Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-337

246 A nemzetgyűlés 337. ülése 1924, ságok szabad akaratára, hogy ők tegyék mérlegelés tárgyává azt, hogy vájjon az eljárásban mutatkozó szabályellenesség ügydöntő volt-e vagy nem, igen veszedelmes lenne, mert hiszen jelentéktelen szabálysértések nagyon súlyos következményekkel járhatnak, és viszont el tudok képzelni oly súlyos szabálysértést, amely a választás eredményére semmi befolyással nincs. Nem lehet tehát általános elvet felállitani. Ha pedig taxativ felsorolást csinálunk, még sokkal rosszabb helyzetbe kerülünk, mert hiszen maga a képviselő ur hozott fel egy példát, azt, hogy ha a karhatalom megakadályozza a választókat abban, hogy a választás színhelyére felvonuljanak. Ez oly példa, amelyet ebbe a szakaszba belevenni igen nehéz lenne, mert hiszen ebben a törvényjavaslatban, illetőleg a leendő törvényben csakis az ezen alapuló szabálytalanságokkal lehetne foglalkozni. Ezer oly külső körülmény lehet, ezer oly véletlen momentum merülhet fel, amelyre vonatkozólag egy taxativ felsorolásban lehetetlen végig provideálni. Azt tartom, hogy a jog- és jogszabályok érvényesülésének legbiztosabb módja az, ha minden szabálytalanság esetén felhatalmazzuk a hatóságokat arra, hogy a választást semmisitsék meg. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy csekély okok miatt nem is igen fognak az emberek felszólalni, másrészt az is világos, hogy e szakasz alapján hozott Ítéleteknek a józan logikában kell gyökérezniök, tehát végeredményben ebből a szövegezésből sem következik az, hogy ha valaki egy több ezerszavas szótöbbségnél egy-két szavazat szabálytalanságát bizonyítja be (Vázsonyi Vilmos: Ezt akarom!), ennek folytán megsemmisittessék a választás, mert hiszen az egész választásnak kell szabálytalannak lenni, a választás folytán megállapított eredménynek kell a tényekkel ellenkeznie. A magam részéről épen ellenkezőleg azt tartom aggályosabbnak, ha taxatíve felsorolást csinálunk, mert az élet nagyon sok szabálytalanságot produkálna s épen a céltudatos visszaéléseket produkálná oly formában, hogy a taxativ felsorolásba ne essenek, s igy ez inkább visszaélésre vezetne, mint arra, hogy a szabályok érvényesüljenek. Ezért kérem méltóztassék az eredeti szöveget PetroA^ácz képviselő ur módosításával elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Minthogy az előadó ur sem kivan nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 11. §-szal szemben két inditvány adatott be. Az egyik, Vázsonyi képviselő ur indítványa, halasztó természetű, ennek következtében ezt külön teszem fel szavazásra. Amennyiben a felfüggesztő inditványt el méltóztatnak fogadni, az esetben magát a szakaszt és az azzal ellentétben álló Petrovácz-féle inditványt ezúttal nem: fogom szavazás alá bocsátani. Ha azonban nem méltóztatnak elfogadni Vázsonyi képviselő ur felfüggesztő javaslatát, abban az esetben fel fog-om tenni a kérdést a 11. § első bekezdésére vonatkozólag, szemben Petróvácz képviselő ur módositványával. Ebben az esetben természetesen a többi bekezdést, mint meg nem támadottat elfogadottnak fogom nyilvánitani. Elsősorban tehát felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni Vázsonyi képviselő urnák azt az indítványát, hogy a 11. § tárgyalása felfüggesztessék, igen vagy neműt (Igen! Nem!) évi november hó 18-án, kedden. Kérem azokat, akik Vázsonyi képviselő ur javaslatát elfoo-adják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kifeebbség. Ennek^ következtében felteszem a második kérdést: méltóztatnak-e a 11. i első bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Petróvácz Gyula képviselő ur javaslatával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bekezdést az eredeti szövegezésben fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a Ház az első bekezdést Petróvácz képviselő ur szövegezésében fogadta el. A szakasz további', 2—7. bekezdései meg nem tánüadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 12. § tárgyalása. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 12. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani. F. Szabó Géza előadó: T. Nemzetgyűlés! A 12. §-hoz módosítást vagyok bátor ajánlani. A szakasz utolsó mondata ugyanis akként hangzik, hogy (olvassa): „Ezért a vétségért elsősorban a nyomda, vagy többszörösitő vállalat tulaj donosa felelős". Ez a kifejezés: „elsősorban" itt zavarólag hat. A sajtótörvény, az 1914. XIV. te. ugyanis megállapitja, hogy a sajtó utján elkövetett bűntett, vétség, vagy kihágás miatt elsősorban a szerző felelős és megállapitja azt is, hogy szerzőként kit kell büntetni. Ezt összhangba kell hozni, és mivel ez a javaslat a nyomda, illetőleg többszörösitő vállalat tulajdonosát fokozottabb mértékben kivánja felelőssé tenni, bátor vagyok az utolsó mondat helyett a következő szövegezést ajánlani (olvassa): „Ezért a vétségért a nyomda vagy többszörösitő vállalat tulajdonosa is tettesként felelős". Elnök: Kivan még valaki szólani? Forgács Miklós jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés! A 12. Rákövetkezőket mondja (olvassa): A választással kapcsolatos falragaszokon (plakátokon) és röpcédulákon csakis a tárgyilagos tudnivalókat szabad közzétenni, stb.". Nem tudom, hogy a belügyminister ur mely országnak vagy fővárosnak választójogából vette ezt a pontot. (Nagy zaj.) Ha csend lesz, akkor a gyorsiroda tagjai majd meg fogják hallani, hogy mit mondok; de ha itt mindig zajonganak a képviselő urak, a hangomat nem tudom annyira megfeszíteni. Azt mondottam: igyekeztem megtudni, hogv mely főváros választójogában, törvényében van olyan kitétel, olyan pont, amely azt is meg akarja tiltani, hogy a plakátokon és röpcédulákon a jelöltek nevén és pártállásán kivül, — vagyis amint ennek a szakasznak első mondata mondja — a tárgyilagos tudnivalókon kivül mást közölni nem szabad. „Tárgyilagos tudnivalók" — azt hiszem, hogy ez nagyon is tág fogalom, mert a vidéken, mondjuk, a szolgabíró vagy az alispán, vagy a jegyző fosrja megállapítani azt, hogy ez a plakát tárgyilagos tudnivalókat ta Halmaz-e vagy nem. (Zaj a jobboldalon. — Urbanics Kálmán: Most a székesfővárosi törvénvjavaslatról van szó! Itt nincs szolgabíró — Klárik Ferenc: Ez kihat az egész országra.) Bocsánatot kérek, hagyjanak csak kibeszélni. (Zaj.) Elnök: (csenget): Csendet kérek. Rothenstein Mór: Bocsánatot kérek, most a fővárosi törvényjavaslatot tárgyaljuk, de tudjuk, hosry ha azzal elkészülünk, akkor jön a vidék, akkor jönnek a vidéki törvényiigtósásrf bizottságok, és ott ugyanez a szöveg lesz érvényes. De Urbanics t. képviselőtársam kedvéért elhagyom ezt (Urbanics Kálmán: A szolgabiráknak hagyjon békét!), hanem azt- mondom,