Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-335

204 A nemzetgyűlés 335. ülése 1924. ben az igazoló-választmányt, különösen a jelen esetben, — akár az összeférhetlenségnek, akár a választói névjegyzék összeállításának, akár a mandátumok igazolásának kérdéséről van szó — kell tehát, hogy ennek az ülésnek minden tekintetben megadassák az, hogy határozatképessége bizonyos kritériumokhoz köttessék. Szükségesnek tartom ezért, hogy a határozatképesség e szükséges létszáma legalább négyben állapittassék meg az elnökön kivül, amint azt annak idején az 1872. évi XXXVI. te.-nek és az 1920. évi IX. tc.-nek erre vonatkozó szakasza megállapította. Ennek következtében tisztelettel javaslom a t. Nemzetgyűlésnek: méltóztassék e szakaszt akként módositani, hogy annak második és harmadik mondata így hangozzék (olvassa) : »Elnökét a törvényhatósági bizottság választott tagjai közül a főpolgármester vagy helyettese nevezi ki, nyolc tagját a törvényhatósági bizottság saját kebeléből választja.« És egészíttessék ki ezzel a záradékkal (olvassa) : »Érvényes határozathozatalhoz az elnökön kivül legalább négy tag jelenléte szükséges. Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz, amikor is szavazatával dönt.« Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Senki sincs feljegyezve ! Elnök: Szólásra senki feljegyezve nincs. Kivan valaki szólni ? . Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A belügyminister ur óhajt nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A képviselő ur által előadott módositó indítvány, nézetem szerint, bizonyos fokig ahhoz a matériához tartozik, amelyet épen olyan jól lehetne a végrehajtási utasításban is szabályozni. Minthogy azonban egyáltalában nincs okom arra, hogy elzárkózzam olyan inditvány elől, amely a fő elveket részletesebben szabályozza a törvényben is, a magam részéről hozzájárulok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Minthogy Csilléry képviselő ur módositó indítványa ellentétben áll az eredeti szöveggel, tehát a kérdés feltevésénél azzal szembe fogom állítani. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a 8. §-t eredeti szövegezésében, Csilléry András képviselő ur módositványával szemben, elfogadni, igen vagy nem ?j Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget elveti, igy tehát a 8. §-t Csilléry András képviselő ur niódositványával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 9. §. Kérem annak felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. F. Szabó Géza előadó: Stiláris módosítást vagyok bátor javasolni, mely szerint a 9. § első bekezdésének első mondatában az »akinek« szó helyett »amelynek« szó, ugyanezen bekezdés utolsóelőtti mondatában »sorrendben« szó elé »a« névelő illesztessék. Elnök: Kivan még valaki szólani! (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Amennyiben a módosítások ellentétben vannak az eredeti szöveggel, szembe fogom állítani az eredeti szöveget az előadó ur módositványaival. Ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó ur módositványait fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 9. Vt eredeti szövegében, szemben az előadó ur módositványaival, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Az eredeti szöveget nem méltóztattak elévi november 13-án, csütörtökön. fogadni, igy a 9. §-t az előadó ur módositványaival jelentem ki elfogadottnak. Következik a 10.$. Kérem annak felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa a 10. §-t). Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szabó Zoltán! Szabó Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 10. §-ának 1. pontja helyett első bekezdés gyanánt a következő szöveg elfogadását ajánlom (olvassa) : »A törvényhatósági bizottsági tagok választása az 1914 : XI. te. alapján megállapitott országgyűlési képviselőválasztókerületek szerint történik.« Ezt az indítványomat a következőkben vagyok bátor megindokolni. A 10. § első bekezdése szerint a fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok választása közigazgatási kerületek szerint, tehát tíz kerületben történnék akként, hogy minden kerület egyenlő számú tagot választana. A közigazgatási kerületek beosztása annak idején nem választási célokra, hanem helyrajzi, gazdasági, kereskedelmi és más szempontok pontos mérlegelésével történt, és be kell ismerni, hogy ma a változott viszonyok között nem felel már meg a követelményeknek. Ha azonban a lakosságnak a népesedés s^ az egyes foglalkozási ágak szerinti elhelyezkedését nézzük, azt találjuk, hogy az egyes közigazgatási kerületekben oly aránytalanságok állanak elő, amelyek a tiz kerületben történő választás esetén egyáltalán nem adnák hű képét a választók valódi akaratának. A helyzet ugyanis az, hogy azokban a kerületekben, ahol az önálló szellemi foglalkozású, kereskedelmet üző polgárok laknak nagyobb számban, a választók száma sokkal több, mint azokban a kerületekben, ahol a gyári és ipari munkásság lakik. Nem szorul bizonyításra, hogy a tiz kerületben történő választás esetén eltolódások állanának elő az egyes polgári pártok rovására. Ezen a visszás helyzeten a közigazgatási kerületek uj beosztásával sem lehetne segiteni, mert a választásnak és a közigazgatásnak lényegesen eltérő szempontjait a választással összhangba hozni nem lehet. Én tehát abban a meggyőződésben vagyok, hogy a közigazgatási kerületek uj beosztásának kérdését — amely, mint emiitettem, már tényleg megérett a revizióra — hiba, bűn volna a választás kérdésével kapcsolatba hozni, tehát uj választókerületi beosztás alapjára kell helyezkedni. E tekintetben nincs szükség uj munkálatra, mert hiszen itt van az 1914 : XV. te. alapján megállapított 22 képviselőválasztókerületi beosztás. Ez a beosztás annak idején az összes viszonyok pontos mérlegelésével, minden számottevő körülmény latbavetésével gondosan történt, a gyakorlatban is bevált, nincs szükség tehát arra, hogy ezt most ötletszerűen félredobjuk, (ügy van! a jobboldalon.) Ezért vagyok bátor a 22 kerületben való választás alapjára helyezkedni, és kérem javaslatom elfogadását. Tisztelt Nemzetgyűlés! A 10. § első bekezdése után uj második bekezdés gyanánt a következő szöveg elfogadását ajánlom (olvassa): »A törvényhatósági bizottsági tag-választókerületek az emiitett országgyűlési választókerületektől annyiban térnek el, hogy a 17. választókerületet a VIII. közigazgatási kerületnek a József-köruton belül eső területe, a 18. választókerületet a Józsefköruton kivül eső területnek a Baross-utcától északra, a 19. választókerületet pedig a Barossutcától délre eső része és a X. közigazgatási kerületnek eddig is a 19. választókerülethez tartozó része alkotja. A választókerületek közül a 6-ik tizenhat rendes és nyolc póttagot, az 1-ső és 4-ik 14 rendes és 7 póttagot, a 7., 8., 9., 10., 13., 14., 17. és 20. kerület mindegyike 12 rendes és 6 póttagot,