Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-336
222 r  nemzetgyűlés 336. ülése 1924. évi november hó 14-én, pénteken. félannyi választóval sem biró polgári kerületekkel, hogy igy ellensúlyozzák a munkásság befolyását. Ez lehet egy politikának a célja, de nem lehet a jogegyenlőség alapja, nem lehet törvényalkotás alapja, mert akkor ez fércmunka, nem pedig egész munka, s akkor ez nein jelenti azt, hogy az ország demokratizálódik, hogy itt a jogokat igazságosan mérik, hanem azt jelenti, hogy bizonyos irányzatokat mesterségesen kilöknek, bizonyos társadalmi osztályokat kiszorítanak a jogegyenlőségből és törvényekkel bizonyítják ország-világ előtt, bogy & m néptől való félelemből csinálják ezt. íMaíasits Géza: Szovjetreridszer! — Battez Gyula: Azok is azt csinálták!) A kormányok élete csak átmeneti lehet minden államban és minden korszakban. Magyarországon volt ugyan a Tisza Kálmán-féle hosszú kabinet, az utóbbi időben azonban, különösen a háború után sem nálunk, sem 1 máshol nem volt erre példa, nem voltak és nem is lesznek olyan kormányok, amelyek örökéle tüek és amelyek ugy rendezkednek be, hogy utánuk a vizözön. Ebből a javaslatból pedig azt látom. hogy a kormány és a kurzus ezt tisztán és kizárólag azért csinálta, mert ügy gondolkozik, hogyha már ő nem lehet uralmon, jöjjön utána a vizözön. Ha ezt ki'vánják az urak, ezt a célt el is érhetik; a magyar politikában a vizözön politikája már érvényesült és láttuk, mi lett annak a következménye. Kérem tehát a nemzetgyűlést, ha van benne egy kis érzék a jogegyenlőség iránt, akkor ne fogadja el Szabó Zoltán t. képviselőtársam által beterjesztett megosztását a képviseletnek. Ezzel szemben: egy másik javaslatot teszek, és javasolom; hogv ez a beterjesztett szakasz következőképen alakittassék át (olvassa): „A választókerületek közül az I. választókerület 8 rendes és 4 póttagot, a II., III., IV. és V. választókerület 10 rendes és 5 póttagot, a VI. választókerület 8 rendes és 4 póttagot, a VII. választókerület 10 rendes és 5 póttagot, a VIII., XI., X. és XI. választókerület 12 rendes és 6 póttagot, a XII. választókerület 16 rendes és 8 póttagot, a XIII. és XIV. választókerület 12 rendes és 6 póttagot, a XV. és XVI. választókerület 10 rendes és 5 póttagot, a XVII. és XVIII. választókerület 12 rendes és 6 póttagot, a XIX. választókerület 14 rendes és 7 póttagot, a XX. választókerület 8 rendes és 4 póttagot, a XXI. választókerület 14 rendes és 7 póttagot, és a XXII. választókerület 16 rendes és 8 póttagot választ". Eámutattam arra, hogy ha a kerületi beosztást a választók és a lakosok számaránya szerint akarjuk megállapítani, akkor ezt a tervezetet, amelyet Szabó Zoltán t. képviselőtársam a kormány nevében beterjesztett, nem lebet elfogadni s csak abból lehet kii'ndulni, hogy minden választókerület a választók számarányának megfelelő képviselőt küldjön a törvényhatósági bizottságba. Javaslatom számadatokon épül fel, és nem azon az elven, hogy melyik párt hogyan tud érvényesülni és hogyan érvényesülhet ennek az alapján, abból az elvből indul ki javaslatom, hogy az egyes kerületekben, mennyi a lakosoknak, illetőleg a választóknak a száma és ennek arányában állapítja meg á közsés'i képviselőtestületbe beküldendő tag-ok számát. Szerintem egyedül ez igazságos, kérem tehát a nemzetgyűlést, méltóztassék ezt elfogadni. (Helyeslés a szélsőbáloldalón.) . Elnök: Szólásra következikf Perlaki György jegyző: Nincs senki felírva! (Bárczy István: Szót kérek!) Elnök: Bárczy István képviselő urat illeti a szó. Bárczy István: T. Nemzetgyűlés! A választókerületek beosztásának kérdésénél egészen tisztában kell lennünk azzal, hogy mindenféle kerületi beosztás természetszerűleg magával hozza azt, hogy bizonyos önkényes természete van. Amig ugyanis a nagyobb kerületekben több választó esik egy bizottsági tagra, természetesen ez a választás utján való akaratnyilvánítás különböző arányban nyer kifejezést. Én a magam részéről a két javaslat közül, amelyek előttünk feküsznek, azért tartom a 22 kerületre való beosztást alapjában véve jobbnak, mert a kerületek terjedelme és a választók száma közötti arány sokkal kevésbé tér el igy egymástól. (Buday Dezső: A közigazgatási kerületben is el lehet végezni.) Ha közigazgatási kerületenkint történik a választás, akkor csak ugy lehet megközelíteni az igazságot, ha a választandó bizottsági tagok létszámát kerületenként aránybahozzuk a választók számával. De Petrovácz képviselő ur indítványában épen ellenkezője van ennek t. i., hogy egyforma számban válasszanak a kerületek. (Rothenstein Mór: Demokratikus beszéd reakciós inditványnyal !) Ha a legig-azságosabbak akarnánk lenni, akkor tulajdonképen olyan lajstromos szavazás volna helyes, ahol az egész város egy lajstrommal szavazna. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Akkor mindegy, milyen a kerületek beosztása, mert akkor ugy fog alakulni a választás eredménye, amilyen arányban állanak egymáshoz a pártok. Magában véve nem lehet megmondani, hogy melyik beosztás jobb, a 10 választókerületes-e, vagy a 22 választókerületes? Attól függ, hogyan osztjuk mesr a bizottsági tagokat a 10, illetőleg 22 választókerület között. Miután pedig a kormány javaslata ebből a szempontból kedvezőbb, mert nincsenek olvari nagy eltérések, ez látszik a kettő közül elfogadhatóbbnak. Én azonban a magam részéről ezt is feleslegesnek tartom. Én teljeseri megelégedtem volna azzal, ha a 22 kerület egyforma számban választott volna bizottsági tagokat s közöttük nem tettünk volna semmi különbséget. Mert, mint már múltkori felszólalásomban is említettem, most már megtörtént a domicilium hatévben való megállapítása s ezenkívül tudjuk azt, hogy a későbbi szakaszokban lesz szó a hivatalból való és az esetleg kinevezendő bizottsági tag-okról. Ezek mind olyan momentumok, amelyek arra irányulnak, hogv bizonyos tekintetben megváltoztassák a választás eredményét. Ha ezek az intézkedések már megvannak, akkor én teljesen elegendőnek tartom, és ha a 22 kerület már különben is ugy van kikerekítve, hogy a polgári kerületek, a belső kerületek, rendszerint kisebbek, nemcsak kerületre nézve, de a választók létszámát illetőleg is s azt hiszem, csak fokozása volna az aránytalanságoknak, ha még több bizottsági tagságra adnánk jogot a belső kerületeknek. Ami Petrovácz képviselő ur felszólalásának rám való allúzióját illeti, az teljesen indokolatlan abban a részében, amikor azt mondotta, hogy nekem is részem volt a régi választási rendszerben. Nekem ahhoz soha semmi közöm nem volt, éri csak az adminisztráció vezetésével foglalkoztam, soha semmiféle választási akcióban részt nem vettem, soha még kortesvacsorákra sem mentem, ennélfogva ehhez
