Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-336

A nemzetgyűlés 336. üUse 1924. évi november hó 14-én, pénteken. 227 meg lehessen semmisíteni az illető kerület nagyszámú kisebbségének akarata megnyilvánulását, így minden választópolgár azzal a nyugodt öntudattal mehet az urnák elé, hogy szavazata számit, és nem fog megsemmisülni, hanem a végleges eredmény kialakulásánál igenis latba fog esni. Ehhez

1 képest indítványozom a 10. §-nak olyan átváltoztatását, hogy a 10. § 1. pontja a következőképen hangozzék (olvassa): „1. Budapest székesfőváros egész területe egy választókerületet alkot, amelyben a választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik. 2. A választást jelölés előzi meg. Jelölteket ezer választó ajánlhat. Az ajánló iveken minden ajánló sajátkezű aláirása mellé a szavazójegynek számmal, névvel és a kiállító hatóság bélyegzőjével ellátott szelvényét az aláirás sorrendjében összefűzve az ajánló ivhez hozzá kell fűzni. Az ajánlásnak 375 jelölt nevét kell tartalmaznia. A 4. bekezdés természetesen most már mint a 3. bekezdés megmarad, mert az első két bekezdést összevontam. Az 5. és 6. bekezdés megmarad, a 7. bekezdés elején pedig „a minden választókerületben" kezdő szavak törlendők. A többi marad. (Helyeslés half elől.) Hogy miért maradok meg az ezer ajánló mellett, jóllehet hogy nem akarom sem a tiz, sem a huszonkettő kerületre leendő beosztást, ezt azzal indokolom, miután 250 rendes tag választásáról van szó és a választók jelenlegi száma, ha jól vagyok informálva, 304.000, ennélfogva ha 1500, vagy 2000 választó szavaz, képes egy jelöltet megválasztani. Ennélfogva azt tartanám helyesnek, ha az ajánlók számát emelnők fel. Az ajánlók száma természetesen nem lehetne több, hanem bizonyára valamivel kevesebbnek kell lennie, mint annak a számnak, amennyi választóra egy mandátum esik. Ajánlom inditványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki jGyörgy jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Ugy a magam, mint a keresztény szocialista párt nevében kijelenthetem, hogy mi mindenben csatlakozunk Petrovácz Gyula t, képviselőtársam azon javaslatához, amely szerint tiz közigazgatási kerület legyen. Nem akarom elhatározásunkat még külön érvekkel alátámasztani, mert Petrovácz t. képviselőtársam minden érvet felhozott és meg vagyok győződve, hogy az egységes párt is és maga a belügyminister ur is az érvek hatása alatt Petrovácz Gyula barátom javaslatát fogja elfogadni. Azonban, amennyiben mégis csalódnék és az egységes párt a 22 kerület mellett foglalna állást, méltóztassék megengedni nekem, hogy egy lényegtelennek látszó, de kerületi érdekű kérdésre hivjam fel az igen tisztelt belügyoninister ur figyelmét. A javaslat szerint a 22-ik választókerület a X. közigazgatási kerületet képviseli. Ha a 22 kerületi beosztás szerint fog a választás történni, akkor ehhez a 22-ík kerülethez, vagyis a X. közigazgatási kerülethez hozzácsatoltatik még a VII. közigazgatási kerületnek tekintélyes része. Ez nagy zavart fog előidézni már magánál a kerületi választmány megválasztásánál is — amit már közbeszólás formájában voltam bátor megjegyezni —, tudniillik a VII. kerületi polgárok fognak kerületi választmányt választani a X. kerület részére is. (Rakovszky Iván belügyminister: Dehogy!) Ez magában véve is hiba, de eltekintve ettől, nem nagyon kívánatos és indokolt» hogy olyan közigazgatási

1 kerülethez, amely önmagában egységet képvisel, másik közigazgatási kerületből csapjunk hozzá választótömeget. Ha már a belügyminister ur mégis a 22 kerület mellett foglalna állást, méltóztassék legalább azt az engedményt megtenni, hogy a X. közigazgatási kerület, mint a 22. választókerület egymagában képviseljen egy kerületet és a VII. kerületnek azt a részét, amely a javaslat szerint ehhez csatoltatnék, méltóztassék a 16. kerülethez csatolni. Az elmondottak alapján bátor vagyok a következő indítványt előterjeszteni (Olvassa): „Tisztelettel indítványozom, hogy a 10. §-hoifi benyújtott előadói javaslatba pótlólag ez a szöveg is beiktattassék: „A VII. közigazgatási kerületnek eddig a 22. választókerülethez tartozott része a 16. választókerülethez csatoltatik". Ismételten kijelentem, hogy csak abban az esetben kérem indítványomat előterjesztettnek tekinteni, amennyiben a nemzetgyűlés Petrovácz Gyula képviselő ur indítványát nem fogadná el. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: Tisztelt Nemzetgyűlés! A magam részéről a 10. ^-hoz a mostani vitán kissé kívül eső módosítást bátorkodom előterjeszteni a szakasznak utolsó pontjára vonatkozóan, amely szerint a választási eljárásnak a rendeletben való részletes szabályozására a belügyminister ur hatalmaztatik feL Elismerem, hogy a törvénynek feltétlenül rövidnek kell lennie, ennélfogva mind az, ami nem való a törvénybe, a végrehajtási rendeletben szabályoztassék. Azonban közjogositványoknál ugy kell a kérdéssel bánni, mint a himes tojással. Nekem a nemzetgyűlési választási szükségrehdeletből már tapasztalásaim vannak arra nézve, hogy utólagosan kiadattak egyes rendelkezések — így például a titkos szavazatok jelzésére vonatkozóan, vagy a bajai kerülethez tartozó Vaskút községnek nyílt szavazására vonatkozóan —, amelyekről kétségtelenül kénytelen vagyok megállapítani, hogy ezeknek a rendeleteknek kiadásánál a kormányt pártpolitikai szempont vezette. Azt szeretném tehát, hogy amikor a választási eljárás _ szabályozását a belügyminister ur kezébe adjuk, ezt csak egyetlen egy esetre adjuk meg, tudniillik most a törvény végrehajtása alkalmával, de a belügyminister urnák ne legyen később joga ahhoz^ hogy ezen végrehajtási rendeleten változtasson. Ennélfogva javaslatom az volna, hogy (olvassa): „A választási eljárás részletes szabályait a belügyminister a törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendelettel állapítja meg. Az ide vonatkozó rendelkezéseket csakis külön törvényhozási elhatalmazás alapján lehet megváltoztatni vagy módositani". A helyzet tehát az, hogy a belügyminister most felhatalinaztatik a részletes szabályozásra, de csak egyetlen egy esetre. Erre van is példa törvényhozásunkban. Hivatkozom az 1914 :XVI. te. 2. §-ára, amely a választókerületek beosztására vonatkozóan hasonló rendelkezéseket tartalmaz. Ami magát az itt hosszasan vitatott témát, Szabó Zoltán t. képviselőtársam javaslatát és egyáltalában azt illeti, hogy hogyan történjék a szavazás, én a magam részéről, mint közigazgatási ember, kénytelen vagyok elismerni, hogy a dolgoknak helyes rendje az volna, ha a választás közigazgatási kerületenkint történnék. Semmiképen sem tudom azonban elfogadni azt NAPLÓ XXVII. Hi