Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-337

244 A nemzetgyűlés 337. ülése 192Í házszabályvita keretébe. Azt a

1 kérdést, hogy van-e házszabálysértés, van-e ellenmondás, nem lehet olyan kedélyesen letárgyalni, mint például Petrovácz t. képviselő ur tette. Ő ezt a kérdést a képviselői egyenlő jog szempontjából tárgyalta le és azt mondotta, ha egyszer Szabó Zoltán képviselő urnák joga van — úgymond ő — egy inditványt beadni, amely módosítja a kerületeket, akkor miért nem volna ilyen joga más képviselőnek is? Van joga; senki sem vonta kétségbe Csilléry képviselő urnák azt a jogát, hogy beadjon inditványt, csak az elnökségnek azt a jogát vontuk kétségbe, hogy egy elleninditványt kiegészítő indítványként kezeljen! (Petrovácz Gyula: Ha kiegészítő!) Az egyenlő jog tehát teljes mértékben megvan óva. A képviselő ur további fejtegetéseiben azt a végtelnül eredeti gondolatot fejtette ki, hogy a Háznak egy utólagos határozata megváltoztatja az előzetest. Ö tehát ugy fejti meg a kérdést, hogy mivel Szabó Zoltán indítványát előzetesen megszavazta a Ház és egy perccel később megszavazta a Csilléry-féle második számú inditványt is, ez az egy perccel később való megszületés ugy, miként az ikreknél eldönti az egy perc, hogy melyik az idősebb, melyik a fiatalabb, eldönti azt, hogy a Csilléry-féle indítvány értelmében kell módosítani a Szabó Zoltán-féle inditványt, mert — úgymond — az utólagos határozat megváltoztatja az előzőt. Csakhogy itt nem

1 utólagos határozatról van szó. Itt egy iktusban és egymás mellett történt az elhatározás. Egy kérdésről volt határozat, ebben az egy kérdésben tehát az előbb hozott haiározat a döntő. Ha a Ház egy kérdésben már határozott, semmiféle következő határozat, sem egy perc múlva, sem egy másodperc múlva, sem egy óra múlva, nem változtathatja meg azt a határozatot. (Drozdy Győzó': így van az, amikor az elnököt a párt irányítja!) Elnök: Drozdy képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani! Méltóztassék az elnökséget a vitából kikapcsolni! Vázsonyi Vilmos: A Szabó Zoltán-féle indítvány már megmondta azt, hogy milyen választókerületek szerint kell szavazni és egyáltalában nem hallottam feleletet arra — amint nem is adhatnak erre feleletet az összes tudós testületek sem együttvéve —, hogyan méltóztatnak nem ellenmondásnak minősíteni azt, hogy a Tisztviselőtelep egyszer a Józsefvárosban, másszor pedig a XXII. választókerületben szavaz. (Rakovszky Iván belügyminister: Mindenki elismeri, hogy ez ellenmondás! Ezen nem vitatkozunk!) Ez nem stiláris különbség; ez nem is stílus, mert nem stilus igy csinálni a dolgokat. Itt tehát nem stiláris különbségről van szó, hanem lényegbe vágó ellentétről; az egyik intézkedés homlokegyenest ellenkezik a másikkal. Azt méltóztattak mondani, hogy csak ebben az egy pontban van ellentét, mert a lipótvárosi, zuglói, budai stb. részeknél nincs ellenmondás. Ez nagyon szép volna, ha Csilléry képviselő ur azt kérte volna, hogy az ő indítványának különböző részeit külön tegyék fel szavazásra, mert végeredményben én hive lehetek annak, hogy uj országrészt csináljak a Lipótvárosból, de ugyanakkor nem vagyok hive annak, hogy máshol csináljak uj országrészt. Nem pontonkint szavaztak azonban erről az indítványról; ez az egész inditvány egységes volt. Ebben az egységes indítványban pedig az a rész, amely a Tisztviselőtelepet átcsatolja a XXII. választókerülethez, vonzza a többi évi november hó 18-án, kedden. részt is, mint egységes inditvány tehát ellentétes a Szabó-féle indítvánnyal, ennek következtében ellentét lévén a kettő között, ezt nem: lehetett mint kiegészítő inditványt szavazásra feltenni. Méltóztatnak látni, hogy én kerültem azt, hogy az elnöki tekintélyt sértsem, azért nem adtam be inditványt ennél a pontnál. Most is azoni az állásponton vagyok azonban, hogy nem az én kötelességiem az, hogy egy elkövetett házszabálysérelmet én reparáljak a harmadszori olvasásnál, hanem ez az elnökség kötelessége ós igenis, a kormánynak kell tényleg szint vallania abban, hogyan kívánja ezt a r reparációt megcsinálni. Ez a reparáció pedig tényleg nem történhetik másként, mint, kijelentem, sajnálatomra, csak pártpolitikai szempontból, sajnálatomra, csak olyanképen, hogy az előbb hozott határozat érvényes és az utóbb hozott határozat érvénytelen. Mert úgyis lehet korrigálást csinálni, hogy miután a Csilléry-féle inditvány szerint a Tisztviselőtelep a XXII. választókerülethez tartozik, tehát a Szabó Zoltán-féle előbb elfogadott indítványból kivesszük azt a részt, hogy a Tisztviselőtelep a józsefvárosi XIX. választókerjülethez tartozik. így is lehet a köirrekciót megcsinálni. Ilyetén megoldásnál azonban a mandátumok elosztása képtelenség lesz, mert ha a XXII. kerülettől elvesznek egy részt és •nem csatolnak viszont ahhoz egy részt, akkor teljes aránytalanság áll be (Egy hang a jobboldalon: Csatolnak hozzá!), mert egyik kerület nagyobb lesz, megduzzad, a másik pedig kisebb lesz, mert nem kapott ellensúlyt. Ha a XXII. kerülettől elveszem a Zuglót és nem adom neki a Tisztviselőtelepet, akkor a XXII. választókerület kisebb lesz, a XVI. pedig nagyobb lesz, míg a józsefvárosi kerület nem változott. Ilyen káoszhoz vezet az, ha egy olyan kérdést, amelyet

1 alaposan meg kell fontolni és amelyről a Házat fel kell világositani, incidentálisan akarunk elintézni. Újra kijelentem, nagyon sajnálom, hogy a kérdést nem lehet máskép elintézni, mert én teljesen meg volnék elégedve Csilléry inditványának politikai hatásaival, a kérdést azonban a házszabályok szerint nem lehet máskép elintézni, csak olyaténképen, hogy ha az indítvány, amely ellentétes, a már! elfogadott, kimondott határozattal, teljes egészében hatálytalaíiittatik. E tekintetben a magam részéről a kormánytól és az elnökségtől várom az inioiativát. (Csilléry András szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kivan a képviselő ur szólni? (Csilléry András: A házszabályokhoz kérek szót.) A képviselő urat a szó megilleti. Csilléry András: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy bár a vita előrehaladt (Fábián Béla: Nem baj!), én is felszólaljak ennél a kérdésnél, már csak azért is, mert eddig mindenki magyarázta, hogy hogyan gondoltam én ezt az indítványomat, és mindenki magyarázat tárgyává tette azt, hogyan gondoltam én ennek az indítványnak kivitelét. Csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy mindenesetre sajnálatos dolog, hogy ehhez a törvényjavaslathoz nincs térkép mellékelve, mert akkor talán azok is tisztában láthatnák a helyzetet, akik ezzel a kérdéssel in merítő nemi foglalkoztak. Legyen szabad azonban Vázsonyi t. képviselőtársamnak ennyit mondanom, hogy itt divinatio nem történt, mert ezzel a kérdéssel a közigazgatási bizottság rendkivül sokat foglalkozott, és ott is voltak ilyen értelmű indítványok, amelyek a tárgyalás folyamán ' mind