Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-337
A nemzetgyűlés 337. ülése 1924. évi november hó 18-án, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A székesfővárosi törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Szilágyi Lajos sürgős interpellációja a tőzsde ügyében. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Rakovszky Iván, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 12 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovies György jegyző ur, a javaslatok elleni felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur. Bemutatom Komárom és Esztergom vármegyék közönségének feliratát a választójogi törvényjavaslat módosítása tárgyában, valamint az iránt, hogy az alkotmányjogi reformok kapcsán a törvényhozótestület tagjainak száma az ország területének és lakosságának arányában a jelenleginél kisebb számban állapittassék meg-. Sopron vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a vármegyei tisztviselők státusrendezése, illetőleg az állami birtokok bérbeadása tárgyában. A feliratok a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentemi a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur a tőzsdei helyzet miatt teendő kormányintézkedések tárgyában sürgős interpellációra kért és kapott tőlem engedélyt. Javaslom, hogy! az interpelláció előterjesztésére napirendünk letárgyalása után, de legkésőbben félnégy órakor térjünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni? (Helyeslés.) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 345, 485) részletes tárgyalásának folytatása. Vázsonyi képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! A házszabályokhoz kértem szót, mert szóvá kell tennem azt a zűrzavaros szavazást, mely a legutóbbi ülésen a 10. § körül lefolyt. A 10 §-hoz Szabó Zoltán képviselő ur inditványt adott be. Az iniditvány első része melyet a nemzetgyűlés . elfogadott, kimondja, hogy a törvényhatósági NAPLÓ XXVII. bizottsági tagok választása az 1914 :XV. te. alapján megállapított országgyűlési képviselői választókerületek szerint történik. Ez, elfogadtatván, következett az indítvány 2. pontja. Eszerint a törvényhatósági bizottsági tagválasztó kerületek az emiitett országgyűlési választókerületektől annyiban térinek el, hogy a 17. választókerületet a VIII. közigazgatási kerületnek — vagyis a Józsefvárosnak — a József körúton belül eső területre, a 18. választókerületet a József körúton kivül eső területnek, a Baross uccától északra, a 19. választókerületet pedig a Barloss uccától délre eső része és a X. közigazgatási kerületnek eddig is a 19. választókerülethez tartozó része — vagyis a Tisztviselőtelep, amelyről később leszek bátor újra megemlékezni. - Miután Szabó Zoltán képviselő ur igy területileg elhatárolta az országgyűlési választókerületeket, az igy területileg elhatárolt kekerületekre nézve, melynek tehát megvan a szavazó számuk és népességük, az indítvány megállapít ja azt az arányt, amilyen arányban esnek a mandátumok a kerületekre, és igy folytatja (olvassa): „A választókerületek közül a 6-ik tizenhat rendes és nyolc póttagot, az 1. és 4-ik tizennégy rendes és hét ipóttagot, a 7., 8., 9., 10., 13., 14., 17. és 20-ik kerület mindegyike tizenkét rendes és hat póttagot, a többi kerületek mindegyike pedig tiz rendes és öt póttagot választ". Látni való tehát t. Nemzetgyűlés, hogy Szabó Zoltán képviselő ur inditványának két része egymással szoros logikai kapcsolatban van, mert hiszen amikor a mandátumokat kerületek szerint szétosztja, szem előtt kellett tartania és szem előtt is tartotta azt, hogy ezekben a választókerületekben hány választó van és hogy ezek területileg mint vannak elbatárolva. Ezért mondja inditványában, hogy annyiban tér el a 22 választókerülettől, hogy a Józsefváros nem a régi felosztás szerint, hanem ezen indítványban foglalt felosztás szerint alkot három kerületet és ezzel a 22 választókerületen eszközölt területi változtatások sorát bezárja. Világos tehát, bogy minden indítvány, amely ezen változtatni kivan, nem kiegészítő indítvány, hanem módosító- és elleninditvány. Minden indifívány, amely a Sziabó Zoltán-féle 35
