Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-337

A nemzetgyűlés 337. ülése 1924. évi november hó 18-án, kedden. 245 csak azért estek el, mert a közigazgatási bizottság- 10 kerület álláspontjára helyezkedett. Minthogy pedig a közigazgatási bizottság a 10 kerület álláspontján volt, a mi kiinduló pontunk az volt, hogy ne okozzunk nehézségeket a választóközönségnek, és hogy ennek a törvényjavaslatnak 16. §-át a nemzetgyűlés számára minél könnyebben elfogadhatóvá tegyük. Ez vezetett engem és vezette a pártot is abban, hogy ilyen korrekciót eszközöljünk, amely lényegileg jóformán semmit sem jelent. 1200, vagy 1500 választónak az egyik kerületből a másik kerületbe való átrokkirozásáról van szó, ami ellen épen a t. szociáldemokrata pártnak a közigazgatási bizottságban nem volt semmi kifogása, sőt azt mondották, hogy nagyon szivesen látják, ha a 12. választókerületnek az V. közigazgatási kerületbe

1 tartozó része beleesik az V. közigazgatási kerületnek nyolcadik részét alkotó választókerületbe. (Farkas István: Ilyent ugyan nem mondtunk! Nem' is volt szó erről!) Legyen szabad arra is rámutatnom, hogy az előttem szóló t. Kassay képviselőtársam azt mbndotta — és ezt nagyon helyesen jegyezte meg — hogy érdemben nincs ellenmondás, csak a fogalmazásban. Ha ezek után idézem a belügyminister ur szavait, aki' azt mondotta, hogy igaz, hogy nem kongruensek a választókerületek a közigazgatási kerületekkel, és neki nincs elvileg kifogása az ellen, hogy ez a kongruencia az én indítványommal rendeztessék, akkor magától értetődőleg involválódik az, hogy ez az inditvány természetszerűleg érdemiben nem, csak fogalmazásban ellenkezhetik a Szabó Zoltán t. képviselőtársain által benyújtott indítvánnyal. Nagyon könnyű ezekről a kérdésekről most itt utólag a nemzetgyűlés plénuma előtt tanácsokat adni. De hiszen valamennyien itt voltunk, akik ma itt ülünk — azt íphet miondani — kivétel; nélkül, és minden képviselőtársamnak módjában lett volna a kérdés feltevéséhez, esetleg helytelen feltevéséhez hozzászólni és azt magyarázni. Utólagosan nagyon könnyű magyarázatokat belevinni a kérdésbe. (Vázsonyi Vilmos: Aki a pénztártól eltávozott, nem reklamálhat?) Csak azt óhajtom még leszögezni, hogy a reparáeiónak megvan a módja a házszabályok 237. §-a értelmében a harmadszori olvasásnál. Nem is volt szándékomban máskor felszólalni, csak a harmadik olvasásnál. Azt is ki kell jelentenem, hogy nem látok különbséget abban, ha itt homlokegyenest ellentétben álló, vagy pedig egymásnak ellentmondó dolgokról beszélnek. Ez a két kifejezés teljesen ugyanazt jelenti. A házszabályokban az „ellentét" kifejezés van. Ha tehát fellentétben álló mondatok vannak ebben a törvényjavaslatban, akkor a harmadszori olvasásnál van helye annak, hogy a nem

L zetgyülés ezt a tévedést reparálja. A házszabályok 237. §-a módot nyújt arra, hogy a nemzetgyűlés élhessen ezzel a jogával, mint ahogy élni is foar ennek a törvényjavaslatnak letárgyal á sa alkalmával. Elnök: A 11. §-hoz kíván-e valaki szólni? (Vázsonyi Vilmos: A 11. §-hoz kívánok szólni!) A szó a képviselő urat megilleti. Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! A 11. §-nál is fel kell hívnom a belügyminister ur ügyelmét arra, hogy a szakasz hiányos. Azt mondja t. i. a szakasz (olvassa): „A választás szabályellenessége, vagy a megválasztott személy választhatóságának hiánya miatt a választás napjától számrfcott 15 nap alatt — vagy amint módosítást kérnek, 30 nap alatt — a székesfőváros bármely választója felszólalhat, stb". Itt ismét hiány van. Bátorj vagyok épugy rámutatni, miként már az összeférhetlenség kérdésénél is rámutattam. Azt miondja t. i. a szakasz: „a választás szabályellenessége". Ez teljesen általános kifejezés. Szükséges volna, hogy ebben a szakaszban körülírjuk — ismét azt kell azonban mondanom, hogy ezt momentán nem tudom megfogalmiazni —, hogy miféle szabályellenességek azok, amelyek miatt egy választást meg lehet, vagy meg szabad semmisíteni. Szabályellenességek vannak olyanok, amelyek lényegtelenek, amelyek a választás eredményét nem befolyásolhatják s vannak olyanok, amelyek a választás eredményét befolyásolják. Vannak választási visszaélések, amelyek nem is szabályellenességek és mégis lényegesen befolyásolják a választás eredményét. Ezt az egész matériát itt szabálytalannak látom

1

, már pedig nem bízhatom az igazoló választmányra és a közigazgatási bíróságra azt, hogy egy általánosságban odadobott elv, a „szabályellenesség" alapján döntsön. Meg kell mondanom, hogy itt miről van szó. Ismétlem, lehetséges olyan eset, hogy nem is szabályellenességről van szó, hanem arról van szó, hogy pl. a választókat valaki feltartóztatja és azok nem gyakorolhatják választójogukat. (Rakovszky Iván belügyminister: Az szabályellenesség!) Bocsánatot kérek, az nem szabályellenesség. Szabályellenesség alatt azt értjük, ha valaki, akire a választás bízva van, megszegi azokat a szabályokat, amelyre felhatalmazást kér a belügyminister ur, amelyek a választási eljárást szabályozzák. Ismétlem, ezt a matériát nézetem szerint szabályozni kell. Ezért bátor vagyok azt indítványozni, hogy függesszük fel a 11. §-ra vonatkozó tanácskozást, és méltóztassék a belügyminister ürnak mérlegelni ezeket a kérdéseket, melyeket bátor voltam felvetni, s ennek alapján méltóztassék a szakasznak olyan szövegezéséről gondoskodni, amely megnyugtató abban az irányban, hogy lappáliák miatt nem lehet megsemmisiteni egy választást, csakis lényeges, a választás eredményét befolyásoló szabálytalanságok miatt, viszont meg lehet és meg kell semmisiteni egy választást minden olyan jelenség miatt, amely a választás eredményét törvénytelenül vagy meg nem engedett módon befolyásolhatja. Elnök: A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Ami először Petrovácz Gyula t. képviselőtársam; indítványát illeti, hogy a választások ellen beadható felszólalások határideje ne 15, hanem 30 nap lepjen, ezt a miagam részéről is elfogadom, mert hiszen csakis a jogkereső publikum érdekét szolgálja. Már Vázsonyi Vilmos igen t. képviselőtársammal nem tudok teljesen egyetérteni abban, hogy mi a jogszolgáltatásnak és a jogérvényesülésének tennénk szolgálatot, ha ebben a szakaszban — másként nem lehet megoldani — taxatíve felsorolást vennénk be. Ennek a 11. §-nak első bekezdése ugyanis azt mondja, hogy megtámadható a választás egyrészt azért, mert a megválasztott személy nem volt választható, ez tehát az egyik általános eset, a másik eset pedig az, ha a választás szabályellenes volt. Elismerem, hogy lehetnek szabályellenességek, kisebb formahibák, melyekből logice nem következik a választás megsemmisítésének szüksége. Ezt azonban rábízni az eljáró ható-