Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

182 A nemzetgyűlés 334. ülése 1924. sággal küzdő szőlőtermelés súlyos anyagi helyzetével és az ezidei katasztrofális rossz termés eredményével ezen vámemelést! Minő intézkedést szándékozik a minister ur tenni avégből, hogy ezen vámemelést a gyáripar és a kereskedelem, a fogyasztók kárára hatványozottan ki ne használja s kiván-e, miként a múltban, ennek ellensúlyozására* hatósági, vagy szövetkezeti utón bizonyos mennyiségben olcsóbb rézgálicot a szőlőtermelőknek juttatni? (Lendvai István: Ebből se lesz rézgálic!) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földművelésügyi ministerium vezetésével megbízott ministerelnök urnák. Ki a következő interpelláló? Perlaki György jegyző: Kupéit Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Mély tisztelettel kérem ezen első interpellációm elhalasztását. Elnök: Kérdem a t. nemzetgyűlést, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy Rupert Rezső képviselő ur ezt az interpellációját a legközelebbi iiiterpellációs napon mondhassa el? (Iffenl) Ekként mondom ki a határozatot. Ki a következő interpelláló? Perlaki György jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Csak röviden kivánok szólni egy nagyon fontos kérdésről, amelyet nem halaszthatók el, mert hiszen ez az ügy döntés alatt áll és esetleg a sérelem bekövetkezhetik, mielőtt a kormánynak módja lenne, hogy ezt a sérelmet megakadályozza. T. Nemzetgyűlés! A ministeri felelősségről szóló 1848:111. te. szerint ministerek vád alá helyezését, hivatalos működésükben elkövetett büntetendő cselekményeikért, csak az országgyűlés illető háza által hozott vádhatározat alapján lehet elrtendelni. Az 1848:111. tc.-kel teljesen kongruens az 1920 :X. te, amely csak annyiban változtat az 1848:111. te. rendelkezésein, hogy ezentúl az 1848:111. te. 32. §-ában meghatározott esetekben, amíg a törvényhozói hatalmat a Nemzetgyűlés gyakorolja, a Nemzetgyűlés fog- határozni a ministerek felelősségrevonásáról. Az 1920 :X. te. 3. §-a szerint a vád alá helyezés szintén a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik. Nevezetesen csak a nemzetgyűlés rendelheti el valamely ministemek hivatali működésével összefüggő bűncselekményeiért való felel ősségre vonása esetén a vád alá helyezést, még pedig összes tagjai általános töbségéiiek szavazatával. A törvény 16. <§>-a szerint vonatkozik ez a rendelkezés — amely a ministerek felelősségéről szól — az u. n. nem alkotmányos ministerekre is, és kifejezetten vonatkozik a népköztársaság elnökére és a népköztársaság kormányainak ministereire is. (Horváth Zoltán: Direkt ezért hozták!) Annakidején ezt a 16. §-t épen azért alkották meg, hogy a felelősségrevonás megtörténhessék, mert bár intézkedhettek volna ellenkezőleg is, hogy t. i. ezeket nem ismerik el ministereknek, és tehették volna azt is, hogy rendes biróság elé utalják őket, ugy láttuk, akkor az volt az intenció, hogy ezt nem teszik meg azért, mert a parlamenti felelősségrevonás^ és az alkotmánybiróság által való felelősségrevonás esetleg szigorúbb lesz és lehet, mint a köztörvényi felelősségrevonás. Akkor tehát valami szigorúságra gondolták az u. n. nem alkotmányos miuisterekkel szemben, tehát megalkották ezt a törvényt, amely szerint az ilyen ministerek is a ministeri felelősség tekintetében Ítélkező fórumok elé tartoznak, azok elé a fórumok elé, ameévi november hó 12-én, szerdán. i lyek előtt a vád alá helyezés megtörténvén, arra ! az illető ministerre, akit törvénysértésért vagy ! más büntetendő cselekményért felelősségre vonnak, a büntetőtörvénykönyvből alkalmazható minden büntetést — tehát már a legkisebb bűnért úgyszólván a halálbüntetés is —, viszont alkalmazható a

;

vagyoni felelösségrevonás is, még pedig egész vagyonuk elkobzásának terjedelméig. Ennek ellenére azt látjuk, hogy amikor a törvények ilyen világosan rendelkeznek, amikor az úgynevezett Károlyi-kormány ellen, sőt a népköztársaság volt elnöke. Károlyi Mihály gróf ellen is itt egy egész külön törvényt hoznak — nevezetesen megmondják, hogy ezek is, hivataloskodásuk közben elkövetett minden bűncselekményükért jogilag és elsősorban a nemzetgyűlésnek felelősek, mert a nemzetgyűlés határoz vád alá helyezésükről, és felelősek az alkotmányvédő bizottságból alakított bíróságnak, amint azt az 1920: X. te. 1. §-ának második bekezdése mondja —, mégis évek óta ! folyik itt egy per köztörvényi utón, a rendes biróságok előtt, a magyar népköztársaság volt elnöke, korábban Magvarország volt ministerelnöke: Károlyi Mihály gróf ellen. Értem ez alatt a folyamatban lévő vagyonelkobzási pert. Ez a vagyonelkobzási per, amely köztörvényi utón folyik és amely csupán egyszerű polgári per, most az utolsó fórum előtt fekszik. Eddig nem akartunk ehhez az ügyhöz hozzászólni, mert azt gondoltuk, hogy a kormányban végre lesz annyi bölcseség, hogy be fogja látni, hogy ezt az ügyet erőszakolni nem lehet, még pedig nem lehet erőszakolni különösen azon a perrendi módon, amelynek vágányán ez az ügy megindult. Azt gondoltuk, hogy majd a biróságok küszöbéről is visszautasításra fog találni

1 a kormánynak tereseié, amellyel eléje fordult, hogy ő Károlyi Mihály gróf vagyonának elkobzását követeli, mert Károlyi Mihály gróf, mint volt magvar ministerelnök és mint volt magyar államfő, hűtlenséget és felségsértést követett el. Azt vártuk, hogy a biróságok már a küszöbről visszautasítják ezt, és rámutatnak az 1848 : III. te-re, az 1920 : X. tc-re és azt fogják mondani: ezt a keresetet mi nem tárgyalhatjuk, mert ezeknek a törvényeknek világos rendelkezése szerint ministereknek minden cselekménye, amelyet hivataloskodásuk közben követtek el, az ügynevezett alkotmányos fórumok, SmJég pedig egyrészt a nemzetgyűlés, mint vádhatározó hatóság, másrészt pedig az alkotmányvédő bizottságból alakult biróság elé tartozik. Hiszen kifejezetten kimondja mind a két törvény — az 1848 : III. te. és az 1920 : X. te. 17. §-a is —, hogy a ministerek által nemhivatalos minőségben elkövetett bűncselekmények felett a rendes büntető biróságok gyakorolják a bíráskodást. Az 1848:111. te. 36. §-a csak azt mondja, hogy köztörvényi útra tartoznak a^ nemhivatalos minőségben elkövetett vétségekért, hibákért való felelősségrevonások, tehát a kivételben is megerősittetik az, hogy ha hivatalos hatáskörben követtetett el cselekmény, akkor minden körülmények között és feltétlenül régebben a felsőtáblának Ítélkezése, ma pedig az alkotmányvédő bizottságból alakított biróság hatáskörébe tartoznak. (Horváth Zoltán: Ugy van!) A kincstár ennek ellenére a kormány utasítására — bár itt már számtalanszor indítvány tétetett az iránt, hogy az elmúlt rezsim ministerei helyeztessenek vád alá, de a kormány az alkotmányos bíráskodásnak ez elől a módozata elöl kitért —, megiuditotta az eljárást a köz-