Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-336
A nemzetgyűlés 336. ülése 1924. ávi november hó 14-én, pénteken. 215 egy pont; amely arról rendelkezik, hogy a választások mely napon történjenek. A gyakorlatban azt tapasztaltuk, bogy a belügyminister ur még véletlenül sem tüz ki vasárnapot vagy ünnepnapot a választások napjául, hanem mindig munkanapot. Ez csak arra jó, hogy a választók egy részét még ezen az alapon is megakadályozza abban, hogy választójogát gyakorolhassa. Munkásnegyedekben, ha a választás munkanapra van kitűzve s á választási elnök a szavazatok leadására a. re^o-el 8 órától este 6 óráig terjedő időtartamot határozza meg, ebben az időszakban a munkában levő munkások csak nagy nehezen találnak módot arra, hogy azzal a joggal élhessenek, amelyet a törvény nekik megad. Ha a szavazás zárórája esti 8 óra, ez is alkalmatlan idő, mert a munkásválasztók az esti órákban torlódnának össze, és már hallottunk olyan eseteket is, különösen vidéki városokban, de még* a fővárosban is, hogy hiába jelentkeznek még szavazók, akik le akarják adni szavazatukat, a választási elnök azt mondja, hogy a zárórát már kitűzte 8 órára. Időközben ugyanis, amikor a munkások még nem értek rá arra, hogy kötelességüket teljesítsék, elrendelte a zárórát és azután többé nem engedett senkit sem! szavazni. Igaz, hogy a munkaadó nem akadályozhatja meg a munkást abban, hogy otthagyja munkahelyét és korábban menjen szavazni, de ez a munkásválasztónak pénzébe kerül, mert a mulasztott időt a munkaadó levonja. Itt nem 1 hallottam is kíváncsi vagyok, fogom-e hallani a belügyminister urat Angliára hivatkozni. Ott — nem tudom, véletlenül-e, vagy rendszeresen-e — köznapon választanak, de ott a választási napon munkaszünetet rendelnek el. Ha a 'kormány nálunk is országos munkaszünetet rendelne el az esetben, ha nem vasárnapra, vagy ünnepnapra tűzi ki a választást, akkor a javaslatomtól elállanék, de mindaddig, mig ez nem történt meg, ragaszkodnom kell a következő javaslatomhoz (olvassa): „A 10. §-nál 12. bekezdésként a következő szöveget javaslom: A választás törvenves munkaszüneti napon történik". Nagyon kérném a t. Nemzetgyűlést és a belügyminister urat is, hogy velünk szemben se helyezkediék mindig arra az eredeti, rideg álláspontra, hogy csak ezt és egy jottával sem többet, hanem legyen szives megértéssel közeledni azokhoz az intenciókhoz és javaslatokhoz, amelyek tisztára abból állanak, hogy mi lehetővé akarjuk tenni, hogy a választópolgárok azt a választási jogot, amelyet nekik ez a törvény biztosit, gyakorolhassák is. S emH kivánom a t. Nemzetgyűlés figyelmét különösen felhivni arra. hoffy törvényben és ne rendeletben legyen mesrállaüitva — és ne a mindenkori belügvministertől függjön —, hogy mely napokon lehet Magyarországon választani. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Közismert tényt állitok akkor, amikor konstatálom 1 , hogv a kerületi beosztás tekintetében a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt egészében, osztatlanul, a 10 közigazgatási kerület szerinti választás elvi alapján áll és a 22 választókerületbe való beosztás ellen minden energiáját, minden befolyását latba veti és megpróbálja még itt a nemze gyűlésem is keresztülvinni helyesnek tartott álláspontját azzal, hogy meggyőzi a nemzetgyűlés többségét, hogy a 10 kerületes beosztás a fővárosnak nemcsak tradicióival egyezik meg, hanem hogy az a főváros keresztény lakosságának érdekében áll. Ezt az álláspontunkat honorálta már a közigazgatási bizottság, honorálta akkor, amikor a kormány eredeti javaslatával szemben azt a szöveget terjesztette elénk, amely ma előttünk fekszik, hogy t. i. a választás Budapesten 10 közigazgatási kerület beosztása alapján történjék. (Helyeslés és fel* kiáltások bal/elől: így is kell!) Ez a beosztás, ez a választási mód, mióta Budapest Budapest, tehát Budapest egyesítése óta, állandóan és következetesen igy van keresztül vive. (Peidl Gyula: Na, nem egészen!,— Kiss Menyhért: 1872-től kezdve ez a beosztás!) Fővárosi törvényhatósági választás még más rendszer szerint nem történt, mint e szerint a rendszer szerint. Nemzetgyűlési választás már történt más rendszer szerint, ellenben törvényhatósági választás soha más rendszer szerint, mint a 10 közigazgatási kerület rendszere szerint nem történt, annál az egyszerű oknál fogva, mert Budapest székesfőváros törvényhatóságának ez az egyedüli törvényes és helyes felosztása, és ezért kell hogy a közigazgatási körületek szerint történjék a szavazás. (Kiss Menyhért: Rakovszkv kiment, hogy ne hagyja magát befolyásolni!) Az általános vita során már voltam bátor ezt a kérdést részletesebben indokolni, hogy miért kell ezt a rendszert ezentúl is fentartani. Én helyesnek tartom, ha azt a diszparitást, amely az egyes közigazgatási kerületek között fennáll, amelyet én koncedáltam és elismertem, a közigazgatási kerületeknek a fővárosi törvényben lehető szaporitásával küszöböljük ki, s azért most is azt állitom, amit az általános vita során állítottam, hogy he^telen módszer az, amikor a kormány nem egy szerves fővárosi törvényt hoz ide, (Ugy van! bal felől) hanem a j fővárosi törvényből kiragad egy részletet, a fővárosi választójog kérdését (Ugy van! balfelől) és azt hozza ide, amikor nincs módunkban, hogy olyan kerületi beosztásokon, amelyek most már, őszintén szólva, eltolódtak, a város fejlődésének figveleimbevételével változtassunk. (Ugy van! balfelől. — Friedrich István: Hogy lehet ezt az irányt támogatni!) Akkor módunkban lenne a székesfőváros közigazgatási kerületi beosztását most újból ugy szabályozni, hogy ez a diszparitás, amely most a kerületek között fennáll, éliminaitassék, s akkor is megmaradnánk a közigazgatási kerületek szerinti választásnál, mert ez az egyedüli választási mód, amely a főváros testére van szabva. Ez a 22 kerületes beosztás, amelyről most szó van, teljesen idegen a főváros autonómiájától. JUgv van! _ balfelől) Ez olyan beosztás, amely annak idején az országyülési választásokra készült és amely feltételezte, hogy Budapestnek 22 országgyűlési képviseltje van. Ez régen pretereált álláspont. Pretereálta maga a kormány akkor, amikor a második nemzetgyűlési választást nem e 22 kerületi beosztás szerint rendelte el, hanem három kerületben lajstromos rendszer szerint (Ugy van! balfelől); pretereálta a kormány már akkor, amikor rendeletében Budapestnek nem 22 nemzetgyűlési képviselőt, hanem 25 nemzetgyűlési képviselőt engedélyezett, ennek következtében ezt a 22-es számot mereven fentartani ebből az okból sem lehet. A 22-es számnak egyetlen indokolása az volt, hogy akkor a Tisza-féle választási törvény szerint Budapest székesfőváros 22 országgyűlési képviselőt választott, ma pedig 25 nemzetgyűlési képviselőt választ. Ha tehát én logikát keresek a 22 kerületes beosztásban, akkpr
