Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-336
224 A nemzetgyűlés 336. ülése 1924. évi november hó lí-én, pénteken. lakpsságnak kb. 75—78%-a katnolikus és összesen 87—92%-át számíthatjuk kereszténynek; ezzel szemben a VII. kerületben a zsidó lakosság száma 39.2%, a VI. kerületben 34.9%, az V. kerületben pedig 28.5%. Amikor tehát az előttem szólott Farkas képviselő ur azt mondotta, liogy ő azt akarja, hogy a munkás képviseletek mindenütt kidpmborittassanak, én nagyon jól tudom, hogy a perifériákon lakó munkásság érdekei akarjuk megvédeni, akkor a 22 kerületes beosztás szerint, amelyet Szabó Zoltán képviselőtársam előterjesztett, ezeket az érdekeket megvédeni neun tudja. Mi is, igenis, az összlakosság érdekeit akarjuk képviselni és megvédeni, azért kivánjuk tehát, hogy ez az elosztás X. kerület szerint arányosan történjék minden tekintetben. Épen ezért méltóztassék megengedni, hogy az előbb emiitett anomáliák kiküszöbölése céljából én egy kiegészítő indítványt tegyek Szabó Zoltán képviselő ur indítványához. Amennyiben a 10 kerületes beosztás nem fogadtatnék el, arra az esetre állittassék helyre az arányosság a kerületeken belül, mert ez a célunk, ha 22-es beosztás is van, mert nem a számokon lovagolunk, hanem tulajdonképen a közigazgatási kerületek szerinti elosztás a fontos. (Ugy van! bal felől.) Tegyük tehát a lakosságnak minél könnyebben hozzáférhetőbbé a választást és a helyes állásfoglalást. Azért indítványozom, hogy a III. választókerületnek a második közigazgatási kerülethez tartozó része a IV. választókerülethez csatoltassék, valamint az V. közigazgatási kerület, amely két választókerületet alkot, akkép választassék szét, hogy a VII. választókerület a Lipót körútig- terjedjen, a VIII. választókerület pedig a Lipót körúton kivüli többi területeire terjedjen ki. A harmadik az, hogy a VII. közigazgatási kerületnek az a része, amely a XXII-ik választókerülethez tartozik, a XVI. választókerülethez csatoltassék vissza. Ez a Zugióra vonatkozik. Legyen szabad még arra hivatkoznom, hogy a rég múltban a 22-es beosztás nem, abból a szempontból készült, hogy akár a polgári lakosságnak, akár a munkásságnak az érdekeit szolgálja, hanem a mesterséges szétválasztások azért történtek, hogy melyik kerület mennyiben volt függetlenségi vagy ellenzéki avagy kormánypárti állásponton. A zuglóiak például függetlenségi pártiak voltak, tehát odacsapták őket Kőbányához, viszont a X. kerületnek azt a részét, amely tisztviselőkkel volt tele, tehát a. tisztviselőket, belecsapták a VIII. kerület belső részébe, a XIX. választókerületbe. Én feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ezeket az anomáliákat kiküszöböljük, mégpedig akár a X-es, akár a XXII-es kerületi beosztással, mert máskép is meg lehetne ezt a kérdést oldani. Én ellentétes indítványt vagyok bátor előterjeszteni Szabó Zoltán t. képviselőtársammal szemben, ellentéteset azért, mert azokon a területeken, ahol aránytalanság van, amelyet kiküszöbölni óhajtunk, én az előlerjesztett 22-es választókerületi beosztást elfogadhatónak tartom az esetben, ha az indítvány ekképen módosittatik. Az L, III., IV., azután V. választókerületre vonatkozólag, vaDamint a VIII. és IX-re vonatkozólag nem volna differencia közöttünk, azonban a VI., VI.. II.. és X. kerületben vannak észrevételeim. A VI. közigazgatási kerületet négy választókerület helyett háromra osztanám fel és a VII-et négy helyett szintén háromra osztanám fel. Viszont ezzel szemben a IL. közigazgatási kerületet, amely meglehetős hatalmas nagyszámú választótöinegeket tud mozgatni, két kerületre osztanám szét és a IX. közigazgatási kerületet, amely nagy aránytalanságokat mu]tat, három kerületre. Méltóztassék csak nézni. Ha nézem! a második közigazgatási kerületet, amelynek körülbelül 18.000 választója van, ez a 18.000 választó akkor, amikor a többi kerületnek 12—13.000, sőt a VII. kerület belső részének 8000 választója van, a teljes aránytalanság képét mutatja és mindenesetre igazságtalan a II. kerület lakosságával szemben, hogy ott 18.000 választó sokkal kevesebb, a javaslat szerint — ha jól tudom — 14 törvényhatósági bizottsági tagot válasszon. Ez tehát abszolút aránytalanságot mutat más kerületek bizottsági tagjainak számával szemben. A XIII. és XIV. kerület például együttvéve 24 bizottsági tagot választ, összesen 16.000 vokssal s ezzel szemben a II. közigazgatási kerület, amely 18.000 voksot képvisel, tulajdonképen csak 14 bizottsági tagot választ Hogy tehát az arányosság meglegyen ebben a tekintetben, ezt a kerületet két alkerületre a) és b) kerületre kellene osztani, amelyek közül az egyiknek volna 10.582 választója — t. i. a Margit-körutat vettük fel természetes határnak — a másiknak pedig 8017 választója. Legyen szabad ezután rámutatnom a VIÏ. és a VI. közigazgatási kerületnél mutatkozó aránytalanságokra. Itt a belső részek erősen vannak dotálva és Farkas István képviselőtársam azt mondotta, hogy ő sérelmesnek tartja azt, hogy az Angyalföld és ezeknek a városrészeknek külső részei, munkások által lakott részei aránytalanul vannak dotálva. Én is azt mondom, hogy az aránytalanságokat ki akarom küszöbölni, amikor azt proponálom a nemzetgyűlésnek, hogy méltóztassék a VI. közigazgatási kerületet három kerületre osztani. Ha a VI. közigazgatási kerületet négy helyett három kerületre osztjuk, akkor az a) kerületnek volna 17.847, a b) kerületnek volna 18.429 és a c) kerületnek volna 17.858 választója. Méltóztatik tehát látni, hogy ebben a beosztásban az Angyalföld is megfelelően volna dotálva. Ennek a beosztásnak nem is volna semmi nehézsége. Ezt a kerületet könnyű volna a Vörösmarty uccával és a Hungária körúttal három részre osztani. Az V. közigazgatási kerület szintén ilyen aránytalanság képét mutatja, és ez^az aránytalanság is kiküszöbölhető volna azzal, ha ezt a kerületet is csak három részre osztanák szét. Ekkor a belső kerületnek volna 19.978 választója, a középső kerületnek 19.517 választója és a kerület külső részének, amelynek területe ugyan nagyobb, de lakosa valamivel kevesebb, 17.000 választója. Az aránytalanság így minden tekintetben megszűnne és a kerület szintén nagyon könnyen szétosztható volna ugy, hogy az Izabella uccán és a Murányi uccán át vonjunk határvonalat. Én tehát a Szabó Zoltán képviselő ur által benyújtott módosítással szemben bátor vagyok ezt a módosítást előterjeszteni és tisztelettel kérem ennek elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szóló Csilléry képviselő ur azt mondotta, hogy a közérdeket akarja képviselni. Én ugyanezt jelenthetem ki. Én is a közérdeket óhajtom megvédelmezni és a közakarat megnyilvánulását szeretném biztosítani ebben a törvényjavaslatban. Petrovácz képvifeelő ur, amidőn Szabó Zol-