Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-337

A nemzetgyűlés 337. ülése 1924. évi november hó 18-án, kedden. 239 lépről olyan értelemben, hogy az visszacsatoltatik a X. kerülethez, [miután közigazgatásilag odatartozik. Logice a dolog- ugy áll, hogy a Szabó Zoltán-féle inditvány kiindul az eredeti választókerületi beosztásból és ennek a kiinduló pontnak figyelemmeltartásával intézkedik a Tisztviselőtelepről. Más logikai kiinduló pontot választ a Osilléry-féle inditvány és megváltoztatja — mondjuk — azt a felfogást, hogy a Tisza-féle kerületi beosztásnak ezeket a más-más közigazgatási kerülethez hozzácsatolt kis stráf jait ott kell hagyni a választókerületnél, változtat ezen a logikai kiinduló ponton és a Tisztviselőtelepről máskép intézkedik. Ez azonban fogalmazási ellenmondás. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) A két inditvány logikája annak az alapelvnek szempontjából, amelyből a két inditvány kiindult, abszolúte nem ellenkezik egymással. (Vázsonyi Vilmos: Hol szavaz a Tisztviselőtelepi) E szerint a szöveg szerint a X. kerületben (Fábián Béla: És a Szabó Zoltán-féle szerint?), mert az inditvány logikájából — hiszen a képviselő urak ismerik az ügyet — ez következik. Természetes, hogy miután külön-külön egymástól függetlenül fogalmaztatott meg a két inditvány, a szövegben, a fogalmazásban van az ellenmondás. Erre vonatkozólag intézkednek a házszabályok megfelelő paragrafusai ugy, hogy ha a részletes vita folyamán elfogadott különböző határozati javaslatok következtében akár logikai, akár pedig a fogalmazásból folyó stilusbeli ellentétek származnak a szövegben, ezeket a harmadik olvasásnál lehet és kell is kiigazítani. (Bárczy István: Ez nem stilus, ez a lényeg! Ez a tárgy maga!) A házszabályok nem tesznek különbséget, hogy az ellenmondások logikai vagy fogalmazási ellenmondások. A házszabály minden ellenmondásiiak a szövegből való elimánálására a harmadik olvasásnál előirt eljárást állapítja meg. (Halász Móric: így van!) Elismerem, hogy igenis a szövegben van ellenmondás, én csak azt állítom, hogy ez az ellenmondás nem olyan logikai ellenmondás, amely az elnökséget megakadályozhatta volna abban, hogy felteszi a Csilléry-féle inditványt is szavazásra, mert ez csak különböző indítványoknak különböző alapon váló megfogalmazásából létrejött ellentét, amelynek kiküszöbölésére szolgál a harmadik olvasás. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ennek a javaslatnak mélyebb politikai jelentőséget tulajdonítani teljesen felesleges. Ennek a javaslatnak célja az, hogy a kerületi választmányok választásánál előállható technikai nehézségek kiküszöböltessenek. Csilléry képviselő ur is tisztára ebből az okból adta be javaslatát, hiszen — miként mondottam — ha politikai célokat fűzött volna hozzá, épenséggel nem neki kellett volna ezt a javaslatot beadnia, hanem a halszélről^ kellett volna beadni. Én a magam részéről azért nem tettein ezt bizalmi kérdéssé, mert politikai jelentősége a javaslatnak nincs. Én tudtam, hogy politikai szempontból inkább a baloldali pártoknak kedvez, azonban nekem ebből a székből az a kötelességem, hogy objektive' Ítéljem meg a kérdéseket, ha egy választási javaslatról van szó, és nem lehetek elfogult azért, mert esetleg az ellenzéki oldalon ülő pártnak kedvez. Ami ellenmondás létezett, az nézetem szerint is a harmadik olvasásnál lesz reperálható. (Helyeslés jobb felől). Elnök: Szólásra senki nem lévén feljegyezve, kérdem, kíván-e valaki még szólni a 11. $-hoz. (Felkiáltások balfelől: A házszabályokhoz!) Petrovácz képviselő ur! Petrovácz jGyula: T. Nemzetgyűlés! A 11. §-hoz egy . . . (Felkiáltások balfelől: A házszabályokhoz kért szót!) A házszabályokhoz való felszólalási kérésemet visszavontam. Az elnök urj a 11. §-hoz tette fel a kérdést. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Petrovácz Gyula képviselő ur előbb jelentkezett a házszabályokhoz, azután töröltette magát. Feltettem a kérdést, hogy kiván-e még valaki a 11. §-hoz hozzászólni. (Fábián Béla: A házszabályokhoz kivannak még szólni.) Bocsánatot kérek, egyszerre jelentkezett Petrovácz Gyula képviselő úrral Rakovszky István képviselő ur is és Petrovácz képviselő ur a szót meg is ragadta. Én igazán semmi körülmények között nem óhajtottam nehézséget támasztani. (Fábián Béla: Előzőleg jelentkezett a házszabályokhoz, hogy később visszavonja, azért, hogy más ne kapjon szót!) Csendet kérek, méltóztassanak megnyugodni abban, hogy abszolúte semmiféle különleges intenció az elnökséget nem vezeti. (Fábián Béla: Mindig nyilatkozatokat kapunk és a tények ellenkeznek a nyilatkozatokkal!) Fábián képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Felkiáltások balfelől: Rakovszky István jelentkezett!) Rakovszky István képviselő ur nem iratkozott fel. (Fábián Béla: Azért, mert Petrovácz fel volt iratkozva!) Ne méltóztassanak türelmetlenkedni! Petrovácz képviselő ur a 11. $-hoz jelentkezett, mikor én a kérdést feltettem. Utána Éakovszky István képviselő urnák módja lesz a házszabályokhoz szólni. Kérem Petrovácz képviselő urat, méltóztassék a szakaszhoz hozzászólni. Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! A 11. § ugy intézkedik, hogy (olvassa): „a választás szabályellenessége, vagy a megválasztott személy választhatóságának hiánya miatt a választás napjától számított 15 nap alatt a székesfőváros bármely választója felszólalhat az igazoló választmánynál". T. Nemzetgyűlés! Én ezt a 15 napot kevésnek tartom; abból a szempontból mert ez a 15 nap arra is kevés, hogy a közgyűlés megalakuljon és hogy az igazoló választmány egyáltalán megválasztassék. Épen ezért tisztelettel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz az indítványomhoz, hogy ebben a szakaszban a 15 nap helyett 30 nap tétessék. Ez elég idő ahhoz, hogy az igazoló választmány megalakulhossan és hogy azután nála lehessen ezeket a kifogásokat beterjeszteni. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Rakovszky István képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Ezen szavazási és házszab ál y vitánál az a döntő, van-e ellentét, vagy nincs-e ellentét. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon,) Mi a t. kormánynak az álláspontját Van-e itten tárgyi ellentét vagy nincsen? Ez az egész házszabálygomolyodás abból származott, hogy itt — hogy ugy mondjam — egy hatásköri összeütközés van. (Úgy van! balfelől.) A kormány ebben a kérdésben nem tette meg azt a kötelességét, hogy a többséget vezesse, a többséget , informálja, a többségnek útmutatást adjon és ezért történt az egész konfúzió, ami történt. T. Nemzetgyűlés! A legfontosabb garanciák egyike, amely az ellenzéknek biztosítja, hogy amit a Ház elhatározott, nem módosítható