Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-336

A nemzetgyűlés 336. üUse 1924. évi november hó 14-én, pénteken. 227 meg lehessen semmisíteni az illető kerület nagy­számú kisebbségének akarata megnyilvánulá­sát, így minden választópolgár azzal a nyugodt öntudattal mehet az urnák elé, hogy szavazata számit, és nem fog megsemmisülni, hanem a végleges eredmény kialakulásánál igenis latba fog esni. Ehhez 1 képest indítványozom a 10. §-nak olyan átváltoztatását, hogy a 10. § 1. pontja a következőképen hangozzék (olvassa): „1. Budapest székesfőváros egész területe egy vá­lasztókerületet alkot, amelyben a választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik. 2. A választást jelölés előzi meg. Jelölteket ezer választó ajánlhat. Az ajánló iveken minden ajánló sajátkezű aláirása mellé a szavazójegy­nek számmal, névvel és a kiállító hatóság bé­lyegzőjével ellátott szelvényét az aláirás sor­rendjében összefűzve az ajánló ivhez hozzá kell fűzni. Az ajánlásnak 375 jelölt nevét kell tar­talmaznia. A 4. bekezdés természetesen most már mint a 3. bekezdés megmarad, mert az első két bekezdést összevontam. Az 5. és 6. bekezdés megmarad, a 7. bekezdés elején pedig „a min­den választókerületben" kezdő szavak törlen­dők. A többi marad. (Helyeslés half elől.) Hogy miért maradok meg az ezer ajánló mellett, jóllehet hogy nem akarom sem a tiz, sem a huszonkettő kerületre leendő beosztást, ezt azzal indokolom, miután 250 rendes tag vá­lasztásáról van szó és a választók jelenlegi száma, ha jól vagyok informálva, 304.000, en­nélfogva ha 1500, vagy 2000 választó szavaz, képes egy jelöltet megválasztani. Ennélfogva azt tartanám helyesnek, ha az ajánlók számát emelnők fel. Az ajánlók száma természetesen nem lehetne több, hanem bizonyára valamivel kevesebbnek kell lennie, mint annak a számnak, amennyi választóra egy mandátum esik. Ajánlom inditványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki jGyörgy jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Ugy a ma­gam, mint a keresztény szocialista párt nevé­ben kijelenthetem, hogy mi mindenben csatlako­zunk Petrovácz Gyula t, képviselőtársam azon javaslatához, amely szerint tiz közigazgatási kerület legyen. Nem akarom elhatározásunkat még külön érvekkel alátámasztani, mert Petrovácz t. kép­viselőtársam minden érvet felhozott és meg vagyok győződve, hogy az egységes párt is és maga a belügyminister ur is az érvek hatása alatt Petrovácz Gyula barátom javaslatát fogja elfogadni. Azonban, amennyiben mégis csalód­nék és az egységes párt a 22 kerület mellett foglalna állást, méltóztassék megengedni ne­kem, hogy egy lényegtelennek látszó, de kerü­leti érdekű kérdésre hivjam fel az igen tisztelt belügyoninister ur figyelmét. A javaslat sze­rint a 22-ik választókerület a X. közigazgatási kerületet képviseli. Ha a 22 kerületi beosztás szerint fog a választás történni, akkor ehhez a 22-ík kerülethez, vagyis a X. közigazgatási kerülethez hozzácsatoltatik még a VII. közigaz­gatási kerületnek tekintélyes része. Ez nagy zavart fog előidézni már magánál a kerületi vá­lasztmány megválasztásánál is — amit már közbeszólás formájában voltam bátor megje­gyezni —, tudniillik a VII. kerületi polgárok fognak kerületi választmányt választani a X. kerület részére is. (Rakovszky Iván belügymi­nister: Dehogy!) Ez magában véve is hiba, de eltekintve ettől, nem nagyon kívánatos és in­dokolt» hogy olyan közigazgatási 1 kerülethez, amely önmagában egységet képvisel, másik közigazgatási kerületből csapjunk hozzá vá­lasztótömeget. Ha már a belügyminister ur mégis a 22 kerület mellett foglalna állást, mél­tóztassék legalább azt az engedményt meg­tenni, hogy a X. közigazgatási kerület, mint a 22. választókerület egymagában képviseljen egy kerületet és a VII. kerületnek azt a részét, amely a javaslat szerint ehhez csatoltatnék, méltóztassék a 16. kerülethez csatolni. Az elmondottak alapján bátor vagyok a kö­vetkező indítványt előterjeszteni (Olvassa): „Tisztelettel indítványozom, hogy a 10. §-hoifi benyújtott előadói javaslatba pótlólag ez a szöveg is beiktattassék: „A VII. közigazgatási kerületnek eddig a 22. választókerülethez tar­tozott része a 16. választókerülethez csatol­tatik". Ismételten kijelentem, hogy csak abban az esetben kérem indítványomat előterjesztettnek tekinteni, amennyiben a nemzetgyűlés Petro­vácz Gyula képviselő ur indítványát nem fo­gadná el. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: Tisztelt Nemzetgyű­lés! A magam részéről a 10. ^-hoz a mostani vitán kissé kívül eső módosítást bátorkodom előterjeszteni a szakasznak utolsó pontjára vo­natkozóan, amely szerint a választási eljárás­nak a rendeletben való részletes szabályozására a belügyminister ur hatalmaztatik feL Elisme­rem, hogy a törvénynek feltétlenül rövidnek kell lennie, ennélfogva mind az, ami nem való a törvénybe, a végrehajtási rendeletben szabá­lyoztassék. Azonban közjogositványoknál ugy kell a kérdéssel bánni, mint a himes tojással. Nekem a nemzetgyűlési választási szükségreh­deletből már tapasztalásaim vannak arra nézve, hogy utólagosan kiadattak egyes ren­delkezések — így például a titkos szavazatok jelzésére vonatkozóan, vagy a bajai kerülethez tartozó Vaskút községnek nyílt szavazására vonatkozóan —, amelyekről kétségtelenül kény­telen vagyok megállapítani, hogy ezeknek a rendeleteknek kiadásánál a kormányt pártpo­litikai szempont vezette. Azt szeretném tehát, hogy amikor a választási eljárás _ szabályozá­sát a belügyminister ur kezébe adjuk, ezt csak egyetlen egy esetre adjuk meg, tudniillik most a törvény végrehajtása alkalmával, de a bel­ügyminister urnák ne legyen később joga ah­hoz^ hogy ezen végrehajtási rendeleten változ­tasson. Ennélfogva javaslatom az volna, hogy (ol­vassa): „A választási eljárás részletes szabá­lyait a belügyminister a törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendelettel állapítja meg. Az ide vonatkozó rendelkezéseket csakis külön törvényhozási elhatalmazás alapján lehet meg­változtatni vagy módositani". A helyzet tehát az, hogy a belügyminister most felhatalinaztatik a részletes szabályo­zásra, de csak egyetlen egy esetre. Erre van is példa törvényhozásunkban. Hivatkozom az 1914 :XVI. te. 2. §-ára, amely a választókerüle­tek beosztására vonatkozóan hasonló rendel­kezéseket tartalmaz. Ami magát az itt hosszasan vitatott témát, Szabó Zoltán t. képviselőtársam javaslatát és egyáltalában azt illeti, hogy hogyan történjék a szavazás, én a magam részéről, mint közigaz­gatási ember, kénytelen vagyok elismerni, hogy a dolgoknak helyes rendje az volna, ha a vá­lasztás közigazgatási kerületenkint történnék. Semmiképen sem tudom azonban elfogadni azt NAPLÓ XXVII. Hi

Next

/
Thumbnails
Contents