Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

Á nemzetgyűlés 3È8. ülése 192Í. pártfrakciónak. Leszögezem annak szükségességét, hogy ezt a kérdést akármelyik pártfrakció a maga javára ki ne használhassa. Ebben a kérdésben nem tartanám helyesnek, ha e testületek és intézmények között akármilyen szakszervezet helyet foglalna, mert nem képviselné a munkásokat, azok általános érdekét, mert a munkások szakszervezetei azt nem képviselhetik, hanem képviselheti egy olyan testület, ahol minden munkás a maga részéről kénytelen kényszerűség nélkül leadni szavazatát és ennek következtében oly képviselőket választ, akik általában politikamentesen védik az ő anyagi érdekeiket s akik orvosolni akarják szociális helyzetüket. Leghelyesebb volna, ha a munkaügyi kamara vagy a munkásügyi kamara képviselői felvétetnének oda. A magam részéről ehhez minden pillanatban hajlandó vagyok hozzájárulni, mert szükségesnek tartom, hogy igenis, védjék meg a munkásérdekeket is arra illetékes tényezők és testületek. (Wolff Károly: A munkásnak kenyér kell, nem pedig politika. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Miért vette el tőlük 1 — Peidl Gyula: A politika maradjon uri huncutság, ugy-e? — Peyer Károly: Maguk pláne a villamosnál sok kenyeret adnak a munkásoknak! Nézze meg, mit kap Bécsben egy villamoskalauz! — Propper Sándor: Ott sok a fizetés, de kevesebb a tantiém!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Csilléry András: Nem osztozom azonban Bárczy t. képviselőtársamnak abban a felfogásában, hogy a tisztviselőknek nem volna hajlandó szavazati jogot adni. A magam részéről addig, mig a törvényhatósági tisztviselők helyét választás utján töltik be, azon az állásponton vagyok, kell hogy a tisztviselőknek joguk is legyen a törvényhatósági életbe való beleszólásra. Épen azért kell. hogy erre joguk legyen, hogy . . . (Nagy zaj half elöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Csilléry András: ... a tisztviselők a maguk részéről megválaszthassák azt a helyes politikai irányt és felfogást, amelynek érdekében hajlandók dolgozni a fővárosnál. Ha kinevezés utján töltik be ezeket az állásokat, akkor egészen más a helyzet; akkor én is ellene vagyok annak, hogy a tisztviselőknek szavazati jog adassék a törvényhatósági életben. (Hegymegi-Kiss Pál: Tehát a 14. § b) pontját nem tetszik majd elfogadni?) Ha a tisztviselők nem választás utján vétetnének fel, akkor ennek ellene volnék. Minthogy azonban ezek egytől-egyig mind választott tagok, ennélfogva helyeslem ezt a rendelkezést. (Hegymegi-Kiss Pál: Az államvasutak elnöke, az államrendőrség főkapitánya, a pénzügyigazgató választott tisztviselők 1) Ez más. (Wolff Károly: Most az autonómia tisztviselőiről van szó!) Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam, ugy látszik, nem figyelt beszédem elejére, mert kijelentettem, hogy nem helyeslem, ha a kinevezett tagok száma oly hatalmas és nagy, mint ahogy az eredeti törvényjavaslat kontemplálja. Szükséges a törvényhatósági élet érdekében, hogy az a tiz üK hivatali állásánál fogva helyet foglaljon a, törvényhatósági bizottságban, mert szükséges, hogy legyen egy fórum, ahol ezek a törvényhatósági élettel parallel működve dolgozhassanak. Méltóztatnak tudni, hogy a pénzügyigazgatónak, adófelügyelőnek, rendőrfőkapitánynak, tankerületi főigazgatónak, tanfelügyelőnek olyan funkciója van, amellyel a főváros háztartásának bizonyos részét irányítják, tehát kell, hogy szoros kontaktusban legyenek vele. évi november hó 19-én, szerdán. 27? Épen én voltam az, aki szorgalmaztam, amikor elsőizben kimaradt a tanfelügyelő, hogy feltétlenül és eminenter szükséges, hogy az, aki az összes fővárosi iskolák felett a felügyeletet gyakorolja, helyet foglaljon a törvényhatóságban és ott befolyása lehessen. Ebben a kérdésben tisztán a szakszerűség szempontját vettem figyelembe és nem politikai szempontból bíráltam el ezt a kérdést (Zaj.) Nem osztozom azonban abban a felfogásban, amelyet Propper képviselőtársam az előbb hangoztatott s amely szerint kifogásolta, hogy a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara képviselői is helyet foglalnak a székesfővárosi törvényhatósági bizottságban. A fővárosnak rengeteg földmives lakosa van, rengeteg oly lakosa van, aki földmiveléssel foglalkozik és rengeteg oly munkása van, aki földmivelésből él. (Zaj.) A Duna-Tiszaközi Kamara az a testület, ahová a főváros lakosságának ez a rétege is beletartozik, akár a szőlőbirtokosokat, akár a kertészeket, akár földmiveseket vesszük. Itt van a budai nagy kontingens, itt van a budai hegyvidék, Óbuda, Kőbánya, itt vannak a zuglói kertészek, itt vannak a IX. kerület külső perifériáin, a Gyáli utón stb. fekvő kisebb, apró tanyák. Szükséges tehát, hogy a 40.000 katasztrális holdnak — mert ennyi van mezőgazdasági művelés alatt — legyen valamelyes szava a főváros törvényhatósági életében, annál is inkább, mert ezek a területek tulajdonképen arra vannak predesztinálva, hogy valamikor a város részéről beépittessenek; de minthogy ezidőszerint nem építhetők be, azok megfelelő kihasználásának ép a lakosság ezen kategóriái érdekében kell^ megtörténnie a fővárosi törvényhatóság életében. Legyen szabad rámutatnom arra is, hogy teljesen akceptálom Gaál Endre t. képviselőtársam elvi álláspontját, hogy a gyógyszerésztestület is résztvegyen a törvényhatósági életben, de nem mehetek bele abba az indítványba, hogy ez a kontingens az orvosi kamara rovására állapittassék meg. Az orvosi kamara, illetőleg az Országos Orvosszövétség egyike azoknak a testületeknek, amelyek a legtöbb taggal rendelkeznek. Ennek az orvostestületnek van leginkább alkalma a főváros szociális életébe befolyni, mert leginkább van alkalma tudomást szerezni a főváros lakosságának viszonyairól és nagyon sokszor módja van ezeket orvosolni is. A magam részéről helyesnek tartom, ha a gyógyszerészkamara is felvétetik, illetőleg ha a gyógyszerésztestület tagjai közül is delegáltatik valaki, de ellene volnék annak, hogy ebből az okból az orvosi kamarától elvegyenek tagokat. Ha már testületekről van szó, akkor helyesnek tartom, ha az orvosi testület a mérnöki vagy ügyvédi kamarával egyenlőszámu tagot delegál, mert körülbelül egyenlő számú tagúk van. Minthogy azonban Budapesti Orvosi Kamara nincs és minthogy ezt a funkciót az Orszagos Orvosszövetség tölti be, szükségesnek tartom, hogy ebben a pontban ez preeiziroztassék is. Itt ugyanis csak ugy szerepel, mint Orvosszövetség. Én azonban szükségesnek tartom, hogy az Országos Orvosszövetség elnevezés vétessék be, mert akkor holnapután bárhbl Budapesten alakulhat egy brvosszövetség, amely a maga részére fogja vindikálni, hogy a bizottsági tagok az ő tagjai közül legyenek kinevezve. Ma az Országos Orvosszövetség az, amely képviseli az orvosok gazdasági és egyéb szociális érdekeit, tehát minden tekintetben helyettesíti a kamarát s ezért mditványozom> méltóztassék az Orvosszövetség szó elé az „Országos" szót beilleszteni. 40*