Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-335

A nemzetgyűlés 335. ülése 1924. el, hogy ők munkadíj veszteségeket szenvednek, vagy pedig magánügyeikkel nem foglalkozhatnak, mert éjjelüket és nappalukat ez a tevékenység veszi igénybe. Méltóztassanak megengedni, ezeket a kifogásokat nem tekinthetem komolyaknak. Hiszen rendes körülmények között az életben egyszer-kétszer jut valaki abba a helyzetbe, hogy választói jogával foglalkozzék, különösen olyankor, _ ha lakását változtatja. Az előbb előadottak alapján világos, hogy bőven elég, ha az illető saját választójoga ügyében ilyen irodához vagy központi szervezethez fordul. Itt igen rövid időt tölt, s a többi munkát elvégezheti helyette a politikai szervezet. A lényeg azonban az, hogy neki kell az adatokat szolgáltatni és hogy ő legyen az első tanú, aki megmondja, történt-e vele igazságtalanság vagy sem. Csak mellékesen kivánok kitérni arra a vádra, hogy a központi választmánynál a benyújtott eredeti okmányok nagy tömege veszett el. Nem tudom igy megmondani, mennyiben felel meg ez a vád a valóságnak és mennyiben nem. Ha megtörtént, mindenesetre súlyos mulasztás volt. Azonban ahogyan ezt a vádat méltóztatott felállitani, abban a formában ez nem vád, mert azt méltóztatott mondani, hogy a pártszervezet a benyújtott eredeti okmányokat nem kapta vissza. A tévedés talán abban van, hogy a hatóságok a benyújtott eredeti okmányokat kötelességszerűen nem a pártszervezetnek, hanem az illető érdekelt feleknek küldöttek meg, mert hiszen az érdekelt felek azok, akikkel a hatóságoknak dolguk van s akiknek a hatóság a maga végzését megküldi és a becsatolt okmányokat visszaszármaztatja, Amennyiben ezen túlmenő hiányok mutatkoznának, természetes, hogy ez súlyos hiba, és amennyiben konkrét adatokat méltóztatnak rendelkezésemre bocsátani, tör vény adta hatáskörömnél fogva a kérdésben el fogok járni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezekben akartam reflektálni az egyes felszólalásokra. Azt hiszem, kellőképen megvilágítottam, hogy ez a szakasz abszolúte nem alkalmas arra, hogy bárkit is elüssenek az őt megillető választói jogától. Ellenkezőleg, ez a szakasz épen azokat a formalitásokat irja elő, amelyek között az érdekelt felek érvényesíthetik a maguk jogát. Ezért kérem, méltóztassék a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 7. §-nak 2., 6., 8. és 9. bekezdései meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Módosítások adattak be az 1., 3., 4., 5., 7. és 10. bekezdésekhez; a 7. bekezdéshez két módosító inditvány is adatott be. Az összes módosító indítványok ellentétben vannak az eredeti szöveggel. Az egyes bekezdésekre vonatkozó módosító indítványt szembe fogom állítani az eredeti szöveggel, és amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, a módositó indítványt fogom elfogadottnak kijelenteni. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést méltóztatnak-e a 7. § 1. bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Eothenstein Mór képviselő ur módositó indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, a módositó inditvány elesik. Következik a 3. bekezdés. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur módositó indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felNAPLÓ xxvn. évi november 13-án, csütörtökön. 203 állani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatott el. Következik a 4. bekezdés. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Eothenstein Mór képviselő ur módositó indítványával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatott el. Következik az 5. bekezdés. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Farkas István képviselő ur módositó indítványával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatott el. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. Következik a 7. bekezdés, amellyel szemben áll Vázsonyi Vilmos és Farkas István képviselő urak módositó indítványa. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Vázsonyi Vilmos és Farkas István képviselő urak módositó indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatott el. Következik a 10. bekezdés. Kérdem: méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Rothenstein Mór képviselő ur módositó" indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az eredeti szöveg fogadtatott el. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülés újból megnyitom. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 8. §-t) : Csilléry András ! Csilléry András : T. Nemzetgyűlés ! Ha a törvényjavaslatban azt igyekszünk kidomborítani, hogy az autonómia minél erőteljesebb legyen, szükséges, hogy az autonómiának ez a jellege a főváros törvényhatóságának minden egyes szervében minél erőteljesebben domborodjék ki. A 8. § az igazoló-választmányról szól. Az igazoló-választmány bizonyos mértékben az önbíráskodást is végzi a törvényhatóság keretén belül, azonkívül nagyon sok olyan intézkedés fut oda össze, amelynél az autonómiát minden tekintetben meg kell védeni. Ügy látom, hogy sokkal jobban domborodnék ki az autonómia, ha preciziroznók ebben a szakaszban, hogy ennek az igazoló választmánynak az elnöke is lehetőteg az autonómia köréből választassék. Mivel tudjuk, hogy ebben a törvényjavaslatban a törvényhatósági bizottság tagjai közé fel vannak véve olyanok, akik hivatalból tagok, valamint intézmények és testületek képviselői is, szükségesnek tartanám, hogy e szákasz második mondatában preeiziroztassék az, hogy az igazoló-választmány elnöke a törvényhatósági bizottság választott tagjainak sorából neveztessék ki. Minthogy e törvényjavaslat utolsóelőtti szakaszában kimondja azt. hogy az olyan intézkedések, amelyek az 1920. évi IX. tc.-ben benne foglaltatnak, ennek a törvénynek életbelépésével hatályukat vesztik, szükségesnek tartom azt, hogy azok az intézkedések, amelyek az 1920. évi IX. tc.-ben az igazoló-választmányra nézve felvétettek, ebbe a szakaszba szintén vétessenek fel. Szükségesnek tartom ezt már csak azért is, mert nagyon fontos szervnek ismerem a törvényhatóság életé31