Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-337
242 Â nemzetgyűlés 337. ülése 1924. évi november hó 18-án, kedden, hogy az én felfogásom szerint csak stiláris ellenmondásról van szó, pedig én ezt vagy ehhez hasonlót soha nem mondtam. Az én igénytelen nézetem szerint a Ház leszögezte azt az álláspontját, hogy a 22 Tisza-féle választókerületben akar választatni. A második határozatban a Ház leszögezte azt az álláspontját, hogy a 22 választókerület ugy módosítandó, hogy a választókerületek és a közigazgatási kerületek ne essenek össze. Ez volt a Ház álláspontja. A szövegbe valóban belekerült két egymásnak ellenmondó mellékmondat. Én azonban kénytelen vagyok megvédeni az elnök urat abból a szempontból, hogy a Csilléry-i'éle inditvány formailag tisztára kiegészitő inditvány volt (Fábián Béla: Tisztviselőtelep!) — méltóztassék nyugodtan meghallgatni — mondom, formailag tisztára kiegészitő inditvány volt, amennyiben nem azt célozta, hogy a bizottság által javasolt szöveg ilyen meg ilyen bekezdése helyett vagy a Szabó Zoltán-féle szöveg helyett ilyen vagy ilyen szöveg vétessék fel, hanem azt, hogy a Szabó Zoltán-féle szöveg második mondata után a következő szöveg vétessék fel. Erről tehát nem is lehet vitatkozni. *(R assay Károly közbeszól.) Azt méltóztatnak mondani, hogy folyosói l'sV^rznsból kifolyólag fogadtatott el egy inditvány. Ezt a problémát már régen mérlegelés tárgyává tettük. Tisztában voltunk azzal, hogy a 22 választókerület mellett nehézségeket okozhat a választókerületek választmányának megválasztása. Azért tudtuk előre, hogy mit jelent ez a szavazások megoszlása szempontjából; tudtuk előre, melyek azok az apró módosítások, amelyek teljesitendők, ugy, hogy nem hirtelen, incidentaliter felvetett kérdés volt ez, hanem legalább s a Ház tagjának egy része között régen megtárgyalt és minden esetre hivatalosan, a különböző törvényelőkészítő szervek által kellőképen meggondolt kérdés. A dolog lényege azonban az — és ebben mindnyájan egyet értünk —, hogy a harmadik olvasásnál lesz ez a kérdés eliminálható. Azt hiszem, ebben a mai házszabályvitában nem vagyunk hivatva annak eldöntésére, hogy ennek az ellenmondásnak, ellentétnek megszüntetése miképen fog történni. Ez majd csak a harmadik olvasásnál lesz döntés tárgya. Ezért kérem az igen t. Házat, méltóztassék most már belenyugodni abba, hogy ilyen ellentét igenis fennforog; ezt mindnyájan elismerjük. Ha az ellentét jelentősége szempontjából van is közöttünk különbség, a házszabály szempontjából teljesen mellékes, hogy jelentős vagy nem jelentős az ellenmondás és a házszabályok előírják, hogy az ilyen ellenmondások a harmadik olvasásnál reparálandók. Erre való készségünket kinyilatkoztatjuk és a reparálást el is fogjuk végezni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Petrovácz képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Az előbb a házszabályokhoz kértem] szót, hogy a kérdés lényegét megyilágitsam, azonban a mélyen t. elnök urnák és a belügyminister urnák előadása után, amelyek teljesen fedték azt az álláspontot, amelyet én elfoglalni szándékoztam, feleslegesnek találtam a felszólalást. Feleslegesnek találtam volna ezt ezentúl is, ha a túloldalról több ur nem szólalt volna fel és különböző pártok részéről az álláspontját ebben a kérdésben le nem szegezte volna- Ebből a szempontból kiindulva kénytelen vagyok most másodszor jelentkezni a házszabályokhoz és a mi pártunk álláspontját ebben a kérdésben leszegezni. Le akarom szegezni azt, hogy a mi pártunk álláspontja tökéletesen fedi ugy az elnök ur, mint a belügyminister ur imént kifejezett véleményét. (Felkiáltások balfelől: Ezt tudjuk!) Tökéletesen egyezik azzal, mert mi nem valljuk azt, hogyha az egyik képviselőnek jogában áll inditvánnyal a Tisza-féle 22 választókerületen bizonyos módosítást kívánni, más képviselőnek ne lenne meg ez a joga. (Pikler Emil: Házhatározattal szemben nincs joga!) Az urak azt mondják, Szabó Zoltán igen t. képviselőtársamnak meg volt a módja arra, hogy a Tiszaféle választójogi törvényben meghatározott kerületi beosztáson belül a Józsefvárosra vonatkozólag módosításokat indítványozzon. (Pikler Emil: Amit a Ház elfogadott!) Ha ez jogában állt, ugy jogában áll Csilléry igen t. képviselő urnák is olyan módosítást beadni, amely nem tangálja az előbbit, nem vonatkozik a Viliik kerületre, hanem a II., V., VI., VII. és X. kerületre. Módjában áll erre vonatkozólag módosítást beadni, amely nincs ellentétben a Szabó Zoltán-féle inditvánnyal. Ennek az indítványnak szövege is azt mondja, azon a változtatáson kivül, amelyet Szabó Zoltán inditványozott a Tisza-féle kerületi beosztáson, még a következő módosításokat méltóztassék elfogadni. (Fábián Béla: Hova tartozik a Tisztviselőtelep?) Képviselőtársam, önnek nem a Tisztviselőtelep fáj, hanem a Lipótváros. (Fábián Béla: Maguknak adom a Tisztviselőtelepet! — Vázsonyi Vilmos: Soha jobban nem éreztem magamat! Köszönöm az ajándékot! Akkor miért protestált! — Fábián Béla: Mert házszabálysértés! — Vázsonyi Vilmos: Fogalmuk sincs arról, mi használ! — Pikler Emil: Önök mindenképen meg fognak bukni. Ott leszünk mi is! — Pikler Emil: Halotti tort ülünk!) A két inditvány azért sem lehet ellentétes egymással, mert különböző szellemben készült. Szabó Zoltán indítványa megtartja a 22 kerületet, csak a Józsevárost osztja meg más irányban, a Csilléi-y-féle inditvány pedig semmi egyebet nem céloz, mint azt, hogy a közigazgatási kerületek határai a .választókerületek határaival konformisak legyenek és ezzel kiküszöböljük — ez a célja az egész indítványnak — azt a nehézséget, amely feltétlenül előállott volna, ha ugyanahhoz a választókerülethez tartozó választók a kerületi választmányok választásánál kétféle listával lettek volna kénytelenek szavazni. Ez olyan technikai nehézséget okozott volna, amelyből választási konfúziók származhatnak és mert a kerületi választmányokat feltétlenül közigazgatási kerületek szerint kell megválasztani, kellett olyan módosítást a kerületeken tenni, amely a választókerületek határát a közigazgatási kerületek határával egyezővé teszi. Igénytelen felfogásom szerint, amelynek nem arrogálok semmiféle súlyt és jelentőséget, az a véleményem, hogy az előző házhatározatot későbbi házhatározat módosíthatja. Minthogy a Tisztviselőtelepre vonatkozólag az előző határozatban az van, hogy a VIII-ik kerülethez tartozik, az utóbbi házhatározat szelleméből pedig az folyik, hogy a X-ik közigazgatási kerülethez kell tartoznia, amelyhez tényleg tartozik is, szerintem az utóbbi határozat az, amely a Ház akaratát kifejezi. Hogv itt zavarok, ellenmondások voltak, magában a szavazásban, azt én, mint a Háznak ezen az oldalon ülő tagja, nem fogadhatom el
