbirtokreformnak a szegény nép érdekében való végrehajtását, emberies, humánus végrehajtását sürgettük. Mindig az volt a kifogás nagybirtokos urak, a nagy böl­csek részéről, hogy nem lehet sakktáblává fel­osztani Magyarországot, mert akkor a város éhen hal, hiszen tudvalevő dolog, hogy a kis­birtok kevesebbet termel, mint a nagybirtok. Ezt évek hosszú sora óta halljuk valamennyien az OMGE most is megjelentetett erre vonatko­zólag egy statisztikát, amely kimutatja, hogy a kisemberek a kiosztott földeken sokkal keve­sebbet termeltek, mint amennyit azon a földön annakelőtte termeltek. (Szijj Bálint: De csak a nagybirtokok jelentéséből állapította meg ! Ezt mi nem fogadjuk el bizonyítéknak! — Zaj balfelől.) Végtelenül szeretném, ha a nagybirtokosok­nak ezzel a kimutatásával szemben a mi föld­mivelésugyi kormányunk, amely mégis az or­szág összességének érdekét kell, hogy képvi­selje, legfőképen pedig az igazságot, közzétenné azt a kimutatást, amelyet a minisztérium már beszerzett, s amelyet már volt alkalmam át­nézni, melyben pontról-pontra végig ki van mutatva, hogy a felparcellázott és az igénylők kezére juttatott földbirtok, szemben a nagybir­tokkal,' mennyit termel. Ebből megállapíthatjuk hogy alig valamivel csökkent a magtermelése azoknak a földterületeknek, amelyek a kis­emberek kezébe jutottak. (Baross János: Da­cára aa átmeneti idő nehézségeinek !) Én lát­tam a kimutatást, s végtelenül sajnálom, hogy nem teszik közzé hivatalosan, az ország felvilá­gosítására. Amikor láttam az idei terméshoza­dékok kimutatását, pl. Békésmegyét illetőleg és láttam belőle, hogy a kis-, középbirtok és a nincstelen kisember egyformán öt métermázsa búzát termelt átlagban, akkor eszembe kellett, hogy jusson a saját tapasztalásom, amelyről még majd fogok beszélni, hogy a nagybirtokos­nak volt annyi esze, hogy mindenütt a legjobb földeket tartotta meg magának (Ugy van ! bal­felől.), és vagyonváltságban, a megváltási el­járásban lehetőleg azoktól a földektől igyeke­zett megszabadulni, amelyek müvelésre legke­vésbé alkalmasak, amelyek szikes, vizjárta földek, vagy más szempontból gazdaságilag ke­vésbé hasznosíthatók, (Ugy van! balfelől. — Baross János: A kincstár hagyta magát be­csapni !) Erre vonatkozólag majd később elő­adom egyik legsúlyosabb panaszomat. Nos hát, ha ugy áll a dolog, hogy többet talán nem termel, de annyit igenis, előállit az az egyszerű szegényember, mint a nagytőkével, gazdasági eszközökkel felruházott hatalmas földesúr, ak­kor — ugyebár — azt gondolhatnók, hogy leg­alább is egyforma mértékben és igazságos el­osztással viseljék is annak a földnek adóját. T. Nemzetgyűlés ! Múltkoriban megjelen­tem a 33-as bizottságnak egy ülésén és ott az ülés megkezdésekor, sőt az 5 órára kitűzött ülé­sen K6-kor kiosztottak közöttünk egy statiszti­kai kimutatást az ingatlanok 1924. évi jőve* i delem- és vagyonadó alapjáról, egy menetren­det, egy kormányrendeletet, amelyet a 33-as bizottság bölcsesége még azon az ülésen letár­évi november hó lÙ-én, szerdán. gyalt és elfogadott. (Baross János: Gyorsan dolgozik!) Ezzel kapcsolatban kiosztottak egy másik munkálatot, a pénzügyminister urnák egy rendeletét a jövedelem- és vagyonadónak 1924. évre leendő kivetése tárgyában, mely a szanálási törvény megfelelő szakaszain alapul. Ebben a rendeletben intézkedés történik a föld jövedelemadójának megállapítására. Ebben a rendeletben, mely szerint a földet meg kell be­csülni a jövedelemadó kivetése szempontjából, a következő passzust olvastam (Haljuk! Hall­juk! balfelől.) a 6. § i) pontja alatt (olvassa) : „A becslésnél figyelembe kell venni a szokásos mellékhaszonvételeket. Minthogy a mellék­haszonvételek jövedelme a kisebb birtokoknál a szoros értelemben vett földmivelésből (mag­termelésből) származó jövedelemmel szemben aránylag jelentékenyebb, mint a nagybirtok­nál, azért a kisbirtoknál a holdankénti jöve­delmet magasabb összegben kell felvenni, mint a nagyobb birtoknál". (Nagy zaj balfelől. — Szijj Bálint: Ismerjük ! — Szilágyi Lajos: Akkor miért ülnek ott az urak? — Baross János: Ez az uj koncesszió! — Szilágyi Lajos: Üssenek már egyszer az asztalra és ne engedjék magukat! — Szijj Bálint: Ez volt a tárgyalás alapja, de meg­változott! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor: Ezt osztották szét a 33-as bizottság tagjai között a legutóbbi ülésen. Tu­dom, hogy a kulcs tekintetében korrekció tör­tént. (Zaj a jobboldalon.) Erről még nem nyi­latkoztam, tessék meghallgatni. Teljesen mez­telenül lép elénk az a vezérelv, amelyet a pénz­ügyi kormány a nagybirtokosok és a nagybir­tok megadóztatásánál szem előtt tartani kí­vánt. Teljes határozottsággal és világossággal megmondja a pénzügyi kormány, hogy a kis­birtok többet termel, mint a nagybirtok, mert a mellékhaszonvételei tetemesebbek. (Zaj bal­felől. — Baross János: De csak akkor, amikor adózni kell! Amikor földet kell kapni, akkor kevesebbet termel! — Zaj.) Amikor a nagybir­toknak le kell adnia birtokukban sokszor jelen­téktelen részét, a nincstelenek, rokkantak meg­segítésére a megváltási eljárás folyamán, ak­kor jajveszékeléssel töltik meg az országot és megijesztik a városi népet, hogy: ha a nagy­birtokokat szétcibálják a szegény emberek, akkor ti éhen vesztek, de amikor a birtok után adózni kell, a közterhekből a részesedést el kell vállalni, amikor teljes, hazafias áldozat­készséggel ki kell állani, hogy ennek az össze­omló szerencsétlen hazánknak jövőjét meg­alapozzuk, akkor rögtön megtalálják az ellen­kező érvet, hogy kibújhassanak a közterhek alól. (Zaj balfelől. — Halász Móric: Tessék csak megnézni, hogy mennyi teher esik egy holdra?) Ezek a gyönyörű pénzügyi elvek még nem merültek ki éhben a rendeletben. Azt mondja továbbá a j) pont alatt (olvassa): „A holdan­kénti jövedelem megállapitásánál figyelemmel kell lenni a környéken szokásos haszonbérekre is. A saját kezelésben lévő birtok jövedelméül természetesen a szokásos bérösszegnél maga­sabb jövedelmet kell venni, minthogy a bérlő jövedelme is a tulajdonos javára esik. Viszont figyelemmel kell lenni arra is, hogy összeha­sonlítás alapjául csak a megfelelő viszonyok között lévő bérbeadott földek szolgálhatnak, és az egyes bérleteknél fenforgó különleges kö­rülmények által indokolt igen magas, vagy igen alacsony bérek nem lehetnek irányadók". Nem akarom ezt a rendeletet részletesen ismer­tetni, de oly elvet statuál, hogy aki saját maga

Next

/
Thumbnails
Contents