Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-335
A nemzetgyűlés 335. ülése 1924. (Rakovszky Iván belügyminister : Nem egyeznek meg, de csak lényegtelen különbségek vannak !) Akkor menjünk tovább, ha nem egyeznek meg. Nekem nincs módomban és nem is fogok most felolvasást tartani ennél a szakasznál arról, hogy a 2. §. tekintetében mi történt. De ez teljesen alárendelt kérdés ! (Petrovácz Gyula: Finom argumentum !) Ha a t. belügyminister ur anynyira szereti az én javaslatomat, akkor legyen szives javaslatomból azt átvenni, ami jó volt az én javaslatomban ; legyen szives átvenni a t. belügyminister ur ezeket a jogcímeket, legyen szives átvenni ma, 1924-ben, legalább azt, ami 1918-ban a forradalmak és az európai választójogok forradalmi nagy átalakulásai után talán csak minimuma volt a demokráciának, s ami megvolt az én választójogi javaslatomban. Méltóztassék átvenni javaslatom összeirási rendszerét, amely azon alapult, hogy minden esztendőben kötelezőleg elő volt irva a számlálólapok kiállitása, nem pedig csak egy esztendőben egyszersmindenkorra. Mert hogyan tudok én listát csinálni, ha csak egyszer csinálom? Hiszen az uj választókat nem is tudom kontrolálni, ha önként nem jelentkeznek, mert hiszen csak a régi választók számára adattak ki számlálőlapok, minthogy minden esztendőre elő volt irva a számlálólapok kötelező kiállitása, büntetés terhe mellett való kiállitása és büntetés terhe alatt a valóság megvallása. Az én javaslatomban számoltam azzal, hogy Budapesten, egy ilyen nagy városban legnehezebb a választók névjegyzékét összeállitani, és a javaslat 58. §-ába felvettem egy rendelkezést, hogy Budapesten a központi választmány mellett a választók névjegyzékének állandó kontrolálására külön hivatal állittatik fel, amelynek összes költségeit a kincstár tartozik viselni s amelynek szabályrendeletét a törvényhatóság állapit ja meg. Ha tehát a belügyminister ur javaslatomra hivatkozik, legyen szives arra hivatkozni a javaslatból, ami jó és követésre méltó, nem pedig^ követni a magyar politikának azt a sajátszerűségét, hogy ha valaki hibát csinál, mindig arra hivatkozik, hogy ezt a hibát már előtte más is megcsinálta, és azt hiszi, hogy ezzel már megvan a mentség az ő hibája számára. (Petrovácz Gyula: De aki ugyanazt a hibát elköveti, az nem szólalhat fel ellene!) Csakhogy én semmiféle hibát nem követtem el, mert én azt a választójogi javaslatot a részleteknél már egyáltalában nem képviseltem. Ezenkivül pedig egyáltalában nem áll az, hogy az a szöveg, amely a választójogi rendeletben van, megegyeznék az én szövegemmel, mert az én szövegemben nem volt benne az, hogy valakit ki lehet rekeszteni a választójogból akkor is, ha az ellenséggel való cimborálást biróság vagy hatóság bizonyitotta rá. Ez abszolúte nem volt benne. Tessék elolvasni azt a javaslatot, itt van a kezemben. (Láng János : Hát a hitközségi választásnál az általános választójognak volt a hive? — Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Mi köze hozzá f — Pakots József: Szegyei je magát!) Én nem avatkozom az ön felekezetének az ügyeibe és legyen szives, ön ne foglalkozzék az én önkormányzati ügyeimmel, mert nekem semmi közöm az ön autonómiájához és önnek semmi köze az én autonómiámhoz. Különben ilyen viccekkel igazán nincs semmiféle kedvem foglalkozni. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: De az autonómiát nem merik megcsinálni a katholikus egyházon belül! — Klárik Ferenc: Nem lehet, tisztelt reakciós ur, mellékvágányra terelni az ilyen dolgot!) Igazán nincs semmiféle kedvem arra, hogy a képviselő ur kedvéért a hitközségi választójogról tartsak előadást. (Derültség a szélévi november 13-án, csütörtökön. 189 sőbáloldalon.) Abszolúte nincs kedvem arra, hogy megmagyarázzam, hogy ott ma is általános választójog van, mert aki beiktattatja magát a hitközségi tagok sorába, annak választójoga van. (Láng János: A hitközségi választáson nincs demokrácia!) Különben álljon kérem egy mozgalom élére^ és szabadítsa fel a zsidókat! (Derültség a bal- és a szélsőbáloldalon. — Zaj a középen. — Láng János: Elég szabadok !) Azt hiszem, a nemzetgyűlés meg tudja Ítélni ennek a nagyon komoly közbeszólásnak a tendenciáját és célját, engem azonban ez legkevésbé sem zavar. (Mozgás a középen.) Hitközségi ügyekben önnel nem állok szóba, abszolúte semmi köze sincs hozzá. (Petrovácz Gyula: A kérdés egészen hidegen hagyja! — Derültség a középen.) Az nem hagy hidegen, hogy három ur összeül, hogy egy beszédet, amelyre nem tud válaszolni, zavarjon. (Mozgás a középen.) Az nem hagy hidegen. Ami magának ennek sx szakasznak külön rendelkezéseit illeti . . . (Zaj a középen. — Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ugy látszik, a képviselő urak nagyon érdeklődnek a hitközségi választójog iránt. Hogy a kíváncsiságukat kielégitsem, kijelentem, hogy ott is hive vagyok az általános választójognak. (Láng János : Nem látjuk !) Elnök : Csendet kérek ! (Pikler Emil : Lépjen be a zsidó hitközségbe, majd meglátja ! Kitérhet a zsidó vallásra ! —• Zaj.) Vázsonyi Vilmos : A legszebb temetést biztosítom számára ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ami ennek a 7. §-nak egyes rendelkezéseit illeti, minthogy itt már nem szólhatok arról, hogy a választói névjegyzékek alapja a képviselőválasztók névjegyzéke, a 3. pontról kell elsősorban szólanom. A 3. pont szerint a törvényhatósági választókjjnévjegyzékében nem vehető fel az, akinek nevét az illető kerület országgyűlési képviselőválasztóinak névjegyzékébe nem vették fel, vagy abból utóbb törölték, viszont akinek az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe való felvételét valamely illetékes hatóság a névjegyzék elkészítése során rendelte el, azt a törvényhatósági választók névjegyzékébe is fel kell venni. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a nemzetgyűlési választók névjegyzékének elkészítésével le A r an zárva azoknak a sora, akik törvényhatósági választók lehetnek. Már bátor voltam többször elmondani, hogy mikép készülnek el ezek a névjegyzékek, hogy ezek a névjegyzékek tulaj donképen kétéves adatokat foglalnak magukban, tehát amikor a községi választói névjegyzék készül, azok, akik e két esztendő után már rendelkeznek a választójoggal, mert belejutottak a választói korba, vagy azok, akiknek megvan a nemzetgyűlési választójoguk, csak nem tudták azt annak idejében kellőképen igazolni, vagy tévedésből maradtak ki, e rendelkezés szerint többé a községi választók sorába fel nem vehetők. Ez a községi választók összeírásának eddigi rendjével teljesen ellenkezik. Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk szerint a községi választók névjegyzéke külön készült el és a községi választók sorába nem csak azok kerültek bele, akik benn voltak az országgyűlési választók névjegyzékében, hanem belekerült mindenki, aki az összeírás alkalmával igazolta, hogy megvannak az országgyűlési választójoghoz szükséges kellékei, ha nincs is benne az országgyűlési választók névjegyzékében. Ez tulajdonképen teljesen megfelel az igazságnak, mert ha uj listát készitünk, akkor ennek készítése csak abból álljon, hogy in peius változtatunk rajta, kidobjuk azokat, akik a hat évi domieiliumot nem tudják igazolni 1 És mikor uj összeírás történik in peius, a névjegyzék rosszabbitásával és a választók számának csökkentésével, 29*
