Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-336

224 A nemzetgyűlés 336. ülése 1924. évi november hó lí-én, pénteken. lakpsságnak kb. 75—78%-a katnolikus és össze­sen 87—92%-át számíthatjuk kereszténynek; ez­zel szemben a VII. kerületben a zsidó lakosság száma 39.2%, a VI. kerületben 34.9%, az V. ke­rületben pedig 28.5%. Amikor tehát az előttem szólott Farkas képviselő ur azt mondotta, liogy ő azt akarja, hogy a munkás képviseletek min­denütt kidpmborittassanak, én nagyon jól tu­dom, hogy a perifériákon lakó munkásság ér­dekei akarjuk megvédeni, akkor a 22 kerületes beosztás szerint, amelyet Szabó Zoltán képvi­selőtársam előterjesztett, ezeket az érdekeket megvédeni neun tudja. Mi is, igenis, az össz­lakosság érdekeit akarjuk képviselni és megvé­deni, azért kivánjuk tehát, hogy ez az elosztás X. kerület szerint arányosan történjék minden tekintetben. Épen ezért méltóztassék megengedni, hogy az előbb emiitett anomáliák kiküszöbölése cél­jából én egy kiegészítő indítványt tegyek Szabó Zoltán képviselő ur indítványához. Amennyi­ben a 10 kerületes beosztás nem fogadtatnék el, arra az esetre állittassék helyre az arányosság a kerületeken belül, mert ez a célunk, ha 22-es beosztás is van, mert nem a számokon lovago­lunk, hanem tulajdonképen a közigazgatási ke­rületek szerinti elosztás a fontos. (Ugy van! bal felől.) Tegyük tehát a lakosságnak minél könnyebben hozzáférhetőbbé a választást és a helyes állásfoglalást. Azért indítványozom, hogy a III. választókerületnek a második köz­igazgatási kerülethez tartozó része a IV. vá­lasztókerülethez csatoltassék, valamint az V. közigazgatási kerület, amely két választókerüle­tet alkot, akkép választassék szét, hogy a VII. választókerület a Lipót körútig- terjedjen, a VIII. választókerület pedig a Lipót körúton kivüli többi területeire terjedjen ki. A harma­dik az, hogy a VII. közigazgatási kerületnek az a része, amely a XXII-ik választókerülethez tartozik, a XVI. választókerülethez csatoltassék vissza. Ez a Zugióra vonatkozik. Legyen szabad még arra hivatkoznom, hogy a rég múltban a 22-es beosztás nem, ab­ból a szempontból készült, hogy akár a pol­gári lakosságnak, akár a munkásságnak az érdekeit szolgálja, hanem a mesterséges szét­választások azért történtek, hogy melyik ke­rület mennyiben volt függetlenségi vagy ellen­zéki avagy kormánypárti állásponton. A zug­lóiak például függetlenségi pártiak voltak, te­hát odacsapták őket Kőbányához, viszont a X. kerületnek azt a részét, amely tisztviselőkkel volt tele, tehát a. tisztviselőket, belecsapták a VIII. kerület belső részébe, a XIX. választó­kerületbe. Én feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ezeket az anomáliákat kiküszöböljük, még­pedig akár a X-es, akár a XXII-es kerületi beosztással, mert máskép is meg lehetne ezt a kérdést oldani. Én ellentétes indítványt va­gyok bátor előterjeszteni Szabó Zoltán t. kép­viselőtársammal szemben, ellentéteset azért, mert azokon a területeken, ahol aránytalanság van, amelyet kiküszöbölni óhajtunk, én az elő­lerjesztett 22-es választókerületi beosztást el­fogadhatónak tartom az esetben, ha az indít­vány ekképen módosittatik. Az L, III., IV., azután V. választókerületre vonatkozólag, va­Damint a VIII. és IX-re vonatkozólag nem volna differencia közöttünk, azonban a VI., VI.. II.. és X. kerületben vannak észrevételeim. A VI. közigazgatási kerületet négy választó­kerület helyett háromra osztanám fel és a VII-et négy helyett szintén háromra osztanám fel. Viszont ezzel szemben a IL. közigazgatási kerületet, amely meglehetős hatalmas nagy­számú választótöinegeket tud mozgatni, két ke­rületre osztanám szét és a IX. közigazgatási kerületet, amely nagy aránytalanságokat mu]­tat, három kerületre. Méltóztassék csak nézni. Ha nézem! a második közigazgatási kerületet, amelynek körülbelül 18.000 választója van, ez a 18.000 választó akkor, amikor a többi kerület­nek 12—13.000, sőt a VII. kerület belső részé­nek 8000 választója van, a teljes aránytalan­ság képét mutatja és mindenesetre igazságta­lan a II. kerület lakosságával szemben, hogy ott 18.000 választó sokkal kevesebb, a javaslat szerint — ha jól tudom — 14 törvényhatósági bizottsági tagot válasszon. Ez tehát abszolút aránytalanságot mutat más kerületek bizott­sági tagjainak számával szemben. A XIII. és XIV. kerület például együttvéve 24 bizottsági tagot választ, összesen 16.000 vokssal s ezzel szemben a II. közigazgatási kerület, amely 18.000 voksot képvisel, tulajdonképen csak 14 bizottsági tagot választ Hogy tehát az arányosság meglegyen eb­ben a tekintetben, ezt a kerületet két alkerü­letre a) és b) kerületre kellene osztani, amelyek közül az egyiknek volna 10.582 választója — t. i. a Margit-körutat vettük fel természetes határ­nak — a másiknak pedig 8017 választója. Legyen szabad ezután rámutatnom a VIÏ. és a VI. közigazgatási kerületnél mutatkozó aránytalanságokra. Itt a belső részek erősen vannak dotálva és Farkas István képviselőtár­sam azt mondotta, hogy ő sérelmesnek tartja azt, hogy az Angyalföld és ezeknek a város­részeknek külső részei, munkások által lakott részei aránytalanul vannak dotálva. Én is azt mondom, hogy az aránytalanságokat ki aka­rom küszöbölni, amikor azt proponálom a nem­zetgyűlésnek, hogy méltóztassék a VI. közigaz­gatási kerületet három kerületre osztani. Ha a VI. közigazgatási kerületet négy helyett há­rom kerületre osztjuk, akkor az a) kerületnek volna 17.847, a b) kerületnek volna 18.429 és a c) kerületnek volna 17.858 választója. Méltóz­tatik tehát látni, hogy ebben a beosztásban az Angyalföld is megfelelően volna dotálva. Ennek a beosztásnak nem is volna semmi ne­hézsége. Ezt a kerületet könnyű volna a Vörös­marty uccával és a Hungária körúttal három részre osztani. Az V. közigazgatási kerület szintén ilyen aránytalanság képét mutatja, és ez^az arány­talanság is kiküszöbölhető volna azzal, ha ezt a kerületet is csak három részre osztanák szét. Ekkor a belső kerületnek volna 19.978 vá­lasztója, a középső kerületnek 19.517 választója és a kerület külső részének, amelynek területe ugyan nagyobb, de lakosa valamivel kevesebb, 17.000 választója. Az aránytalanság így minden tekintetben megszűnne és a kerület szintén nagyon könnyen szétosztható volna ugy, hogy az Izabella uccán és a Murányi uccán át von­junk határvonalat. Én tehát a Szabó Zoltán képviselő ur által benyújtott módosítással szemben bátor vagyok ezt a módosítást előterjeszteni és tisztelettel ké­rem ennek elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szóló Csilléry képviselő ur azt mon­dotta, hogy a közérdeket akarja képviselni. Én ugyanezt jelenthetem ki. Én is a közérdeket óhajtom megvédelmezni és a közakarat meg­nyilvánulását szeretném biztosítani ebben a törvényjavaslatban. Petrovácz képvifeelő ur, amidőn Szabó Zol-

Next

/
Thumbnails
Contents