Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-337
A nemzetgyűlés 337. ülése 1924. csatoltatik". Ez kiegészítés. A Szabó Zoltánféle elfogadott javaslat szerint határozattá emeltetik, hogy a Tisztviselőtelep, a Józsefváros, a 19-ik választókerülethez tartozik. Mikor ezt határozattá emelik, kiegészitésképen rögtön megszavazzák, hogy a Tisztviselőtelep a 22-ik választókerülethez tartozik! (Derültség balfelől. — Pikler Emil: Egyszer ott szavaznak, egyszer itt!) Erre kérek kádenciát. Itt nem "csak"-ról, meg egyebekről van szó, ezt nem lehet eltréfálni, a Tisztviselőtelep nem szavazhat kétszer, nem tartozhatik egyszerre a Józsefvároshoz és a 22-ik kőbányai választókerülethez. Az csak egy kerülethez tartozhatik, vagy ugy méltóztatik talán gondolni, hogy előbb leszavaz a Tisztviselőtelep a Józsefvárosban, azután leszavaz a Tiszviselőtelepen? íme. ha semnni egyéb érvem nem volna, a Csilléry-féle indítványnak ez a része maga, amely szerint a Tisztviselőtelep nem tartozik a Józsefvároshoz, holott már: határozattá emeltük, hogy a Józsefvároshoz tartozik, önmagában bebizonyítja azt, hogy itt nem egy kiegészitő indítvánnyal, haneml egy elleninditvánnyal álltunk szemben, mely a Háznak már elfogadott határozatát, mely szerint a Tisztviselőtelepet a Józsefvároshoz csatolja, világos részében támadja meg és akarja megváltoztatni. Ismétlem., hogy itt megvan az elnökségnek az a mentsége, hogy a belügyminister ur protezsálta ezt az inditványt kiegészitő inditványképen és a belügyminister ur skrutinálta ezt az inditványt, a lényeges dolog azonban az, hogy ez nem kiegészitő, hanem módosító inditvány, illetőleg elleninditvány. Ennek következtében ezt az inditványt nem volt szabad külön szavazásra feltenni s mikor a Szabó Zoltán ur indítványát elfogadtuk, akkor már a Csilléry-féle 2. számú inditványt, amelynek ez integráns része, elvetettük, tehát teljesen házszabályellenes volt, és igy törvénytelen és semmis az, hogy a Csilléry-féle inditványt külön tették fel kérdésre és külön emelték határozattá. Mármost mi legyen ennek a reparációja? Nekem tulaj donképen inditványt kellene tennem arravönatkozólag: hogy a Ház mondja ki határozatilag, hogy házszabálysértéssel történvén a Csilléry-féle inditvány megszavazása, hatálytalanítja ezt a szavazást. Én azonban a t. képviselőtársaimmal folytatott megbeszélés után nem akarok ilyen inditványt tenni azért, mert nem. akarok arravönatkozólag precedenst teremteni, hogy a Ház többsége változtathassa meg az elnökségnek saját, spontán, hozzájárulása nélkül előbb elfogadott határozatát, azért — de csak azért — nem adom be ezt az inditványt, holott szerintem tulaj donképen itt más remédium nincs, mint ezen házszabályellenes és törvénytelen szavazásnak hatálytalanítása. A Ház határozatának az a része, amely j&„ Csilléry-féle inditvány elfogadására vonatkozik, az előző szavazás folytán házszabályellenes és semmis. Nem lehet itt remédium az ügynevezett harmadik olvasás, nem pedig azért, mert a Ház harmadik olvasása a házszabályok 37. §-a szerint arravaló, hogy a részletes vitában az egyes cikkekben és szakaszokban netán benmaradt ellentétek egyenlittessenek ki... (Petrovácz Gyula: így van!) Kérem, tudom, hogy önök szerint igy van. Igazán nem szeretek jogi vitákat igy folytatni, méltóztassanak megvárni, hogy f befejezzem, „...egyes cikkeiben és szerkezetében netán benmaradt ellentétek kiegyenlítésére s ezeknek a megállapított változtatásokkal összhangbahozására vonatkoznak". évi november hó 18-án, kedden. 2$í Nem akarok arra hivatkozni, hogy az elnöki hivatalban található a harmadik olvasásra vonatkozó precedenseknek egész sokasága; fel vannak azok ott jegyezve ott egy könyvecskében, igen szabályszerűen és szépen vannak vezetve és kitűnik belőlük, hogy a harmadik olvasásnál eszközölt változtatás mindig csak stiláris módosításokra vonatkozott, de sohasem vonatkozhatik és vonatkozhatott arra az esetre, ha véletlenül egy utóbb következő szakaszba belecsúszik egy rendelkezés, mely súrolja az előző szakaszokban foglalt rendelkezéseket. A harmadik olvasás azonban nem arra való, hogy egy és ugyanazon szakaszban házszabálysértéssel és törvénytelenül, semmis szavazások alapján hozott határozatok korrigáltassanak. Itt neun arról van szó, hogy a 10. §-t letárgyaltuk és a 20. §-nál becsúszott egy rendelkezés, amely homályos, ugy látszik, ellentétes a 10. "§>-szal; itt arról van szó, hogy a 10. §-nál az elnök ur házszabályellenesen szavazásra tett fel egy indítványt, amelyet külön szavazásra feltenni nem volt jogosult, mert mi már leszavaztuk a Szabó-féle indítvánnyal ezt az elleninditványt. Mert hogy ez elleninditvány, módositó inditvány, azt már az eddigiekkel bebizonyítottam. Én tehát ezidőszerint nem teszek semmiféle inditványt, hanem az elnökségtől várom, hogy maga hatálytalanítsa ezt a szavazást, mert amíg erre remény van, addig nem akarok sohasem a szavazás útjára lépni. Én ugyanis az elnökséget nem kívánom megtámadni a maga tekintélyében, én azt akarom, hogy ha az elnökség, amely nem csalhatatlan, téved, yagy hibát követ el, elsősorban maga korrigálja ki ezt a tévedést, ezt a hibát. Nem lehet mindent a harmadik olvasásra hagyni, hiszen — most teljesen akadémikusán és igazán minden személyes él nélkül szólva —, (Mozgás a jobboldalon, — Halljuki Halljuk! balfelől.) lehet, hogy egy elnök beszámithatatlanul mond ki egy határozatot — ilyen esetek előfordultak már az emberi életben — és ez másnap kiderül. Akadémikusán beszélek, hiszen a jog olyan terület, ahol minden eset számibayehető. Ebben az esetben, külön javaslatot terjesztek be, hogy ezt a hibás határozatot korrigáljam, vagy a harmadik olvasásra kell várnom! Másnap kiderül, ismétlem, a tévedés, elmeorvosok állapítják meg a beszámíthatatlan állapotot, hát korrigálom a dolgot. Itt egy házszabálysértés korrigálásáról van szó, nem pedig stiláris hibáknak és ellenmondásoknak korrigálásáról. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Én ezt az elnök úrtól várom. Ismétlem, tulajdonképen nem az elnökséget terheli ebben a dologban a felelősség legnagyobb része, hanem igenis* a belügyminister a Ház bölcseségére bízott ezt az inditványt legyen szives kiegészitő indítványként feltenni*, aki pedig tartozott tudni azt, hogy ez az indítvány nem kiegészitő inditvány, aki tartozott volna közölni velünk az adatokat, és aki tartozott volna tudni azt, hogy a Tisztviselőtelep nem szavazhat egyszerre a Józsefvárosban és Kőbányán, az csak egy helyen szavazhat. Ezen alkalommal — és ezzel zárom h felszólalásomat — (Friedrich István: Szanálni kell ezt a kérdést, hiába!) csak arra akadok rámutatni, hogy amikor itt szavazások folytak, erről az oldalról nagy pfuj kiáltások hangzottak el, amikor felállott az egységes párt egy része, és mi is felállottunk a közigazgatási kerületi beosztások ellen. Bocsánatot kérek» csak meg akarom állapítani, hogy ugyanakkor, amikor ezek a pfuj kiáltások elhangzottakba folyosón már megállapodtak az urak abban, hogy 35*
