Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-335
A nemzetgyűlés 335. ülése 1924. hogy ők a választók nevében ne adjanak be hamis adatokat. Az ^ n , igénytelen nézetem szerint a választók névjegyzékének hivatalból való összeállitása egyes-egyedül ugy történhetik, ha házrólházra járó küldöttségek teszik azt meg, ha házról-házra járó küldöttség irja össze az előmutatott okiratok alapján az illető választókat. Másként megnyugtató választói névjegyzéket összeállítani véleményem szerint nem lehet. (Saly Endre : Nem tartja mindenki az okmányát otthon ! Nincs mindenki birtokában minden percben az okmányának !) Farkas István képviselő ur azt mondja, hogy a javaslat rendelkezése szerint a választónak egyéb dolga nincs, mint állandóan azután futkosni, hogy vájjon választó-e vagy nem választó; hogy minden alkalommal, amikor a választók névjegyzékét kitették, neki el kell menni és azt megnézni, ha másnak nincs joga fellebbezni ügyében, és hogy akkor minden választónak egész ideje azzal telik el, hogy hatóságról-hatóságra jár választójogának reklamálásáért. Ez a vélemény a viszonyoknak nem-ismeréséből származik. Először azért, mert itt a törvényjavaslatban az 5. pont már gondoskodik arról, hogy a választót csak ugy ne lehessen a választók névjegyzékéből kihagyni, amikor kimondja, hogy (olvassa) : »az előző névjegyzékbe felvett választót igazolásra való felhivás nélkül ki nem hagyhatja«. Ha tehát én egy választót ki akarok hagyni, akkor azt előbb igazolásra fel kell szólitanom és igazolásra való felszólitás nélkül nem lehet kihagyni. A választónak tehát igenis tudomással kell birnia arról, hogy őt a választók névjegyzékéből ki akarják hagyni. Ennek következtében nem lehet azt mondani, hogy a választónak kell utána járni, mert a választót megidézik, hogy: barátom, neked gyanús a választójogod, jöjj és igazold magad. A másik esetben ott van a 9. pont, méltóztassék utána nézni. Ez azt mondja (olvassa) : »annak azonban, akinek nevét a névjegyzékből törölte, ha lakóhelye ismeretes, a határozatot kézbesitteti«. Ennek következtében minden választó kap egy személyre szóló értesítést arról, hogy őt a választók névjegyzékéből kihagyták. Nem muszáj neki futkosni az után, hogy benne van-e a névjegyzékben, ha eddig benne volt, mert itt két pontban is meg van határozva, hogy ha ki akarják hagyni, akkor igazolnia kell jogosultságát, ha pedig kihagyták, akkor értesitik róla. Az illetőnek tehát, igenis, magának módjában van felszólalni az ellen, ha őt kihagyták és hogy nem jogosult a kihagyás. Én értem, mitől fél Farkas István képviselő ur. Azt akarja, amit aztán állit is, hogy ne kelljen igazolni az ő választói jogosultságát, hanem ezt az igazolást hivatalból a hatóságok végezzék el. Nem sokkal egyszerübb-e, ha az illető választó maga igazolja választói jogosultságát! Ha neki megvannak a szükséges kritériumai, a választójogi kellékei, igenis módjában van igazolni azt, hogy iskolát végzett, hogy 24 éves elmúlt, hogy Budapesten ennyi idő óta lakik, ezt a központi választmány előtt igazolni minden választónak módjában áll és nem rovok a hatóságra felesleges terhet és odiózus munkát, amivel az urak még akkor sincsenek megelégedve, ha azt elvégezte. A múlt ülések egyikén voltam bátor felolvasni azoknak névjegyzékét, akikről a bejelentőhivatal azt jelentette a hatóságnak, hogy sohasem laktak Budapesten, vagy Budapesten bejelentett lakásuk nincs, akkor az urak azt mondták, hogy a bejelentőhivatal a hibás. Nem ismerték el tehát még akkor sem azt, hogy az illető a hibás, hanem szerintük akkor is a hatóság, illetőleg a hivatal a hibás. NAPLÓ XXVII. évi november 13-án, csütörtökön. 195 Ha én a központi választmányra bizom, hogy minden embernek összes okmányait ő szerezze be, az urak előtt ez nem lesz kielégi tő megoldás, mert azt fogják mondani: a hatóságok nem adtak helyes adatokat, az iskola nem mondott igazat, amikor azt mondta, hogy az illető sohasem járt oda, a rendőrség nem mondott igazat, amikor azt mondta, hogy bejelentett lakása nincs, és az anyakönyvi hivatal nem mondott igazat, amikor azt mondta, hogy az illető még nincs 24 éves. Sokkal megnyugtatóbb, ha mindezt a választó igazolja. Épen ezért én ennek a szakasznak összes rendelkezéseit alaposan megfontoltnak, megfelelőnek és jónak találom s ugy a magam részéről, mint a párt részéről kérjük ennek a szakasznak változatlan elfogadását. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Buday Dezső ! Buday Dezső: T. Nemzetgyűlés! A keresztény gazdasági párt a maga felfogásában itt tárgyi alapokra helyezkedett és nem választotta a kérdésnek azt a kényelmes és könnyű formáját, amelyet a t. baloldal választott, amikor általánosságban tartott felszólalásokkal támadta ugy a keresztény gazdasági pártot, mint magát a törvényjavaslatot. Nagyon kényelmes és nagyon egyszerű védekezési mód, amit Vázsonyi képviselő ur épen az imént alkalmazott, amikor egy neki kellemetlen argumentummal szemben egyszerűen azt mondta a belügy minister urnák: »Gyerünk tovább!« Mélyen t. uraim, mi nem akarunk továbbmenni, hanem foglalkozni akarunk azzal a váddal, amelyet önök unos-untalan hangoztatnak, azzal a váddal, amely abban csúcsosodik ki, hogy mi a választóknak százezreit rekesztettük ki a jogból, hogy mi az összeírást tendenciózusan végeztük el és bizonyos kategóriákat abból kiszorítottunk. Én ezzel a kérdéssel nem akarok ugy végezni, mint Vázsonyi igen t. képviselő ur a belügyminister úrral, hogy gyerünk tovább, hanem fel fogok venni egy hiteles statisztikai kimutatást, amelynek adatait méltóztassanak megszívlelni. Ebből méltóztatnak látni, hogy mi egyáltalában nem fosztottunk meg senkit a jogától, hanem, igenis, különbséget nem téve, minden kerületben egyenlő mértékkel mértünk. Mert az a gyanúsítás, amely szerint mi mint keresztény községi párt a velünk nem egy pártálláson lévőket kiszorítottuk és százával dobtuk ki a névjegyzékből, nem áll fenn 5> amint a következő adatok azt élénken bizonyítják. Méltóztassanak figyelemmel kisérni, ezek konkrét számok, amelyeket hivatalos adatokból állapítottam meg : a lakosság számát a központi statisztikai hivatal nyomtatott kiadmányából, a választóknak számát pedig a már lezárt és a közigazgatási biróság által hitelesített választók számából. Ebből a következő tűnik ki : a VII. választókerületben, az Erzsébetvárosban, amelyről tudott dolog, hogy nagyobb részében zsidók által lakott terület, 176.407 lakos van ; ebből 56,017 választó, ami megfelel 31'5%-nak. A Terézváros 162.492 lakosa közül 55.420 választó, ami megfelel 30'3%-nak. Ezzel szemben bátor vagyok felolvasni, miképen alakulnak ezek a számok a két legkeresztéuyebb kerületben. Ilyen legkeresztényebb kerületnek tekintem Budán az I. kerületet, a pesti oldalon pedig a Ferencvárost. Az I. kerületben 105.391 lakos közül 34.808 választó, ami megfelel 30'2°/o-nak; itt tehát az arányszám nem 31'5°/o, mint a többségében zsidók által lakott Erzsébetvárosban. Most még csupán a Ferencvárost mutatom be, ahol 92.574 lakosból 30.340 választó, ami megfelel 30"5 %-nak. Összesen Budapest 951.898 lakosából választó 30*4%. 80
